Oldal:W1929.07.15-hu.djvu/13

1929 julius 15.

221

kásban ként hinteni a szemétdombra, amely nemcsak fertötlenítőleg hatott, hanem a dögök teljes megsemmisülését siettette, mert a kén sokkal pusztítóbban ég, mint más gyujtóanyag.

Meg volt tiltva ezt a tüzet erőszakkal kioltani. Figyeljük meg, hogy amikor Jézus a tűzről beszélt, amely sohasem alszik ki, nem egy olyan tűzre gondolt, amelynek soha sincs végé, hanem egy olyanra, amelynek kioltása sohasem engedtetik meg. Ebből felismerhetjük, hogy ez a tűz azon dolgok teljes megsemmisítését jelenti, amelyek oda bevettettek és ezért a legjobb képe azon szántszándékos bűnösök „örök veszedelmének", akik a „második halálban" meg fognak semmisíttetni.

Ez a soha ki nem alvó tűz egyet jelent a Jelenések- ben ismételten megemlített tüzes és kénköves tóval. Ot- tan kifejezetten meg van mondva, hogy ez a tüzes kén- köves tó a , második halál". — Jelenések 20: 14; 21: 8. Jegyezzük meg itt azt a tényt, hogy az ótestamentum seol-ja és az újtestamentum hádesz-e, amely helyesen sírnak vagy pokolnak van fordítva, az ádámi halálra vo- natkozik, míg az újtestamentum gehennája a második halálnak, azaz az örök enyészetnek, megsemmisülésnék vagy a létezésből való kioltódásnak képe vágy szemlél- tetése. m Milyen különös különbség van az ádámi és a második halál között? A felelet az, hogy az ádámi halál csak ideiglenes megsemmisülést jelent, amiért az alváshoz van hasónlítva, mivel az alvó rendesen megint felkel. Sok íráshely az ádámi halált alvásnak nevezi. (Innen van a magyar ,elhunyt"-kifejezés is.) A második halál viszont soha sincs alvásnak nevezve, mivel abból nincs felébre- dés. Akik abba kerülnek, azok számára semmi ígéret vagy feltámadási reménység nincsen. Ök teljesen és örökre megsemmisíttetnek, és ezért beszél róla, az apo8s- tol mint , örökveszedelemről", , örök enyészetről" Ez- zel szemben mindazok, akik Ádámban halnak meg és a seolba vagy a hádeszbe kerülnek, fel fognak serkenni. Ezen utóbbi állítást be fogjuk bizonyítani. A 49. zsol- é tár 16. versében olvassuk: , Csak Isten válthatja ki lel tilt kemet a seol (más fordítás szerint: a sír vagy pokol) kezéből" Itt egy világos kijelentés van arravonatko- zólag, hogy az emberek a pokolból ki fognak váltatolX Amikor Jézus meghalt, három napig a pokolban (a há- deszben vagy sírban) volt, és Péter megmondja nekünk, bogy Isten a Megváltó lelkét nem hagyta a pokolban, hanem öt a halálból feltámasztotta. (Apost. csel. 2 : 81, 32) A Jelenések 20 :13-ban meg ezt olvassuk: ,És a tenger kiadá a halottakat, kik őbenne voltak; és a halál és a pokól is kiadá a halottakat, akik önálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint." , Mindezen íráshelyekben a görög hádesz- és nem a ge- henna-szó fordul elő. Nézzük csak hát, mit is jelentenek vezérszövegünk szavai: ,És ha a te szemed botránkoztat meg téged, 0. áll bee vájd ki azt: jobb néked félszemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel vettetned a tüzes gyehen- nára, ahol az Ő férgök meg nem hal és tüzök el nem alu- szik." 1. János 2 : 16-ban ezt olvassuk: , Mindaz, ami a vi- lágban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése, nem az Atyától van, hanem a világ- ból" A , világ" itten az Ördög szervezetét jelenti, és így a test és a szem kívánsága, valamint az élet kérkedése az Ördögtől ered és nem tetszik az Atyának. A szemek kívánsága olyan dolgokra vonatkozik, amelyeket szeme- inkkel megpillantunk és megkívánunk, oly dolgokra, amelyeket hogyha elérünk, Istennek tetszését elveszítjük, és amelyek minket megakadályoznak a királyságba való bejutásban. Vizsgáljuk meg a ,kívánság"-szó egyes alkalmazásait Istennek igéjében! Izráel gyermekei, amikor a pusztá- ban vándoroltak, húsra kívánkoztak, és Isten fürjeket adott nekik. (IV. Mózes 11 : 4) Jézus figyelmeztette ta- nítványait, hogy kívánsággal ne tekintsenek asszonyra. (Máté 5 :28) Jakab 4:5-ben olvassuk: s, rigységre kí- vánkozik a lélek, amely bennünk lakozik." Ebből látjuk, hogy az irigység gonosz kívánság. Továbbá 1. Timó- theusz 6:9-ben ezek a szavak vannak feljegyezve: , Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, . . . mert min- den rossznak gyökere a pénz szerelme." 2. Timótheusz 4:3-ban meg ezt olvassuk: ,Lesz idő, mikor az egész- séges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kíván- . ságaik szerint gyüjtenek magoknak tanítókat, mert visz- ket a fülök." Mit jelent hát ez? Azt, hogy jön idő, ami- kor az emberek az igazságnak makacsul ellent fognak állani és olyan tanítókat fognak kívánni, akik éppen azt fogják prédikálni, ami nekik tetszik, mivel füleik visz- ketnek; olyan pródikátorok "akik éppen olyan dólgokat tanítanak, amelyek hallgatóiknak kellemesek és akik attól való féltükben, hogy jövedelmeiket elveszíthetik, csak ilyesmiket hírdetnek. Mm.f £5 e sed ez mart Most tehát világos fogalmunk van a nkívánság"-szó jelentése felől. Ez önző vágyakozást jelent. A , szemek kívánsága" oly dolgok megkívánását jelenti, amelyek kívánatosaknak látszanak, amelyek azonban meg vannak tiltva. Így alapot nyertünk arra, bogy megértsük a kijelen- tést: ,.Ha a te szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt." Ez azt jelenti, hogy ha olyasvalamit látunk, ami nekünk kívánatosnak tűnik fel, de meg van tiltva, vagy amelynek bírásához önző vagy gonosz úton juthatunk, a megkívánt dolgokról 16 kell mondanunk. Miért kell ezt tennünk? A felelet: mivel annak bírása vagy törvény- télen és igazságtalan úton való megszerzése önzést jelent és a királyság elvesztését vonja maga után. Ezért mond- juk jelképes nyelven, hogy szemünk megbotránkoztat. Botránkoztatásunkra van, hogyha önző kívánsággal te- kint valamire, aminck birtoklását szeretnők. s dee t berr A7Íret7 — re Z:VD 44 4