csak az Or és az ö háza iránt odaadást és buzgalmat _ tanúsító jonadábok vannak jelen, helyénvaló, ha a szol-, gálát vezetésével közülük lesz valaki megbízva. Egye¬ sek, akik a választott vének** szellemével bírnak, a jonadábok ilyen eljárását néha erősen kritizálják; ez a kritika azonban teljesen téves. A következő szentirnti szövegek a fenti következtetések támogatására szolgál¬ nak és kimutatják, hogy a jonadábok a felkentek segítő¬ társai, hogy a csoportszolga szavazás útján való meg¬ választásával járó kötelezettség a felkenteket terheli, és hogy mindnyájan, akik magukat Istennek és az ö ki¬ rályának szentelték, a Király és Jehova dicsőítésére
szolgáló munkában közreműködjenek.kított, melyek a jonadábokat vagy a „nagysokaságot" már előre példázták. Egy ilyen kép a következő: Noé és családjának hét tagja példázta a két osztályt, azaz a ..kicsiny nyájat" és a „nagysokaságot**. „Monda az Úr Noénak: Menj he te, és egész házadnépe a bárkᬠba: mert téged láttalak igaznak előttem ebben a nem¬ zedékben. Minden tiszta baromból hetet-hetet vigy be, hímet és nőstényét; azokból ji barmokból pedig, amelyek nem tiszták, kettőt-kettőt, hímet és nőstényét, az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényét, hogy niagvok maradjon az egész föld színén. Mert hét nap múlva esőt bocsátók a földre negyven nap és negyven éjjel; és eltörlök a föld színéről minden állatot, melyet teremtettem. — Cselekcdék azért Noé mind aszerint, amint az Űr néki megparancsolta vala." — Mózes I.
7:1—5.„igazság hirdetője** legyen, aki Jehova parancsolatai szerint cselekedett. (Péter II. 2 :5) Nincsen feljegyezve, hogy Noénak családján kívül a bárka építésénél vala¬ ki más is segédkezett volna. Családja azon emberek osz¬ tályát példázza, akik azt cselekszik, amit ember elvé¬ gezni képes, miáltal ugyanazt jelképezi mint a jonadᬠbok, vagy nagysokaság. Noé a kijelölt állatokat a bár¬ kába vezette, és családja, — mint a jonadábok példa¬ képe — ebben a munkájában szintén segédkezett, éspe¬ dig Noé utasítása szerint és vezetésével, amit életük megmentése végett cselekedtek. Jehova azután minden élő teremtmény érdekében megkötötte az örök szövet¬ séget. A bárkában úgy az özönvíz előtt, mint alatt, bi¬ zonyos teendőket kellett végezni, mivel az élő teremt¬ ményeket etetni és gondozni kellett, amiben Noé család¬ ja is résztvett s ezáltal a jonadábok, mint a maradék segédtársainak munkáját példázta. Noé hozzátartozói, Noé által Jehova elismerésében részesültek. Noé bizo¬ nyára intézkedett családtagjainak teendőiről. Oltalom¬ ban való részesülés és a vízözön előtti biztonságbahe- lyezés által lett Noé családja a régi világból kivezetve. Az általuk példázott emberek, a nagysokaság, szintén ígéretet nyertek, miszerint Armageddonból kimene¬
külnek.vény a menedékvárosba menekülhetett, ahol oltalomban részesült. „Izrael fiainak (azaz a vallásszervezetekből kimenekülő foglyoknak) és a jövevénynek (a felckeze- eken kívülieknek, akik semilyen vallásszervezcttel kö¬ zösségben nincsenek és az ördögi szervezetből az Úrhoz menekülnek) és az ő közöttük lakozónak menedékül az a *1at v^ros’ hogy odaszaladjon az, aki törté¬
netből öl meg valakit," — Mózes IV. 35 :15.kellett, hogy nem bosszúból követte el vérontást, ha¬ nem véletlcnségből vagy akaratlanul. (Mózes IV. 35 : 24, 25) Éppen így kell a jóakaraté embereknek, azaz a jo nadáboknnk is mcgítéltetniök és bizonyítaniuk, hogy Sᬠtán világában a múltban elkövetett tetteik tudatlansᬠgon alapszanak, v.igypCdig származásuk, nevelésük stb. következtében inkább a véletlennek tudható be, amit azáltal bizonyítanak, hogy megtérnek és az Úr jóváha gyasában részesülő helyes útra térnek. A monedékváros- ban a papokon és lévitákon kívül mások is laktak. (Mózes IV. 35 : 6; Bírák 9 :1—6; Sámuel II. 2 :1-4, ti) A me¬ nedékvárosba menekült gyilkost kezdetben támogatás¬ ban kellett részesíteni; a védelem feltétele azonban at¬ tól függött, hogy a várost el nem hagyja, előírásait be¬ tartja és valami foglalkozást űz, miáltal a város lako¬ sainak nem lesz terhére. (Thess. II 3 .8—12 )Mindnyá- juknak dolgozniok kellett, máskülönben táplálékbaji nem részesültek. A gyilkos előmozdította a lévita-vá- ros jólétét és pontosan a város határain belül kel¬ lett tartózkodnia, azaz Isten szervezetében maradnia, mégpedig a főpap haláláig, ami a templom papjai mun¬ kájának befejezését jelenti a feltámadásukkal járó for¬ dulat bekövetkezése előtt. A menedékvárosba ekképpen menekült szökevény nem volt a város hivatalos polgára, mindamellett a város támogatásában és védelmében ré¬
szesült mindaddig amíg előírásait betartotta.zsuát, alávetették magukat az ő parancsainak és ő „fa¬ vágókká és vízhordozókká** tette őket. Józsué Jézus Krisztust példázta, aki most az őt kereső ncmfelkentek- hez így szól: „Átkozottak legyetek (azaz Jehovának felkent szolgái; senkinek sem áll jogában titeket meg¬ ölni, (Mózes III. 27:28) de engedelmeskednetek kell az Úrnak); és ne fogyjon ki közületek a szolga, a fává- ’ gó és vízhordó az én Istenemnek házába.** (Sionba, azaz
Isten szervezetébe). — Józsué 9 :23.táknak kiutalt vagy meghagyott szolgálatba nem volt beleszólásuk, hanem az Űr által kiválasztott, vagy ki¬ szemelt lóvitáknak segédkeztek. A ’favágókká és víz¬ hordozókká* tett gibeoniták bizonyára azokat a szol¬ gákat példázták, akik az Űr papjai, illetve az ő házának felkentjei által kiutalt szolgálatot végezték. A gibeoni¬ ták bíztak Józsuában, hogy a küzdelemben segítségük¬ re lesz, és amidőn nehéz helyzetbe kerültek Józsiiét kér¬ ték, hogy gyorsmenetben segítségükre siessen. Ne vond meg kezeidet a te szolgáidtól.** (Józsué 10 :6) Ebből kitűnik, hogy a „más juhok** vagy a nagysokaság tag¬ jai mennyire várják, hogy őket az Űr és az ő testének tagjai a harcba belevonják s ezáltal védelemben és ol¬ talomban részesüljenek. Emellett arra kérik a felkente¬ ket, legyenek buzgónk, s akik az Űr szellemével bírnak, gyors szolgálattétellcl a „más juhok** segítségére sietnek. A gibeonitáknak az izraelitákkal együtt kellett szolgál¬ niuk, amiből kitűnik, hogy a „más juhok" szintén reszt¬ vesznek a szolgálatban és az Űr szervezetének utasítᬠsai szerint járnak cl. Egyes gibeoniták később Dávidot is megsegítették és fontos szolgálati megbízatásban ré¬ szesültek. „Ezek azok, akik Dávidhoz menőnek Siklág- ba, mikor Saul (a 'gonosz szolga* osztály egyik példaké¬ pe) a Kis fia miatt számkivetésben vala, akik a hősök¬ nek a harcban segítői voltak ... és a Gibeonbeli Ismája, a harminc közül való hős; és Irmája, Jaháziel, Johanán , és GederátheH Józabád**. (Krónika I. 12 :1, 4) Ebből ki¬
tűnik, hogy Ismája „a gibeonita'*, a csoport többi tagjai
