Oldal:Az-ő-müve-és-cselekedete-rész-5-6-7-1938.pdf/13

77

lag a képmutatók egy ilyen szervezetével képviselteti a földön. A papság álszenteskedése, amely különösen a világháború folyamán nyilatkozott meg, a férfiak millióit teljesen Isten és mindaz ellen fordította, aminek köze van Istenhez és az ő országához. Hamis tanaik és helytelen, erkölcstelen viselkedésük által a vallásvezé­rek Istent egy szörnyetegnek tüntették fel, aki egyetért az ő gonosztetteikkel. Pénzt gyűjtöttek azzal az állítással; hogy Isten meghallgatja az ő imáikat és megbocsájtja a gonosztevőknek kegyetlen és istentelen cse­lekedetüket. A becsületes emberek így szóltak: 'Nem akarunk hallani se ilyen Istenről, akinek része van ily gonoszságokban; s így a vallásoskodók csúnyán meggyalázták Isten és Krisztus Jézus nevét.

⁵ Jeremiás jövendölésének fenti szövegében említett ,.veszedelem“-szó oly szerencsétlenséget jelent, amely egy teremtményre vagy szervezetre gonosz cselekedete miatt szakad. Meg van írva, hogy Jehova „gonoszt" [más ford. szerint: szerencsétlenséget vagy veszedelmet} teremt. (Ésaiás 45:7) Ez azt jelenti, hogy Jehova gon­doskodott a gonosztevők megbüntetéséről, rájuk sze­rencsétlenséget hozván. Ez a szerencsétlenség veszede­lem, gonoszság vagy bűntetés a gonosztevőkre nézve. Most tehát Jehova határozottan és világosan kijelenti: 'A város ellen, amely az én nevemről nevezte magát, veszedelmet [szerencsétlenséget] indítok.'

⁶ Istennek az új Jeruzsálem, illetve a földi hű maradék feletti ítélete nem hoz veszedelmet vagy szerencsétlen­séget rájuk, mivel Isten helyesli őket és ezt a hű sere­get az igazság palástjával fedi be, hogy igazságban vi­hessen áldozatot az Úrnak. Azért a helyeslése kifejezése­képpen a nevét adja nekik. (Mal. 3:3; Ésaiás 61:10) Mindazonáltal van egy szervezet amely az Úr nevéről nevezi magát, ez pedig az úgynevezett „keresztény vallás", amely vallás Isten és Krisztus tisztelőjének vallja magát, a valóságban azonban nem tiszteli Istent. „Ennél a városnál [szervezetnél]", mondá Jehova, „amely az én nevemről nevezi magát", 'de amely hűtlen hozzám', kezdi meg a veszedelmet. Isten kifejezésre juttatja haragját ezen a szervezeten. Világos különbség van téve Jézus Krisztus hű követői és azok között, akik Krisz­tus nevében vallást űznek. Krisztus Jézusnak a temp­lomához való jövetele előtt részben még Isten hűségesei is „részegek" voltak és akaratlanul nagyon eltértek a helyes úttól. Ez a tudatlanságukra vezethető vissza s ezt a tudatlanságot a vallásrendszerekből hozták ma­gukkal, amelyből kimenekültek, őszinte szívvel és igazságosan törekedtek Isten akaratának a cselekvésé­re, amennyire azt megértették. Miután az Úr ítélettétel végett templomához jött, meg lettek tisztítva, és erről van megírva: „És semmi elátkozott nem lesz többé [ha­nyagság miatt a hű maradékon]; és az Istennek és a Báránynak a királyiszéke benne lesz; és az ő szolgái [a választott szolgaosztály tagjai] szolgálnak néki." — Jelenések 22:3.

⁷ Ezzel éppen ellentétes állapotban van az a szervezet, amely magát merészen Isten és Krisztus nevéről ne­vezte és ismételten nagy gyalázatot zúdított ezekre a nevekre. Ezt a hűtlen társaságot Isten teljes büntetéssel fogja sújtani, s ez a büntetés Armageddon kezdete lesz, illetve cselekedetének, hallatlan dolgának" a kezdete.

⁸ Az összes vallásoskodókat, akik ragaszkodnak az úgynevezett „keresztény valláshoz", legyenek azok lai­kusok, akik bizonyos vallásos formaságok és ceremó­niák gyakorlása végett a templomba járnak, vagy ha nem is tartoznak egyik valláshoz sem, de úgy gondol­ják, hogy az egyházszervezetek szükséges részét képe­zik a kormányzatoknak s azért meg kell tűrni azokat,

bele foglalja az Úr, amidőn így szól: „Ti pedig egészen megmenekültök-é?" Más szavakkal kifejezve az Úr sza­vai ezt mondják: 'Ti talán ártatlanok vagytok a szervezett vallással és a vallásoskodókkal kapcsolatban, akik az én nevemben működnek? Nem meggyaláztátok ti is Jehova nevét?' Az ilyen személyek csatlakoztak a vallásvezérekhez, amidőn azok Isten hű szolgáit — a való­ságban ezeknek ajándékozta az Úr az ő nevét — üldöz­ték, s így növelték a kárt és gyalázatot. Gonoszságból segédkeznek e hűségesek üldözésében, hogy Isten nevét gyalázzák, mivel Istent, az igazságosságot és mindent gyűlölnek, aminek Istenhez és szervezetéhez köze van. Nem közreműködtek a múltban ezek a személyek a kép­mutató vezérekkel, illetve a klérussal az Isten népe el­len elkövetett erőszakoskodásokban és Isten nevének a gyalázásában és nem folytatják ezt ma is? Az ilyenek megkapták a figyelmeztetést Isten igéjéből az ő tanúi által és kimutatták, hogy a "kecske" osztályhoz tar­toznak, amennyiben csatlakoztak a vallásoskodókhoz Is­ten hű tanúinak az üldözésére. Ezek az emberek egyál­talán nem törődnek az igazsággal és jogossággal. Együttműködnek a vallásvezérekkel, mégpedig a poli­tikai és pénzügyi nyereség érdekében; s így a vallás­ rendszerek pusztulása után ezek következnek sorra, hogy rajtuk Isten haragja kifejezésre legyen juttatva. A Szentirás tehát világosan kimutatja, hogy először a pap­ság és a hasonló képmutatók nyerik el a megérdemelt büntetést s azután a támogatóik ugyanolyan büntetés­ben részesülnek.

⁹ Amikor Armageddon megkezdődik, az úgynevezett „keresztény vallás" sem valamely teremtménynek, sem pedig valamely nemzetnek nem nyújt védelmet. Akik ilyen védelemre számítanak, azoknak mondja az Úr: „Nem menekesztek meg, mert fegyvert hozok e föld minden lakósára, azt mondja a Seregek Jehovája." Krisztus Jézus, a hatalmas Kard [fegyver] vagy a nagy ítéletvégrehajtó, Jehova felszólítására gyorsan és habo­zás nélkül cselekedni fog és mindazokkal elbánik, akik részét képezik az ördög szervezetének vagy azt támo­gatják. Erről van megírva: „De nagy haraggal harag­szom én a hivalkodó [gondtalan] népekre, akikre kevés­sé haragudtam ugyan, de ők gonoszra törtek." (Zak. 1:15) „Mert haragszik Jehova minden népekre, és meg­ búsult minden seregükre; magátkozá, halálra adta őket. Megöltjeik temetetlen maradnak, hulláik bűze felszáll, és hegyek olvadnak meg vérük miatt. Mert bosszúállás napja ez Jehovának, a megfizetés esztendeje Sion ügyé­ért." (Ésaiás 34:2, 3, 8) Ezekből az Iráshelyekből vi­lágosan kitűnik, hogy Jehova prófétai feljegyzése való­ban előre megírott történelem, miáltal előre bejelenti szolgáinak, hogy milyen eseményeket várhatnak a kö­zel jövőben.

¹⁰ Miután Jehova kifejezésre juttatta elhatározását, miszerint a világ összes nemzeteire szerencsétlenséget vagy az ő ítéletét zúdítja, kifejezett utasítást, adott Jeremiásnak, hogy ezt közölje az emberekkel: „Te pe­dig prófétáld meg nekik mind e szókat, és ezt mond ne­kik: Jehova magasságból harsog, és az ő szent lakhelyéből dörög, harsanva harsog az ő házára, riogatva kiált, mint a szőlőtaposók, e föld minden lakosa ellen." — Jeremiás 25:30.

¹¹ Jeremiás itt Jehova maradékát szemlélteti mint egészet és az egyedeket külön-külön. Minden egyesen ugyanaz a felelőség nyugszik. Az Isten iránt hűségesek és jóakaratuak mindenike gyorsan és örömmel enge­delmeskedik ennek a parancsnak. Senki sem engedelmeskedhetik ennek a parancsnak azáltal, hogy mással képviselteti magát. A felelősség minden egyest terhel, mindenkinek alkalma van arra, hogy Jehova iránti ra­-