„Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/102” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
(→Korrektúrázva) |
|||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| Oldal (be lesz illesztve): | Oldal (be lesz illesztve): | ||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{raw:data:ai|3|100|{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”}}}}|}} | {{raw:data:ai|3|100|{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”}}}}|}} | ||
| − | {{raw:data:p|c|a Galileai Tenger és a Holt Tenger között észrevehető. Palesztina teljes hosszában ez a keleti terület sivatagos fennsíkként emelkedik ki. A délen levő Gileád nem volt belefoglalva az Ígéret földjének határaiba, de az izráeliták ezt is elfoglalták.}}{{raw:data:cc|80|{{raw:data:s-01|2}}}} | + | {{raw:data:p|c|a Galileai Tenger és a Holt Tenger között észrevehető. Palesztina teljes hosszában ez a keleti terület sivatagos fennsíkként emelkedik ki. A délen levő Gileád nem volt belefoglalva az Ígéret földjének határaiba, de az izráeliták ezt is elfoglalták.}}{{raw:data:cc|80|{{raw:data:s-01|2}}}}{{raw:data:s|13.7|{{raw:data:p|c|{{raw:data:cap|16px|K|ÉRDÉSEK:}} Mikor lett Kanaán az „Ígéret Földe”? Mikor teljesült az ígéret? 2. Ábrázold a Kármel hegyét és a déli síkságot? 3. Mit kell felhasználnunk, az Ígéret Földjét ábrázolására? 4. Melyek azon hegylánc különböző részinek megnevezései, amely Palesztina egész hosszában terül el, a Földközi Tenger és a völgy között? 5. Miből állnak Efraim és Júda hegyei? Ennek eredményeképpen mii történik a csapadékkal? 6. Mi (a) shepheldh”? (b) a Négeb? 7. Ábrázold a Palesztinát átszelő völgyet! 8. Ábrázold részletesebben a Jordán folyót és a Jordán völgyét! 9. Mit mondhatunk a völgytől keletre fekvő területről?}}}}<br> |
| − | {{raw:data:p|c| | + | {{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:id|lesson-20|{{raw:data:m|0|8|{{raw:data:s|bold|16|20. Lecke}}}}}}}} |
| − | {{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:s|bold| | + | {{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:m|0|10|{{raw:data:s|bold|16|JERUZSÁLEM FÖLDRAJZA}}}}}} |
| − | {{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:s|bold| | ||
{{raw:data:p|nq|Ábrahám napjaiban Jeruzsálem megnevezése Sálem volt. Ez keletre feküdt azon földmagasságtól, amely észak-dél irányba fut, nyugaton a Földközi-tenger és keleten a Jordán-völgye között. Eredetileg egy hegynyúlvány déli határára építették, amely magas terület keletre nyúlik, majd délnek fordul. A várost ezen déli hegynyúlvány tetejére építették, és falakkal vették körül. Északról délre hosszú, míg keletről nyugatra keskeny volt, és alig több mint négy és fél hektáron feküdt. A hegyoldal keleten, délen és nyugaton meredek volt, azonban északon ahol a hegynyúlvány tovább emelkedett, ott nem volt természetes védelem. Ebből az okból, a város falának legerősebb része, a területnek ezen északi szakaszán volt. Jeruzsálemet hegyek veszik körül, köztük az Olajfák Hegye is.}} | {{raw:data:p|nq|Ábrahám napjaiban Jeruzsálem megnevezése Sálem volt. Ez keletre feküdt azon földmagasságtól, amely észak-dél irányba fut, nyugaton a Földközi-tenger és keleten a Jordán-völgye között. Eredetileg egy hegynyúlvány déli határára építették, amely magas terület keletre nyúlik, majd délnek fordul. A várost ezen déli hegynyúlvány tetejére építették, és falakkal vették körül. Északról délre hosszú, míg keletről nyugatra keskeny volt, és alig több mint négy és fél hektáron feküdt. A hegyoldal keleten, délen és nyugaton meredek volt, azonban északon ahol a hegynyúlvány tovább emelkedett, ott nem volt természetes védelem. Ebből az okból, a város falának legerősebb része, a területnek ezen északi szakaszán volt. Jeruzsálemet hegyek veszik körül, köztük az Olajfák Hegye is.}} | ||
{{raw:data:p|nq|A város vízellátása nagyon fontos volt. A hegynyúlvány tetején nem voltak források. A legközelebbi forrás ennek keleti lejtőjén volt, majdnem lent a Kidron völgyében, és Gihonnak volt nevezve. (2. Krón. 32:30) Vizei csobogva folytatták útjukat lefelé a Kidron völgyébe. Ha a forrás befoglalása érdekében a falat lent a völgyben építik, akkor a város nagyon sebezhető lett volna.}} | {{raw:data:p|nq|A város vízellátása nagyon fontos volt. A hegynyúlvány tetején nem voltak források. A legközelebbi forrás ennek keleti lejtőjén volt, majdnem lent a Kidron völgyében, és Gihonnak volt nevezve. (2. Krón. 32:30) Vizei csobogva folytatták útjukat lefelé a Kidron völgyébe. Ha a forrás befoglalása érdekében a falat lent a völgyben építik, akkor a város nagyon sebezhető lett volna.}} | ||
A lap jelenlegi, 2021. április 18., 19:55-kori változata
A lap korrektúrázva van
100
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
a Galileai Tenger és a Holt Tenger között észrevehető. Palesztina teljes hosszában ez a keleti terület sivatagos fennsíkként emelkedik ki. A délen levő Gileád nem volt belefoglalva az Ígéret földjének határaiba, de az izráeliták ezt is elfoglalták.
KÉRDÉSEK: Mikor lett Kanaán az „Ígéret Földe”? Mikor teljesült az ígéret? 2. Ábrázold a Kármel hegyét és a déli síkságot? 3. Mit kell felhasználnunk, az Ígéret Földjét ábrázolására? 4. Melyek azon hegylánc különböző részinek megnevezései, amely Palesztina egész hosszában terül el, a Földközi Tenger és a völgy között? 5. Miből állnak Efraim és Júda hegyei? Ennek eredményeképpen mii történik a csapadékkal? 6. Mi (a) shepheldh”? (b) a Négeb? 7. Ábrázold a Palesztinát átszelő völgyet! 8. Ábrázold részletesebben a Jordán folyót és a Jordán völgyét! 9. Mit mondhatunk a völgytől keletre fekvő területről?
20. Lecke
JERUZSÁLEM FÖLDRAJZA
Ábrahám napjaiban Jeruzsálem megnevezése Sálem volt. Ez keletre feküdt azon földmagasságtól, amely észak-dél irányba fut, nyugaton a Földközi-tenger és keleten a Jordán-völgye között. Eredetileg egy hegynyúlvány déli határára építették, amely magas terület keletre nyúlik, majd délnek fordul. A várost ezen déli hegynyúlvány tetejére építették, és falakkal vették körül. Északról délre hosszú, míg keletről nyugatra keskeny volt, és alig több mint négy és fél hektáron feküdt. A hegyoldal keleten, délen és nyugaton meredek volt, azonban északon ahol a hegynyúlvány tovább emelkedett, ott nem volt természetes védelem. Ebből az okból, a város falának legerősebb része, a területnek ezen északi szakaszán volt. Jeruzsálemet hegyek veszik körül, köztük az Olajfák Hegye is.
A város vízellátása nagyon fontos volt. A hegynyúlvány tetején nem voltak források. A legközelebbi forrás ennek keleti lejtőjén volt, majdnem lent a Kidron völgyében, és Gihonnak volt nevezve. (2. Krón. 32:30) Vizei csobogva folytatták útjukat lefelé a Kidron völgyébe. Ha a forrás befoglalása érdekében a falat lent a völgyben építik, akkor a város nagyon sebezhető lett volna.
