Oldal:Jehova gondviselése-1-2-rész-1937.djvu/4

92

sen, hanem megcselekszi, amit akarok és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem." (Ésaiás 46:11; 55:11) Néhány ember szilárdan ragaszkodott Istenben való hitéhez és engedelmeskedett az isteni igének. Egyedül csak Isten gondviselése nyújt reményt az ember számára s erről az embereknek tudomást kellene szerezniök. Most a Jehova nevéről szóló bizonyságtevést hirdetni tartozunk, hogy minden jóindulatú és becsületes ember megismerje az ö intézkedését és tudomásul vegye, hogy Jehova a legfelségesebb, a leghatalmasabb, örökkévaló Isten.

²

Jehova évszázadokon keresztül hirdettette ezen változatlan törvényét a nemzetek között: „A bűn zsoldja (jutalma) halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örökélet a mi Urunk Krisztus Jézusban." (Róma 6:23) Ámde csak nagyon kevesen vették figyelembe ezt a törvényt. A legtöbben az ördögtől származó, emberi okoskodásokat követtek. Mindenki szeretne élni; de a legtöbben elvakultak az élet útjával szemben, mivel Sátán elhitette velük, hogy halál nem létezik, hanem a halál bekövetkezésekor a lélek, — feltéve, ha az illető egyháztag volt — bűneit még nem vezekelte le, tisztítótűzbe fog kerülni; a tisztítótűzben való szenvedés idejét azonban fizetség ellenében meg lehet rövidíteni, mire a lélek bemehet a mennyei üdvösség örökkévaló honába.

³

Jehova az élet forrása. Senki sem élhet Isten engedelme nélkül. Szeretett fiát Isten a tökéletlen ember képmásában küldte a földre, s hagyta, hogy az ördög mindenképpen kipróbálja. Sátán annyira vetemedett, hogy Krisztust a leggyalázatosabb bűnténnyel, lázítással és hazaárulással vádolta meg, látszatítéletet (bíráskodást) rendeztetett, hamis tanúvallomások alapján elítéltette és a legszégyenletesebb halálnemmel, fára való felakasztással (felfeszíttetéssel) ölette meg. Jézus mindezen megpróbáltatások között rendületlenül megőrizte hűségét Atyja iránt és mindenkor feddhetetlen volt Isten előtt. Jehova feltámasztotta Jézust halottaiból és a legnagyobb ajándékkal ajándékozta meg. Az Úr Jézus felől áll megírva: „Miként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is hogy élete legyen önmagában." (János 5:26) Jehova gondviselése abból áll az emberiség számára, hogy örökélettel s halhatatlansággal ajándékozta meg az Úr Jézus Krisztust és teljesen hatalmat adott neki a menynyen és a földön, hogy életet adjon azoknak, akik Isten parancsait meg fogják tartani. Ezért mondotta Jézus: „Én vagyok amaz élő kenyér, amely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem, amelyet én adok a világ életéért." (János 6:51) „Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam." (János 14:6) Nincsen más út, amelyen életet lehetne nyerni.

⁴

Jehova nagyon sok bizonyítékot szolgáltatott és jegyeztetett fel igéjében arra nézve, hogy kezdet óta ismerte a végeredményt. Ma ezek a bizonyítékok értelmükkel és értékükkel együtt tisztán állnak azok előtt, akik Jehovát szeretik és neki szolgálnak s ők tartoznak mások előtt is megismertetni ezen igazságokat, mégpedig Jehova nevének világszerte való hirdetése útján, az ő gondviselését megismertetve az emberekkel.

Prófétai drámák

⁵

Jehova évszázadok előtt bizonyos drámai szerepeket játszatott le bizonyos emberekkel, akik prófétailag az ő szándékát és annak végrehajtási módját fejezték ki; ezeket a drámákat maga az Isten vezérelte. Most azoknak jelentőségét az ö hű és engedelmes szolgái előtt feltárja. Ezek a drámák különböző nézőpontokból világítják meg Jehova szándékát s ez a világosság tükrözött Jézus Krisztus arcára s vetítődött onnan a templomi osztályra és tölti el nagy örömmel a templomi osztályt. A régi időkben lejátszódott drámák egyike, amely meg is van örökítve, Józsefről és testvéreiről szól; e drámának a feltárulása világossággal árasztja el mindazok szívét és elméjét, akik ismerik és szolgálnak Jehova Istennek; de egyúttal azokat is felvilágosítja, akik az igazság hirdetése útján Isten és Jézus Krisztus ismeretére jutnak.

⁶ Minden gyermek, aki bibliai oktatásban részesült, ismeri a Józsefről és testvéreiről szóló elbeszélést; de még senki sem értette meg ennek a történetnek az értelmét, mivel a prófétai drámákat senki sem ismerheti fel és értheti meg, amíg Isten ideje el nem érkezik azok felismerésére. A prófétai képeket teljesítő eseményeket Isten idézi elő; s akkor, amidőn minden szereplő immár a színtéren van s minden szereplőnek a szerepét látni lehet, az Úr megvilágítja a próféciát s így mindenki megértheti a fejleményeket, aki az igazságot és az alázatosságot szereti. Először röviden ismertetjük a Józsefről és az ő testvéreiről szóló prófétai drámát s azután fogjuk megvizsgálni egyes részeiben a szöveget. Csodálatos kép áll előttünk, amely mindazok szívét megörvendezteti, akik szeretik Jehovát és szolgálnak neki. Jehova csodálatos gondviselését mutatja be előttünk, melyről szerető jóságában gondoskodott teremtményei számára és rendkívül fontos, hogy helyesen megértsük az ő gondviselését.

⁷

Jákob Ábrahám unokája volt és az Isten kegyelme folytán ő örökölte nagyatyjától az elsőszülöttség jogát. József születésének körülményeiből és korai élményeiből jobban bele tudunk látni a prófétai drámába, miközben kibontakozása megindul előttünk; ezért itt megvizsgáljuk József származását. Jákob volt az atyja, Jákobnak pedig Izsák volt a szülőatyja. Izsák 131 éves korában, amidőn immár Jákob is élemedett ember volt, osztotta ki elsőszülöttségi atyai áldását. Ézsau, Jákob ikertestvére, ezen áldás miatt kelt Jákob üldözésére s Jákob emiatt menekült Lábánhoz Szíriába, ahol feleségül vette Leát, Lábán egyik leányát. Lábán később Rákhelt is feleségül adta Jákobhoz. Jákob feleségeinek ideiglenes meddőségük miatt, feleségei beleegyezésével két pótfeleséget vett magának. Jákobnak mind a négy asszonytól gyermekei születtek. Rákhel sokáig meddő volt, s ezen idő alatt Jákobnak hat fia született Leától. Rákhel nagyon szívére vette meddőséget. Isten azonban meghallgatta könyörgését és eltávolította az ő gyalázatát: „Megemlékezek pedig az Isten Rákhelről; és meghallgatá őt az Isten és megnyitá az ő méhét. És fogada méhében és szüle fiat s monda: Adjon ehhez az Úr nekem más fiat is." — Mózes I. 30:22—24.

⁸ Izsák még élt, amidőn az ő unokája, József megszületett; még 29 évig élt azután. Néhány év¬