Oldal:Az-emberek-gyalázata-Kilátás-Egy-törvénytelen-kisérlet-a-föld-benépesítésére-1946.pdf/4

4

AZ EMBEREK GYALAZATA

képpen egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és aképpen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek... (Rom. 5:12).

¹⁰ Miután Lucifer fellázadva szembe helyezkedett Istennel, e törvénytelen egyénnek neve is megváltoz­tattatott, úgyhogy attól az időtől a mi napjainkig a kö­vetkező négy néven ismeretes: Sátán, Kígyó, Ördög és Sárkány. (Jelen. 20:1—2). Lucifernek atekintetbeni vágya, hogy önmagát felmagasztalja, az ő bukásához vezetett. Isten megalázta és ledöntötte őt és Sátán az­óta, egészen jelenig, a törvénytelenség tökéletes kife­jezése volt és a rendelt időben teljesen meg fog semmisíttetni. Eme törvénytelenről áll megírva: „Pedig a sírba szállsz alá, sirgödör mélységébe! Akik látnak, rád tekintenek és elgondolják: Ez-é a föld ama háborga­tója, aki királyságokat rendített meg? Aki a föld kerek­ségét pusztasággá tette, városait lerontá és foglyait nem bocsátá haza! A népeknek királyai dicsőségben nyugosznak, kiki az ő sírjában. Te pedig messze vettettél sírodtól, mint valami hitvány galy, takarva megölettek­kel, fegyverrel átverettekkel, sziklasírba leszállókkal, mint valami eltapodott holttest! Nem egyesülsz velők a sírban, mert elpusztitád földedet, megölted népedet: nem él sokáig a gonoszak magva sem!" (Ézsa. 14:15-20).

¹¹ Az ördög körülirásában a bibliai tudósítás to­vább folytassa, mondván: ,Valál felkent oltalmazó Kérub; és ugy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kővek közt jártál. Feddhetetlen voltál utaidban attól a naptól fogva, melyen teremtettél, míg go­noszság nem találtaték benned. Kereskedésed bősége miatt belsőd erőszakossággal telt meg és vétkezél; azért levetélek téged az Isten hegyéről és elvesztélek, te ol­talmazó Kérub, a tüzes kövek közül. Szived felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcsességedet fé­nyességedben ; a földre vetettelek királyok előtt, adta­lak szemük gyönyörűségére. Vétkeid sokaságávál, ke­reskedésed hamisságával megfertőztetted szenthelyeidet; azért tüzet hoztam ki belsődből, ez emésztett meg té­ged; és tevélek hamuvá a földön mindenek láttára, akik reád néznek. Mindnyájan, akik ismertek a népek közűl, elborzadnak miattad; rémségessé lettél s többé örökké nem leszel!’ (Ezek. 28:14—19).

¹² Itt meg kell jegyeznünk, mint mellékelt magya­rázatként, hogy a múlt időkben az emberek közül azok, akik magas állásokba óhajtottak emelkedni, hogy ma­guknak nevet szerezzenek és mások által dicsőittessenek, Sátán eljárását gyakorolták, amennyiben szembe­ helyezkedtek azzal, ami igaz és gonoszra vetemedtek abban a reményben, hogy ezzel önző céljaikat elérhe­tik. Mindenesetre ahol a Szentírás és a tények bizonyitólag fedik egymást, meglátható, hogy aki megkisérli magát femagasztalni mások hátrányára, bizonnyal meg fog aláztatni a Felséges által, aki megalázza vagy felmagasztalja a teremtményeket. Csak kevesen tanulták meg az emberek közül ezt a változatlan szabályt, ami

a Bibliában megirattatott. Azok, akik megértették e sza­bály jelentőségét, örvendenek Jehova Istenben és az ő nevének magasztalásában. Ők értékelésüket fejezik ki a Bibliában leirt következő szavak iránt: „Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal; mert nem napkelettől, sem napnyugattól s nem is a puszta felől támad a felmagasztalás; hanem Isten a bíró, aki egyet megaláz, mást felmagasztal!“ (Zsolt. 75:6-6).

¹³ A próféta továbbá azoknak, akik szeretik az igazságot, a következő szavakat helyezi ajkukra: „Én pedig hirdetem ezt mindörökké és éneket mondok a Jákob Istenének." (Zsolt. 75:10). Jehova tanúinak hű­séges maradéka, akik még a földön élnek társaikkal a Jónadábokkal együtt, tudják, hogy minden jó és töké­letes adomány Jehova Istentől származik és részükre örömet jelent az Ő akaratát tenni. Azért ők vígan tekintenek megmentésükre, melyet Ő fog hozni nekik.

¹⁴ Visszatérve újra az édeni lázadáshoz, megje­gyezzük, hogy az ördögnek sikerült az embernek, Ádámnak halálát okozni, aki Istennek tökéletes teremtménye volt és akkor Sátán büszkeséggel telten, rosszakaratulag tovább folytatta kihívó támadását a Mindenhatóval szemben, amennyiben kijelentette, hogy minden embert arra tud bírni, hogy megátkozza Istent és hogy az em­berek közül senki sem fog Istennel szemben igaznak és hűségesnek maradni, következőleg pedig, hogy Isten nem a Legfelségesebb. (Jób 2:5). Ezáltal lett felvetve a vi­takérdés, hogy ki a Mindenható, Sátán, az Ördög, vagy Jehova Isten. Az egész teremtés, egyben az angyali se­regekkel figyelte és követte a dolgok kialakulását. Azért, hogy az egész teremtés a rendelt időben tapasztalatot szerezzen arra nézve, hogy Jehova Isten a Mindenható és hogy Sátán a törvénytelenek fejedelme, Jehova el­fogadta Sátán kihívását és megengedte, hogy minden le­hetőt tegyen meg törvénytelen állításának beigazolására. Habár Sátán halálra lett is itélve, Isten elhalasztotta a halálos ítélet végrehajtását addig az ideig, amig Sátán­nak elégséges alkalma adatott dicsekedése megvalósítá­sára, vagy hogy feltárja állításának valótlanságát. Visszatérve az ördöghöz, akire nézve Isten, jelképes érte­lemben egy földi uralkodót használt, mondotta Isten: „Ámde azért tartottalak életben téged, hogy megmutas­sam néked hatalmamat és hirdessék nevemet az egész földön." (2 Móz. 9:16).

¹⁵ A Mindenható Isten e nyilatkozata igazolja, hogy az Isten arra rendelt idejében az Ő neve hirdetve lesz az egész földön, aminek közvetlen azelőtt kell történnie, mielőtt Jehova gyakorolná vagy kifejezné az O határtalan hatalmát Sátán és hordái ellen. Jehovának fenti nyilatkozatából az is kitűnik, hogy mindenki, aki hirdeti a Nagy Teokratának nevét, az Ő Királyát és kormányát hűségesen, támadó célpontjává lesz Sátán el­lenkező erőszakosságainak, mely ellenkezésben Sátán segítve van az ő törvénytelen hordái által. A dolgok