Oldal:Jehiva-gondviselése-3-4-rész-1937.djvu/5

Innen: Hu JW United
A lap korábbi változatát látod, amilyen Katomozes (vitalap | szerkesztései) 2022. június 6., 08:18-kor történt szerkesztése után volt.
Jump to navigation Jump to search
A lap nincsen korrektúrázva


109
gyobb Józsefhez, Jézus Krisztushoz forduljon. Azt tartoznak cselekedni, amit az Úr Jézus mond nekik, mert ellenkező esetben meghalnak. (Apcsel. 3:23) Jehova tanúi tartoznak most megismertetni az emberekkel Jehova gondviselését, s ha azt nem ismertetik vagy annak ismertetését elmulasztják, nekik is meg kell halniok. Jehova tanúi nem tudnak üdvözíteni senkit sem; ők csupán a kiadott parancsot tudják teljesíteni s így másokat is hozzásegíthetnek az élet útjának megismeréséhez. A „hű szolga-osztály" éppen ezt a parancsot fogja teljesíteni s azért él, hogy örökké dicsőítse a felséges Istent.
4
Isten népére nézve most örvendetes, hogyan vezérelte Isten oly egyszerűen és mégis csodálatosan immár a régi időkben ennek a drámának legkisebb részleteit is, amiket azokkal ismertet meg, akik szorgalmasan igyekeznek a megértés megtalálására. Ezen a ponton jelenik meg Jákob és játsza el Jehova Istentől nyert szerepét: „És monda: ímé hallom, hogy Egyiptomban van gabona; menjetek le oda és vegyetek onnan nekünk gabonát, hogy éljünk és ne haljunk meg." (Mózes I. 42:2) Amiképpen Faraó megparancsolta az egyiptombelieknek, hogy menjenek Józsefhez, az ő helytartójához és engedelmeskedjenek parancsainak, Jákób is arra utasította fiait, József féltestvéreit, hogy menjenek az egyiptombeli helytartóhoz és vásároljanak tőle gabonát. Jákob e tekintetben Jehova Istent képviseli, aki minden jóindulatú embert Jézus Krisztushoz, jogosan kinevezett helytartójához küld, aki „élni kíván" és nem akar meghalni. Amióta a maradék a templomba gyűlt, Jehova „az asszony magvának" maradékát, az ő tanúit küldi, hogy utat készítsenek a nép számára és közöljék vele az ő gondviseléséről szóló igazságot, hogy elmehessenek a nagy helytartóhoz, akinek a vállain az uralom nyugszik, „az Örökkévalóság Atyjához, a Béke Fejedelméhez, az erős Istenhez", aki minden szomjazó és éhező lelket az élet kenyerével fog táplálni. (Ésaiás 9:6; 62:10) „Ez ama kenyér, amely a mennyhői szálott alá, aki abból eszik, nem hal meg örökké". — János 6:50.
5
Amidőn Jákóh tíz-fiát Egyiptomba küldte, Benjámint visszatartotta, mert amint mondotta „nehogy valami baj érje őt." (Mózes I. 42:4) Jákob ezzel Benjámin iránti rendkívüli szeretetét fejezte ki. Jehova a dráma e része útján mutatta meg azok iránti szeretetét előre, akik Jézus Krisztusnak templomához jövetele óta jutottak el az igazság ismeretére: ezzel azt is előre közölte, hogy ezeket házának tagjaivá, a „hű szolga-osztály"-ba fogja gyűjteni. A dráma e része nem azt mutatja, hogy a jóindulatú emberek Isten kegyét immár azelőtt megnyerni törekszenek, mielőtt a Benjáminban példázottak megnyerik. Amennyiben Jákób tíz fiát Egyiptomba küldte, hogy gabonát vásároljanak, arról is gondoskodott, hogy Benjáminnak is legyen eledele, hogy életben maradjon; szükségtelen volt tehát Benjáminnak akkor személyesen is Egyiptomba mennie. Benjámin itt a fiatalabb szellemi csoportot példázza, amely 1922 és 1931 között ment Isten szervezetéhez; Isten így fejezte ki iránta való szeretetét.
6
Benjámin akkor fiatal ember volt, alig húsz éves s azokat példázza, akik 1922 óta csatlakoztak lelki testvéreikhez, az eredeti maradékhoz, t. i. azóta, amióta „a Szent Lélek minden testre kitöltetett." Benjámin tehát az Eszterrel és Ruthtal azonos osztályt példázza. Azáltal, hogy Jákób nem bocsátotta el Benjámint József tíz féltestvérével Egyiptomba, ezek az utóbbiak nagy megpróbáltatásba kerültek, s ez volt hivatva megmutatni, hogy Benjámin iránt is gyűlöletet táplálnak-e magukban, mint annak idejében József iránt. Jákób ezzel kapcsolatban a következő szavakat használta: „Ne ta¬
lán veszedelem érhetnél", ami nem azt jelenti, hogy Jákobnak tudomására jutott volna, hogy tíz fia megcsalta őt József sorsát-illetőleg. Jákób még mindig azt hitte, hogy Józsefet vadállatok tépték szét. Jákob szerint tehát Benjámin volt akkor az ő kedvence, aki Rákkeltől, kedvenc feleségétől született, emiatt intézkedett az ő védelméről s így került megpróbáltatásba szívük érzelmét illetőleg a tíz testvér. Mielőtt József magát a tíz féltestvérével megismertette, azok bebizonyítani tartoztak, hogy jót kívánnak tenni Benjáminnak, amit be is bizonyítottak. A dráma e része előre mutatja, hogy Jehova előbb a jóindulatú embereket fogja megpróbálni, hogy kifejezzek, hogy ők a világi téves v. érzülettel felhagytak, illetve többé nem üldözik és nem táplálnak magukban üldözési szellemet Krisztus hű követői iránt; s csak miután ezt bebizonyítják, fogja megmutatni nekik az élet útját.
7 A jóindulatú emberek megmutatni tartoznak, hogy többé nem táplálnak magukban „kecskebak" szellemet, hanem a „juhok" szellemével bírnak; az Úr csak azután fogja magát megismertetni velük és tárja fel előttük Jehova gazdag gondviselését. A közismert tények bizonyítják, hogy a jonadáb-osztály először kegyes Jehova tanúi iránt (illetve jót tesz velük); csak azután ismerteti meg magát velük az Úr, s közölte velük Isten gazdag gondviselését s mutatta meg nekik az örökélet útját.
8
 Itt egy másik dolgot is meg kell említenünk. „ínség támadt Kanaán földén is", ahol Jákób családostól lakott mint vendég vagy idegen. Jákób és a családja itt ezen a területen azon fundamentomokkal bíró város után kívánkoztak, amelyet Pál ap. említ a Zsidókhoz írt levelében. A világ ma még mindig Sátán hatalma alatt áll s Jehova tanúi ezen a világon laknak a többi Isten-félő emberrel együtt, akik ezen a világon idegenek vagy, vendégek. Ezen a világon nagy lelki ínség uralkodik, azok kivételével, akik szeretik Jehova Istent és neki szolgálnak. Most az egész templomi osztály szerető jóságáért dicsőíti Jehovát s a nép előtt a nagyobb Józsefre mutat rá s azon intézkedésre, melyet Isten érettük tett. Isten szt. prófétái, akik az elmúlt

századok alatt prófétáltak, előre közölték a nagy M-- siás eljövetelét és figyelmeztették az embereket, hogy Jehova egyedül őt fogja az élet kiosztására felhasznál¬ ni. Jákób is a szt. próféták egyike, akik híven szolgál¬ tak Istennek. Itt azon gondolat merül fel, hogy ezek a szt. próféták rövidesen feltámadhatnak halottaikból, Armageddon előtt, mielőtt Isten maradék népe távozni fog a földről s csatlakozni fognak Isten gondviselésé¬ nek hirdetésében a földön tartózkodó többi tanukhoz. Ez. tehát azt jelentené, hogy a drámában Jákób. nernesu- pán Jehova Istent képviseli, amint a jóindulatúnkat Jé¬ zus Krisztushoz, a nagyobb Józsefhez, küldi, hanem ki¬ csinyben azon hajdani szt. embereket is példázza, akik próféciáik útján előre közölték Jehovának az emberi¬ ségre vonatkozó gondviselését. , 1 Faraó és József együtt voltak Egyiptom „felsőbbsé- gei“, ami Jehova látent és Jézus Krisztust példázza, az igazi felsőbbségeket. „József pedig az ország kormány¬ zója vala és ő árulja vala a gabonát a föld minden né¬ pének. Eljutának azért a József bátyjal és arccal a földre borúidnak ö előtte." — Mózes I. 42 :6. '• Ez ugyancsak azt bizonyítja, hogy minden teremt¬ mény engedelmeskedni tartozik a „felső hatalmaknak , Jehovának és Jézus Krisztusnak inkább mint bárkinek is. József nyilván értesült, hogy Kánaánban, is ínség uralkodik. Előre látta, hogy atyjának családja élelmi¬ szer szerzés végett Egyiptomba lesz kénytelen költözni, s bárki is jön onnan, előtte tartozik megjelenni. Előre látta tehát az alkalmat, hogy jóságra nyílik alkalma a-