Oldal:W1929.07.15-hu.djvu/15

Innen: Hu JW United
A lap korábbi változatát látod, amilyen Katomozes (vitalap | szerkesztései) 2020. február 25., 10:22-kor történt szerkesztése után volt. (Korrektúrázva)
Jump to navigation Jump to search
A lap korrektúrázva van


1929 julius 15.
223

Egy másik íráshely, amelyet tévesen értettek és sok szívfájdalmat okozott, Malakiás 4:1-ben van feljegyezve és így hangzik: „Ímé, eljön a nap, lángoló, mint a sütő-kemence, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a pozdorja és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a seregeknek Ura, amely nem hagy rajtok gyökeret, sem ágat." Ebben az írásversben a gőgösök és a gonoszak a tűzben elégő pozdszjához vannak hasonlítva. Márpedig mindenki tudja, hogy a pozdorját nem lehet a tűzben kínozni, hanem az abban gyorsan elég. Az Írásvers folytatólag azt mondja, hogy a gonoszakból semmi sem fog meghagyatni, sem gyökerük, sem águk. Egy rendkívül élénk képzelőtehetségre van szükség ahhoz, hogy valaki ebből a versből örökgyötrelmet olvasson ki. Vizsgáljuk csak meg ezen fejezet harmadik versét! Ez így hangzik: „És széttapodjátok a gonoszakat és porrá lesznek lábaitok nyomása alatt azon a napon, amelyet én szerzek, azt mondja a seregeknek Ura."

Ez az írásvers szintén kedves szövege az örökgyötrelem védelmezőinek. Ey azonban világosan azt mondja, hogy a gonoszak az igazak lábai alatt porrá lesznek. Isten megmondotta Ádámnak, hogy ő porból vétetett, és amikor vétkezett, hogy neki ismét porrá kell lennie. Éppen így a törvénytelenek is, amikor a második halálba mennek, a porba fognak visszatérni, ahonnan vétettek, és az igazak lábai alatt porrá lesznek. Csak egy theológus tud ebbe a szövegbe örökgyötrelmet beleolvasni.
Vizsgáljunk meg még más szövegeket is, amelyekben a „féreg" és a ,tűz"-szavak előfordulnak, és meg fogjuk látni, hogy a bennük rejlő gondolat a megsemmisülés.
Ésaiás próféta egy olyan időről beszél, amikor Istennek királysága fel lesz állítva és minden test el fog jönni Őt imádni, és ezt mondja; „És kimenvén, látni fogják azoknak holttesteit, akik ellenem vétkeztek, mert az ő férgök meg nem hal és tüzök el nem aluszik." (Ésaiás 66:24) Figyeljük meg jól, hogy az az Írásvers azt mondja, hogy az emberek a vétkezők holttesteit fogják látni. Az a tény, hogy ítt holttestekről van szó, egymagában határozott bizonyítéka annak, hogy az illetők nem élők, és élők pedig sohasem vettetett Hinnom völgyébe.
Jób elmondja, hogy ő halálát, azután testének a férgek által való megemésztését várta, azután azt várta, hogy a földre megint vissza fog jönni és Isten dicsőségét egy tökéletes földön meg fogja látni. Szavait itt idézzük: „Minekutána a férgek megrágják az én testemet és minekutána felébredek: ebben a testben meglátom az Istent." — Jób 19:26 — régi Károli-fordítás szerint.

Ugyancsak Jóbnál olvassuk a 21. rész 23—26 versekben: „Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan; amaz elkeseredett lélekkel bal meg, mert nem élhetett a jóval. Együtt feküsznek

a porban, és féreg lepi őket." Megint csak Jób 24: 19, 20-ban van megírva: ,Miképen a szárazság és a nyár hamar elissza a hóvizet: így a koporsó (átdolgozott fordítás szerint: pokol) is azokat, akik vétkeztek . . . minekütána a féreg gyünyörűségesen megeszi, többé róla senki meg nem emlékezik." (régi fordítás szerint)
Így tudjuk világosan felismerni, hogy a soha ki nem alvó tűz és a meg nem haló féreg egyszerűen olyan ábrázolások, amelyeket az ihletett írók a gonoszok büntetésének leírására használtak fel; és ezek büntetése pedig, amint azt Isten nekünk ismételten kijelenti, az örök megsemmisülés, de nem az örökgyötrelem.
Amikor az ótestamentum Írói azt az enyészetet vagy halált jelzik, amelyből lesz feltámadás, akkor a zsidó seol-szót, az újtestamentom írói pedig a görög hádesz-szót használják, amit helyesen pokolnak vagy sírnak fordítanak. Hogyha azonban úgy az Ó-mint az újtestamentom írói a „második halált" vagy az „örök megsemmisülést" írják le, akkor ők midig a „tűz", „férgek", a „gehenna", a „tűznek tava" és a „tüzes és kénköves tó" jelképes kifejezéseket hásználják. Ilyen módon szemlélteti a biblia jelképes nyelven a gonosz emberek, az istentelen angyalok és a most a földön fennálló istentelen és romlott rendszerek mindegyikének örök megsemisülését.
Minden gonosz ember és dolog elpusztítása után a világmindenség teljesen meg lesz tisztítva, halál és enyészet nem lesz többé és azért semmi szükség sem lesz „tűzre", „férgekre" és „kénkőre". A Jelenések 20:10-ben meg van írva, hogy végül az Ördög is belevettetik a tüzes és kénköves tóba, ami az ő örök megsemmisítését jelenti.
W. T. 1929 junius 1.
A SZABADULÁS KÖZEL
Emeld fel födet és
Körültekintve lásd,
Hogy minden jelzi már
A nagy szabadulást!
Az írás ím' betel,
A fügefa kihajt:
Közel van már a nyár,
Mely oszlat minden bajt.
Emeld fél főd: a nagy
Szabadulás közel!
Az égen s földön im'
Mutatja minden jel;
Hogy eljött már az Úr
Hatalmát wenni át,
Hogy megteremtse itt
A béke otthonát.
Emeld fel fődet, mert
Eljött a nagy Király,
Ki ősgonoszt letör
S a népért síkraszáll.
Világosságával
Ittlétét tárja fel;
Emeld fel főd: a nagy
Szabadulás közel!