Oldal:Abdiás-3-4-rész-1936.djvu/2

Abdiás

„A Jákob öcséd ellen elkövetett erőszakért szégyen borul reád és kivágatol mindörökre." Abdiás 10.

(III. rész.)

¹ JEHOVA a legfelségesebb, mindenkinél fölöttébbvaló. Bármely teremtmény, aki magas méltóságot foglal el önkényesen, szándékos bűnt cselekszik és utálatos lesz Isten szemei előtt. Lucifer mondotta: „Felibök hágok a magas felhőknek és hasonló leszek a Magasságoshoz." (Ésaiás 14:14) Az ördög összeesküvést szított Isten ellen, amelybe egy tömeg szellemi és földi teremtményt is belekevert. Ezek az összeesküvők kihívást intéztek Isten ellen és meggyalázták az ő szent nevét. Ezeknek az összeesküvőknek végül pusztulás lesz a sorsuk, Jehova ezt az ítéletet jegyeztette is fel őreájuk vonatkozólag. (Ezékiel 28:18, 19) Isten szabálya le van fektetve és Isten nem változik meg. Minden törvénytelen összeesküvő elpusztul. Jehova neve szoros összefüggésben áll az ő hű népével. Aki azt gyűlöli, Jehovát és Jézus Krisztust is gyűlöli. Aki cselszövést sző Isten népe ellen, az Úr ellen sző összeesküvést. Szervezetében Jehova Jézus Krisztust emelte a legfelsőbb méltóságra. A hegység legmagasabb pontja a hegy teteje. Jehova azon méltóság felől, amelyre Jézust felemelte, mondja: „Én kentem ám fel az én királyomat Sionon, az én szent hegyemen!" (2. zsoltár 6)

² Az ördög, Góg, a törvényszegő angyalok, a klérus és mások egymással Isten és az ö Felkentje ellen összeesküdtek. (2. zsoltár 2, 3) Jézus Krisztus, a király és a bíró, aki most jelen van templomában, felkentjeit és a hűségeseket küldi a királyság üzenetének hirdetésére, s akik e hirdetésben híveknek és igazaknak bizonyulnak, Jehova szent nemzetének egy részét képezik. (Akik) Isten(t) és Krisztus(t) valamint a hű maradék(ot) gyűlölőik, egymással összeesküvést szőnek a maradék, illetve a „szent nemzet" elpusztítására, amint írva van: „Néped ellen álnok tanácsot gondolnak és védenceid ellen terveket szőnek. Ezt mondják: Jertek, veszítsük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izrael nevét! Mert tanácskoztak együtt egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened." — 83. zsoltár 4—6

³ Ebben az említett összeesküvésben az edomiták külön is említve vannak. (7. vers) A jelenkor cselszövésében Jehova bizonyságtevőinek elpusztítása tekintetében a r. kat. hierarchia, vagy klérus játsza a főszerepet. Ebbe a cselszövésbe vagy szövetségbe a világ gazdasági tényezői és a hivatásos politikusok is bele vannak keverve. Most Jehova Abdiás prf. útján így szól: „A határig űznek ki összes frigy (szövetség) társaid; megcsalnak, levernek szövetségeseid; kenyeredet tőrül vetik alád. Nincsen benne okosság!" — Abdiás 7

⁴ A hierarchia arra utasította szövetségeseit, hogy gyűlöljék azokat, akik Jehova és az ö királya mellett állanak s most ebből az okból „gyűlöli minden nemzet", amint az Úr előre megmondta, Jehova bizonyságtevőit „az ö nevéért". (Máté 10:22) Az összeesküvők kivétel nélkül Isten és az ő országa ellen vannak s mindazok ellen is akik Isten országa mellett síkra kelnek. A klérus szövetségesei, akik szintén belekeveredtek ebbe az összeesküvésbe, kétségtelenül erősebbek, akiket a felekezetieskedők a „nyáj előkelőségeinek" neveznek. Ezek „e világ királyai", akik Edommal,

a „vén paráznával" (felekezeti rendszerek) „paráználkodtak". (Jelenések 17:1, 2) Ezek együtt alkotják a hatszázhatvanhat, illetve a „fenevad számának" összességét. (Jelenések 13:18) A nyáj előkelőségeinek ezen szövetségeseiről mondja az Úr prófétája útján: „A határig űznek ki összes frigytársaid", illetve a legszélsőkig, hogy a mélységbe vesd magad. Ezek a szövetségesek, a gazdasági és politikai tényező csoportok végül keresztül látnak a mai edomiták kétszínűségén; ajtót mutatnak neki illetve el fogják utasítani maguktól. Ebben az összefüggésben érdekes megfigyelni, hogy a berakai völgyi csatában a Seregek Ura, a harc Istene annyira összezavarta, hogy először Moáb és azután Ammon támadták meg az edomitákat s „aztán egymásnak segítettek a pusztításban" (Krónika II. 20:23) Ez a kép nyilván arra mutat hogy a „nyáj előkelői", a klérus a csőcselék kezébe kerül kímélet nélkül. Ez semmiképpen sem azt jelenti hogy a nyáj hatalmasságai vagy a csőcselék akkor valamily értelemben jóindulatú lesz a maradék iránt. Isten szolgái csak Istentől és az ő királyától, és senkitől mástól, várják a segítséget.

⁵ Jehova prófétája útján továbbá a következőket mondja az edomiták felől: „megcsalnak, levernek szövetségeseid, kenyeredet tőrül vetik alád". (Széljegyzetben: akik béke kenyered eszik). Ezt a szöveget a Rotherham-ford. így adja vissza: „azok az emberek, akiknek köszönni szoktál"; ez szószerinti ford. szerint a Rotherham széljegyzetben így hangzanék: „Salem (keleti köszönési forma) férfiaid!" A mai események teljesen egyeznek ezzel a jövendöléssel. A klérus és a nyájaik előkelőségei a gazdasági tényezők és a hiv. politikusok, illetve amint mondani szokták a „nagy államférfiak" nagyon hízelgően bókoltak és kifejezésre juttatták tiszteletüket, hasonlóképpen a pénzváltók vagy „nagy bankárok" iránt is. A szószékekről elhangzott beszédeikben a nyáj e kiválóságainak erényeit és jóságát dicsőítették, miközben a hátuk mögött könyöradományokra készen tartják markukat, teljesen figyelmen kívül hagyván Jehovának és az ő királyának nevét. A nyáj hatalmasai, a politikusok és a gazdasági tényezők nagy megtiszteltetésben részesítik a klérust, „tisztelendőnek", „lelki atyának" és „doktoroknak" nevezve őket., stb.

⁶ Korunk egyik államférfia 1936 febr. 23-án felhívást intézett minden néven nevezett papsághoz, hogy alakítsanak „testvériséget", amint mondotta, és egyesüljenek s álljanak szemben azokkal, akik az ő „hitüket" kipellengérezik vagy támadják. Most a klérus és a nyáj előkelőségek egymást dicsérik és tetszésnyilvánításukban egymás vállát veregetik. Politikai vagy más természetű ünnepségek alkalmával a papság a banketteken és egyébütt is az első helyeket foglalja el és a gyülekezetekben az első székbe ül és nagyon szívesen fogadja a nyilvános helyeken való köszönést és a „tiszteletei" vagy a „lelki atya" (pápa) megszólítást. (Máté 23:6, 7) Szövetkezésük azonban a határához jutott és most fel fog bomlani.

⁷ A papság napjainkban nem Istenben és Krisztusban, hanem abban bízik, hogy a nyáj előkelői