Oldal:Jeremiás-Jónás-rész-1-2-1938.pdf/7

103

mel cselekedjék Jehova akaratát. Ha az Úr szolgája emberektől való félelemből elmulasztaná cselekedni Is­ten akaratát, ez a félelem egész biztosan tőrbe ejti öt. Ha azonban Istent féli és feltétlenül benne bízik, Jehova oltalma mindig biztos számára.

²

Az Úr Jézus most templomában van és maga köré gyűjtötte „hű és bölcs szolgáját“. Ott felvilágosítja a szolgát Isten régen feljegyzett jövendöléseinek a feltá­rása által. Ezt mint Jehova képviselője teszi; s az ő fel­tett szándékának feltárulása által most a templomban lévő szolga szemléli Isten dicsőségét, s a bőségesek ma jobban megértik ezeket a dolgokat, mint a földön azelőtt valamely teremtmény megérteni tudta volna. Mennél jobban tanulmányozzák a hűségesek a jővendőléseket, annál nagyobb benyomást gyakorol rájuk az a nagy igazság, hogy a próféciák a múltban Isten most földön tartózkodó népének a javára és vigasztalására jegyeztettek fel, amely vigasztalásra e gonosz napokban oly nagy szükségük van. E hü sereg közül egye­sek már évek óta a szűk ösvényen haladnak, míg mások csak nem rég léptek erre az áldott útra, és az egész szolga-sereg, most „eltelve az ő akaratának ismereté­vel teljes bölcsességben és szellemi értelemben, arra törekszenek, hogy „minden jó cselekedetekben gyümöl­csözzenek“ és 'növekedjenek isteni értelemben‘, hogy az Ő védelmükre bízott királyság-érdekeket hatékonyab­ban védelmezhessék; ily módon hirdetik ők annak ha­talmas dolgait, aki őket a sötétségből a csodálatos vi­lágosságára hívta. Azért tudja a szolga jobban értékel­ni következő prófétai szavak erejét, mint valaha: „Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek vi­lágossága.“ (119. Zsotár 105) A szolga számára Isten igéje étel és ital, s annak ismerete és megértése nagy örömmel tölti el.

³

A szolga-sereg most világosan látja, hogy Isten öszszes jövendölései az ő Krisztus alatti országa fokoza­tos fejlődésére és teljes felépítésére utalnak, ami azt jelenti, hogy a Jézus Krisztus vállán nyugvó igazságos kormányzat a népnek nemsokára békét és üdvösséget hoz, és mindenekelőtt, hogy az Jehova nevének és Igé­jének örök igazolására szolgál és minden teremtmény előtt világosan feltárja, hogy csak egy igaz és minden­ható Isten van, akié egyedül a Jehova név s aki az önzetlenség teljes megtestesülése. A „hű és bölcs szol­ga“ most jobban értékeli azt a tényt, hogy a dicsőséges királyság földi érdekei most az ő kezére lettek bízva s az a nagy kiváltsága, hogy minden lehető erőfeszítést megtegyen a királyság érdekei előmozdítására. Ámbár ennek az osztálynak a tagjai látják, hogy az örök élet­re való megmentés a legnagyobb áldás, amely vala­ha egyedeknek osztályrészül juthat, de azt is világo­san felismerhetik, hogy a királyság legfőbb célja abban áll, hogy minden teremtményt meggyőzzön Jehova fen­ségéről, dicsőségéről és legfelsőbb voltáról, s hogy a saját hűségük a rájuk bízott „jószág“ legéberebb oltal­mazásában a szolga-oszály tagjainak teljes biztosítékot nyújt, hogy részük lesz a Legfelségesebb nevének az igazolásában. Ezért a királyság a legnagyobb fontosság­gal hír. A szolga-seregnek ajándékozott csodálatos ki­látás tagjait arra az ünnepélyes elhatározásra indítja, hogy Isten kegyelméből semmi által nem engedik magu­kat feltartóztatni a Király nyilt szolgálatában. Egyet­len teremtménynek se szabad megengedni, legyen az fér­fi vagy nő, hogy útjába álljon az Úr és az ő országa érdekében végzett hű szolgálatnak, mégpedig a vala­mely teremtménnyel fennállható kötelezettségre való te­kintet nélkül, sem a gonosz angyalok vagy ördögök nem szabad feltartóztassák az előnyomulásban. Még ha a szolgát gonosz üldözés szorongatná, testi fájdalmakat

szenvedne, mégha a halállal néz is szembe, e dolgok egyikével se engedi magát vissza riasztani a Király és királysága iránti lojális és hű odaadástól. Nincs oly ér­ték, amelyet össze lehetne hasonlítani a királysággal és ha valamit a szolgának felkínálnának azzal a céllal, hogy Őt a hű szolgálatban akadályozza, meg kell vetni,és el kell utasítani. Minden mással szemben vak, amint meg van írva: „Kicsoda vak, ha nem az én szolgám? és oly süket, mint az én követem, akit elbocsátok? Ki olyan vak, mint a békességgel megajándékozott, és olyan vak, mint Jehova szolgája?“ — Ésaiás 42:19.

⁴ Az Úr hű szolgája számára a királyság minden idő­ben az első és utolsó. A szolgasereg tagjai mindannyian Pál apostolhoz hasonlóan szólanak: „De egyet cselek­szem“; s aki így cselekszik, az megbízhatónak, biza­lomra méltónak, hűségesnek és igaznak bizonyul. A szolga teljes örömmel teljesíti kötelességét; s a legna­gyobb ellenállás közepette is feltartóztathatatlanul elő­retör és dicsőítő éneket énekelve hirdeti Jehova és az ő Királyának a nevét. Mialatt a szolga előretör, az Úr folytatja jövendöléseinek a szolgasereg szemei előtt való feltárását, mégpedig azért, hogy a maradék tag­jainak „békességestűrés által és az írásoknak vigasz­talása által reménységük legyen“.

⁵

Az elmúlt öt év alatt és Krisztus Jézusnak temp­lomához jövetele óta tetszett az Úrnak, hogy népe előtt kinyilatkoztassa jövendöléseinek az értelmét, s igy be­ bizonyítsa nekik a fenti értékes ígéret igaz voltát. Úgy látszik az Úr akaratát képezi, hogy az őt szeretők és szolgálók bepillantást nyerjenek Jónás jövendölésébe és azt megértsék, s hogy ez a jövendölés a megértés és felfogás után a hűségeseket nagyobb tetterőre ser­kentse a kötelcsségteljestíésben. Észrevettük, miszerint Jehova megengedte, hogy hit népe gyakran bizonyos részt vegyen a jövendölés beteljesítésében, és később megismerteti velük annak értelmét. Úgylátszik ez Jó­nás jövendölésére is vonatkozik, amelyet Isten kegyel­méből most megvizsgálunk.

⁶

A „Jónás“ név jelentése „galamb“, s mivel Jehova adta neki ezt a nevet, azt bizonyítja, hogy annak nagy jelentősége van. A galamb először a Mózes első könyve nyolcadik fejezetében vám említve, mégpedig a vízözön lefolyásával kapcsolatban. Jézus önmagáról mint a „Jó­násnál nagyobbról“ beszél. (Máté 12:41, Menge szerint). Amidőn a gyermeket bemutatták a templomban, a Jé­zus nevet adták neki, és akkor ’a törvény szerint‘ két galambfiat áldoztak fel. (Luk.2:21—24) Megkeresztelkedésénél, amidőn őt Isten szeretett fiaként elfogadta,a szent szellem galamb képében szállott az Úr Jézusra.(Máté 3:16) Jelképes nyelven Jézus szemeiről van mondva, „szemei mint ... galambok“. (Énekek éneke 5:12) Amidőn az egyház Krisztus Jézushoz lett gyűjt­ve, azt „galambomnak“ nevezi. (Énekek éneke 6:9) Az írás mondja jelképesen a galambról, hogy gyors a moz­gásban (55. Zsoltár 7) és magasan fenn a kősziklákon biztonságban fészkel. (Jer. 48 :28) Azt is mondja a galambról, hogy megalázott állapotban van. A Zsoltáros Isten hű szolgáiról beszél, hogy azok megalázott álla­potban vannak s aztán hozzá fűzi: „olyanok lesztek,mint a galambnak szárnyai, amelyeket ezüst borit és ... színarany fényüek.“ (68. Zsoltár 14) Jézus utasítja tanítványait, hogy “legyenek szelídek mint a galambok“. (Máté 10:16) Elvárható tehát, hogy Jónás egy időben Krisztus Jézus hű követőit szemléltette vagy példázta, különösen a most a földön élő maradékot vagy a hű szolga osztályt.

⁷ Jónás Amittai fia volt, amely név „igazat" vagy „valóságot“ jelent. Krisztus Jézus és az ő gyülekezete annak fiai, aki „szent és igaz“. (Jel, 6:10) Jehova