Oldal:Az-új-világ-bizos-alapja-Megigazulás-és-váltság-1946.pdf/7

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
A lap nincsen korrektúrázva


7
Megigazulás és váltság


5 Mózes 31:12, 13; 29:1). Hasonlóképpen ma is nemcsak a szellemi Izráel van Krisztushoz a temp­lomba gyűjtve, hanem egy nagy sokaság, „a másjuhok" az „idegenek" osztálya, „a jóakarata emberek" akik a földön az új-világban örök életre várnak, szin­tén összegyüjtetnek. (János 10:14; Lukács 2:14). Az idegenek egy nagy-sokasága még összegyűjtésre vár. Ezeknek mondja a Nagyobb Mózes, hogy a hit­nek beszéde közel van hozzájuk. Azért, a Nagy Ve­zér kiküldi az Ő hírnökeit az Ő beszédével, mely egy evangéliom (örömhír) ami közel van az „idege­nekhez amit azok szivökbe és szájukra vehetnek. Ezt tenniök is kell hogy megszabadulhassanak a megsemmisítéstől mely Armageddonkor a világra fog következni és hogy életbőséggel juthassanak be az új-világba.


„A HIT BESZÉDE"
9 Mit jelent „a hit beszéde", ami hirdetve van, hogy a „más-juhok felfigyeljenek reá? Hallgasd meg Pál apostól feleletét aki hirdette a beszédet: Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szived­ben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta Őt a halál­ból, megtartatól" (Róma 10:9) „A hit beszéde” kiterjedett még több történelmi tényre Pál apostól nap­jai után, de különösen 1914-től, melyek ihletett pró­féciák beteljesedése e világ végére, az Úr Jézus jelenlétére és az Isten királyságára vonatkozólag. Azért Jehova tanúi a királyság üzenetének hirdetése által fel kell hívják a figyelmet mindezen dolgokra, melyek régen prédikáltattak, de különösen azoknak mai jelentőségére. Azért mi bizonyságot kell tegyünk Jézus Krisztusról mint Úrról. Vezetőnkről, és mint uralkodó Királyunkról a ki mint egyedüli alap-Kő, a magas méltóságra Sionba helyeztetett és akire Jehova Isten által a világegyetem kormánya felépíttetik. Ha e fundamentális tények az Isten céljainak munkálatait illetőleg nincsenek hivve és tanúsítva va­laki által, aki magát keresztyénnek valja, az ilyen egyén részére nincsen negmentés sem a menyben sem a földön. De miért van az éppen igy Hallgassuk meg újra Pál apostól feleletét:
10 „Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre." (Róma 10:10). Ez azt jelenti, hogy az evangéliom beszéde valakinek először a szívébe kell hatoljon. Elméjében kell, hogy a tényeket megállapítsa és meggyőződve, szívvel higyje, hogy Isten elküldötte az Ő Fiát és feltámasztotta a halálból, a Kit Úrrá és Fővezérré tett. jobbjára helyezve Őt a világegyetem trónusán. Azután pedig, hitét bekkel bizonyítsa az által, hogy magát teljesen felszenteli Istennek. Ezt tennie kell, mert ha a Felséges Isten megtisztította őt Annak áldozata által a Kit a halálból támasztott fel, ő többé nem saját magáé, hanem min­denét, reményeit, kilátásait Istennek kell ajánlja az örök élet érdekében.
11 De ez még nem minden. Eme felszentelésen kívül bizonyságot kell tennie mások előtt arról, amit

a Felséges Mindenható Isten tett Jézus Krisztus által. Kétségtelenül igaz, hogy a szívből fakadó hitet és a teljes felszentelést a hit általi megigazulás követi a Krisztus teste tagjait illetőleg; azonban, valakinek meg­váltása, szívveli hite által még nincsen múlhatatlanul véglegesítve. Miután valaki magát hit által Istennek felszentelte, kell hogy saját szájával bizonyságot tegyen melyben ki kell tartania mindaddig, amíg eléri a meg­mentést. Az emberek előtt való bizonyságtétel szük­ségessége ezen mód szerint, hogy megmentést nyerjen akár a mennyben akár a földön, bizonyitva van Jézus saját szavai által: „Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt. A ki pedig megtagad engem az embe ek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt. (Máté 10:32, 33). „Mert valaki szégyel engem és az én beszédeimet, e parázna és bűnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja ezt az ő Atyja előtt, mikor eljő az Ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal." (Márk 8:38; Luk. 12 8,9).
12 A b zonyságtevés nem jelent egy egyszerű szol­gálatot a szájjal, vagy egy értelmet nélkülöző forma­szerűséget, csupán egy egyszerű külső ok miatt s hogy másokra, önmagára nézve rosszhatást gyakoroljon. Az igazi bizonyságtétel nem hasonló ahoz, ahogy azt a rom. katholikus vagy általában a vallásfelekezetek gyakorolják, maguknak Bibliából vett keresztény nevet adva, holott pogány tanokat, szertatásokat, felcicomázott nőimádatot és démoni dogmaszerű kitalálásokat gyakorolnak azt állitván, hogy csupáncsak a keresztény név és Isten nevének szájjal való felvétele által, megmentetnek. Az ilyen szolgálat gyalázatot hoz Isten nevére és az Ő dolgaira. A megmentés érdekében tett bizonyságtevés értelmes módon kell tétessék, azaz kell, hogy az igazság helyes megértése alapján tétessék és az abba vetett szilárd hittel. Azért amikor Pál apostól felelt a börtönőr kérdésére mondván: „Higyj az Úr Jézus Krisztusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házadnépe", bizonyára ő azt nem úgy értelmezte, h gy üdvözü het csupán elmébeni hit ál al. (Csel. 16:30, 31). Pál apostól szavai, úgy, ahogy azok későbben Róma 10:10-ben is mondattak mutatják, hogy az aki hisz, minden kifejezésrejuttatható erejét a mások előtt való bizonyságtételre kell használnia, lévén így Jehovának egy tanúja. Ha ezt cselekszi akkor Jézus Krisztus elis­meri őt mint megmentettet.
13 Az aki igazán hisz, nem fogja magát visszatar­tani a bízonyságtevéstől félelem vagy szégyen miatt. Ennek bizony tásaképp Pál apostól a Szentírásból idéz mondván: „Mert azt mondja az irás: Valaki hisz ő benne, meg nem szégyenül." (Róma 10:11). Az írás­hely melyet Pál idéz Ézsaiás 28:16, mely Istennek atekintetbeni céljáról beszél, hogy Sionban egy kipró­bált drága Főszegletkövet fog helyezni Ez az Iráshely igazolja, hogy a bizonyságtétel amit szájjal kell tenni az üdvösségre arra vonatkozólag kell tenni, hogy Jehova elküldötte az Ő F át a földre mint embert, hogy megpróbáltasson az Ő hűsége és engedelmessé­gébeni tökéletességét illetőleg, egészen a halálig; és hogy Jehova Isten feltámasztotta Őt a halálból és mint