„Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/205” változatai közötti eltérés

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
(Korrektúrázva)
 
 
Oldal (be lesz illesztve):Oldal (be lesz illesztve):
1. sor: 1. sor:
{{raw:data:ai|3||{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|ÉNEKEK ÉNEKE }}}}|201}}
+
{{raw:data:ai|3||{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|ÉNEKEK ÉNEKE }}}}|203}}
 
{{raw:data:p|nq|Az „Énekek Éneke” könyvének lényege a vőlegény és menyasszony kölcsönös szerelme. Kevés költemény keltett hasonló figyelmet, vagy talált több elemzőt. Ez egy dráma formájában bemutatott, allegorikus (képletes vagy jelképes) lírai idill (érzelmes, verses életkép). Drámai jellege, a drámai eseményekkel és cselekményekkel telt párbeszédeiből és elbeszéléseiből tűnik ki. Ezen ének gyönyörű témáját az igazi házastársi szeretet képezi. A terület, amelyre utal, az szent terület. Az eljárásmód kitűnően költői, a bibliai szimbolizmus (jelképesség) minden természetes és őszinte tiszta szépségével.}}  
 
{{raw:data:p|nq|Az „Énekek Éneke” könyvének lényege a vőlegény és menyasszony kölcsönös szerelme. Kevés költemény keltett hasonló figyelmet, vagy talált több elemzőt. Ez egy dráma formájában bemutatott, allegorikus (képletes vagy jelképes) lírai idill (érzelmes, verses életkép). Drámai jellege, a drámai eseményekkel és cselekményekkel telt párbeszédeiből és elbeszéléseiből tűnik ki. Ezen ének gyönyörű témáját az igazi házastársi szeretet képezi. A terület, amelyre utal, az szent terület. Az eljárásmód kitűnően költői, a bibliai szimbolizmus (jelképesség) minden természetes és őszinte tiszta szépségével.}}  
 
{{raw:data:p|nq|Ezen ének allegóriája megerősítést nyer az Írások mindegyike által, és főleg Jézus Krisztus, a Vőlegény által, bár ezt a könyvet nem idézik közvetlenül a Keresztény Görög Iratok. Mégis, a képletes előrejelzéseket igazolják a következő szövegek: Máté 9:15; 2. Korinthus 11:2; Jelenések 19:7-9; 21:2,9. E könyv kanonikusságát néhányan megkérdőjelezik, arra alapozva, hogy Isten neve nem szerepel benne. Isten nevének megemlítése nem képez egy szabályt a kanonikusság meghatározására. Jehova nevének hiánya nem feltétlenül zár ki egy könyvet, amiképpen nevének jelenléte, nem tesz egy könyvet kanonikussá. Ugyanezt az alaptalan kifogást emelték Eszter könyve megkérdőjelezésére.}}  
 
{{raw:data:p|nq|Ezen ének allegóriája megerősítést nyer az Írások mindegyike által, és főleg Jézus Krisztus, a Vőlegény által, bár ezt a könyvet nem idézik közvetlenül a Keresztény Görög Iratok. Mégis, a képletes előrejelzéseket igazolják a következő szövegek: Máté 9:15; 2. Korinthus 11:2; Jelenések 19:7-9; 21:2,9. E könyv kanonikusságát néhányan megkérdőjelezik, arra alapozva, hogy Isten neve nem szerepel benne. Isten nevének megemlítése nem képez egy szabályt a kanonikusság meghatározására. Jehova nevének hiánya nem feltétlenül zár ki egy könyvet, amiképpen nevének jelenléte, nem tesz egy könyvet kanonikussá. Ugyanezt az alaptalan kifogást emelték Eszter könyve megkérdőjelezésére.}}  
 
{{raw:data:p|nq|Azonban, Jehova neve megjelenik az „Énekek Éneke” könyvében. A 8. fejezet, 6. verse a következőket mondja: „Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre, mintegy pecsétet a te karodra; mert erős a szeretet, mint a halál, kemény, mint a sír a buzgó szerelem; lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai” („Jah lángjai” ''Rotherham''). A Rotherham fordítású Biblia lábjegyzete a következőket mondja: „tehát, az ember szívében fellobbanó szeretet lángjai, Jehovától erednek. Azonban a [zsidó] Szoferimek azon törekvése, hogy Jehovát ne jellemezzék az emberi szeretet forrásaként, és főleg hogy ne tegyék Őt párhuzamosságban a Hádesszel, arra késztette a szöveg nyugati szerkesztőit, hogy távolítsák el Isten nevét azon egyetlen helyről, ahol előfordul e szövegben”. Ezenkívül, a}}
 
{{raw:data:p|nq|Azonban, Jehova neve megjelenik az „Énekek Éneke” könyvében. A 8. fejezet, 6. verse a következőket mondja: „Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre, mintegy pecsétet a te karodra; mert erős a szeretet, mint a halál, kemény, mint a sír a buzgó szerelem; lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai” („Jah lángjai” ''Rotherham''). A Rotherham fordítású Biblia lábjegyzete a következőket mondja: „tehát, az ember szívében fellobbanó szeretet lángjai, Jehovától erednek. Azonban a [zsidó] Szoferimek azon törekvése, hogy Jehovát ne jellemezzék az emberi szeretet forrásaként, és főleg hogy ne tegyék Őt párhuzamosságban a Hádesszel, arra késztette a szöveg nyugati szerkesztőit, hogy távolítsák el Isten nevét azon egyetlen helyről, ahol előfordul e szövegben”. Ezenkívül, a}}

A lap jelenlegi, 2021. április 24., 05:08-kori változata

A lap korrektúrázva van


ÉNEKEK ÉNEKE
203
Az „Énekek Éneke” könyvének lényege a vőlegény és menyasszony kölcsönös szerelme. Kevés költemény keltett hasonló figyelmet, vagy talált több elemzőt. Ez egy dráma formájában bemutatott, allegorikus (képletes vagy jelképes) lírai idill (érzelmes, verses életkép). Drámai jellege, a drámai eseményekkel és cselekményekkel telt párbeszédeiből és elbeszéléseiből tűnik ki. Ezen ének gyönyörű témáját az igazi házastársi szeretet képezi. A terület, amelyre utal, az szent terület. Az eljárásmód kitűnően költői, a bibliai szimbolizmus (jelképesség) minden természetes és őszinte tiszta szépségével.
Ezen ének allegóriája megerősítést nyer az Írások mindegyike által, és főleg Jézus Krisztus, a Vőlegény által, bár ezt a könyvet nem idézik közvetlenül a Keresztény Görög Iratok. Mégis, a képletes előrejelzéseket igazolják a következő szövegek: Máté 9:15; 2. Korinthus 11:2; Jelenések 19:7-9; 21:2,9. E könyv kanonikusságát néhányan megkérdőjelezik, arra alapozva, hogy Isten neve nem szerepel benne. Isten nevének megemlítése nem képez egy szabályt a kanonikusság meghatározására. Jehova nevének hiánya nem feltétlenül zár ki egy könyvet, amiképpen nevének jelenléte, nem tesz egy könyvet kanonikussá. Ugyanezt az alaptalan kifogást emelték Eszter könyve megkérdőjelezésére.
Azonban, Jehova neve megjelenik az „Énekek Éneke” könyvében. A 8. fejezet, 6. verse a következőket mondja: „Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre, mintegy pecsétet a te karodra; mert erős a szeretet, mint a halál, kemény, mint a sír a buzgó szerelem; lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai” („Jah lángjai” Rotherham). A Rotherham fordítású Biblia lábjegyzete a következőket mondja: „tehát, az ember szívében fellobbanó szeretet lángjai, Jehovától erednek. Azonban a [zsidó] Szoferimek azon törekvése, hogy Jehovát ne jellemezzék az emberi szeretet forrásaként, és főleg hogy ne tegyék Őt párhuzamosságban a Hádesszel, arra késztette a szöveg nyugati szerkesztőit, hogy távolítsák el Isten nevét azon egyetlen helyről, ahol előfordul e szövegben”. Ezenkívül, a