„Oldal:Abdiás-1-2-rész-1936.djvu/15” változatai közötti eltérés

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
(Korrektúrázva)
 
Oldal (be lesz illesztve):Oldal (be lesz illesztve):
5. sor: 5. sor:
 
{{raw:data:p|c|előtt semmit se ítéljetek (s ez az idő most eljött), míg el nem jő az Úr,aki egyrészt világa hozza a sötétségnek titkait, másrészt megjelenti a szíveknek tanácsait; és akkor mindenkinek az Istentől lészen a dicsérete." (Kor. I. 4:5) Az Úr eljött és a templomban van, elválasztja és megítéli a nemzeteket és énekeseit az igazság hirdetésére küldi, a rejtett dolgok feltárására, mielőtt hozzáfog az ellenség leverésére. Hogy ezek a dolgok erősen belevésődjenek a neki szolgálók és őt-szeretők elméjébe, egy másik próféta szája útján is kijelenti: „Ha szőlőszedők törnek reád, nem hagynak gerezdeket, ha éjjeli tolvajok: pusztítanak, amíg nekik tetszik. Bizony én mezítelenné teszem Ézsaut, titkait kijelentem és el nem rejtőzhetik, magva elpusztul és atyjafiai és szomszédai nem lesznek." (Jeremiás 49:9, 10) Ez Jehova kijelentése a róm. kat. hierarchia és szövetséges papjai felől, akik Jehova nevét meggyalázták. A mostani Edom rejtett kincsei az oly vagyonon kívül, mint épületek, pénz, a vallásszervezetek politikai hatalmát is magában foglalja, amit a gazdasági tényezők és az uralkodó politikusok között gyakorolnak. Azon titkos dolgokon kívül, amiket le kell leplezni s most le is lesznek leplezve, azon „rítusok" is sorra kerülnek, amelyekkel a klérus a köznépet kiszipolyozta és megcsalta, s amivel a szegényektől munkájuk gyümölcseit kicsalta. Ez a csalás még mindig folyik és a köznépnek szellemi és anyagi értelemben is nagy károkat okoz.}}
 
{{raw:data:p|c|előtt semmit se ítéljetek (s ez az idő most eljött), míg el nem jő az Úr,aki egyrészt világa hozza a sötétségnek titkait, másrészt megjelenti a szíveknek tanácsait; és akkor mindenkinek az Istentől lészen a dicsérete." (Kor. I. 4:5) Az Úr eljött és a templomban van, elválasztja és megítéli a nemzeteket és énekeseit az igazság hirdetésére küldi, a rejtett dolgok feltárására, mielőtt hozzáfog az ellenség leverésére. Hogy ezek a dolgok erősen belevésődjenek a neki szolgálók és őt-szeretők elméjébe, egy másik próféta szája útján is kijelenti: „Ha szőlőszedők törnek reád, nem hagynak gerezdeket, ha éjjeli tolvajok: pusztítanak, amíg nekik tetszik. Bizony én mezítelenné teszem Ézsaut, titkait kijelentem és el nem rejtőzhetik, magva elpusztul és atyjafiai és szomszédai nem lesznek." (Jeremiás 49:9, 10) Ez Jehova kijelentése a róm. kat. hierarchia és szövetséges papjai felől, akik Jehova nevét meggyalázták. A mostani Edom rejtett kincsei az oly vagyonon kívül, mint épületek, pénz, a vallásszervezetek politikai hatalmát is magában foglalja, amit a gazdasági tényezők és az uralkodó politikusok között gyakorolnak. Azon titkos dolgokon kívül, amiket le kell leplezni s most le is lesznek leplezve, azon „rítusok" is sorra kerülnek, amelyekkel a klérus a köznépet kiszipolyozta és megcsalta, s amivel a szegényektől munkájuk gyümölcseit kicsalta. Ez a csalás még mindig folyik és a köznépnek szellemi és anyagi értelemben is nagy károkat okoz.}}
 
{{raw:data:p|28|25-28.| Az újsághírek szerint a nácik a zsidókat üldözve, arra kényszerítik, hogy vagyonaikat nagy károsodással eladják, viszont a vagyonokat a katolikusok felvásárolják. A gonosztevő mindig hagy maga után valamily nyomot, amivel magát elárulja. Mert ez egy újabb bizonyíték amellett, hogy a hierarchia ál a náci-szervezetek mögött, és Németországban a takarékos embereket (a zsidókat) kifosztja és mindenkit üldöz, aki nem hajlik meg a nácik és a hierarchia parancsára és csak azokat részesíti kedvezményekben, akik támogatják Németország zsarnoki kormányát. Ámde a hierarchia keze a kellő időben lelepleződik Németországban s akkor fel fogják kutatni gyalázatos üzelmeit és zsarolt vagyonát és véget vetnek neki.}}
 
{{raw:data:p|28|25-28.| Az újsághírek szerint a nácik a zsidókat üldözve, arra kényszerítik, hogy vagyonaikat nagy károsodással eladják, viszont a vagyonokat a katolikusok felvásárolják. A gonosztevő mindig hagy maga után valamily nyomot, amivel magát elárulja. Mert ez egy újabb bizonyíték amellett, hogy a hierarchia ál a náci-szervezetek mögött, és Németországban a takarékos embereket (a zsidókat) kifosztja és mindenkit üldöz, aki nem hajlik meg a nácik és a hierarchia parancsára és csak azokat részesíti kedvezményekben, akik támogatják Németország zsarnoki kormányát. Ámde a hierarchia keze a kellő időben lelepleződik Németországban s akkor fel fogják kutatni gyalázatos üzelmeit és zsarolt vagyonát és véget vetnek neki.}}
{{raw:data:p|29.| Amidőn az Úr Dávidot Izrael királyává emelte és trónra ültette, az edomiták voltak Dávid és Isten választott népének halálos ellenségei. Az edomiták akkor megszállva tartották azon terület egy részét, amelyet Jehova Ábrahám magvanak rendelt; Dávidot pedig az edomiták elleni harcban ama vágy fűtötte, hogy Isten akaratát megvalósítsa. Most pedig a nagy hasonmási Dávid, Jézus Krisztus, trónján ül és Jehova uralkodásra utasította ellenségei között. (110. zsoltár 3) A mai edomiták, a vallásoskodók, a hasonmási Dávidnak, természetesen a maradéknak is, halálos ellenségei. A mostani edomiták, a klérus, vakmerően azt a helyet foglalta el, amely Ábrahám igazi magvát illeti meg, de most a hasonmási Dávid testének tagjait, a hű maradékot, az ellenség valódi helyzetének leleplezésére küldi, mielőtt elpusztítja. A maradék tehát most az Úr parancsnoksága alatt cselekszik, amidőn a világgal közli az igazságot ezen álszentek felől, akik Isten nevét és az ő országát káromolják és mindenkit támadnak aki síkra száll az ő országa mellett. Ez a háború most Isten akarata szerint folyik. Amit a}}}}
+
{{raw:data:p|29.| Amidőn az Úr Dávidot Izrael királyává emelte és trónra ültette, az edomiták voltak Dávid és Isten választott népének halálos ellenségei. Az edomiták akkor megszállva tartották azon terület egy részét, amelyet Jehova Ábrahám magvának rendelt; Dávidot pedig az edomiták elleni harcban ama vágy fűtötte, hogy Isten akaratát megvalósítsa. Most pedig a nagy hasonmási Dávid, Jézus Krisztus, trónján ül és Jehova uralkodásra utasította ellenségei között. (110. zsoltár 3) A mai edomiták, a vallásoskodók, a hasonmási Dávidnak, természetesen a maradéknak is, halálos ellenségei. A mostani edomiták, a klérus, vakmerően azt a helyet foglalta el, amely Ábrahám igazi magvát illeti meg, de most a hasonmási Dávid testének tagjait, a hű maradékot, az ellenség valódi helyzetének leleplezésére küldi, mielőtt elpusztítja. A maradék tehát most az Úr parancsnoksága alatt cselekszik, amidőn a világgal közli az igazságot ezen álszentek felől, akik Isten nevét és az ő országát káromolják és mindenkit támadnak aki síkra száll az ő országa mellett. Ez a háború most Isten akarata szerint folyik. Amit a}}}}

A lap jelenlegi, 2021. augusztus 9., 13:37-kori változata

A lap korrektúrázva van


187

187
gyiptom és az Eufrates között jöttek-mentek, rabolt holmival zsúfolták tele. Nagy sarcokat róttak ki az országukon áthaladó kereskedőkre. Hasonlóképpen cselekedtek a modem edomiták, főképpen a róm. kat. hierarchia, nagyon meggazdagodott és kincstárát sok kinccsel zsúfolta tele, amit ámítás és csalás által csikart ki a könnyen hívő nép zsebéből. (Amerikában) a gyárak és üzletek kapui előtt minden fizetési napon elküldi a hierarchia a fekete csuhában járó, elámított szegény asszonyokat, (apácákat), hogy gyűjtsenek pénzt munkásságtól azon ürügy alatt, hogy valami jót akarnak azzal művelni; a hierarchia ezekből a gyűjtésekből éli aztán kényelmes életét. A pénzgyűjtők még az irodákba és az üzletekbe is betolakodnak és megtelt zsebekkel távoznak. Mert ez a szervezet különböző kényszerítő eszközöket vesz igénybe, hogy a kereskedőkből és magasabb tisztviselőkből nagy összegeket kipréseljen, azzal fenyegetőzve, hogy anyagi vagy szellemi kárt fog okozni nekik, ha önként nem adakoznak. Immár magábanvéve ez is elég becstelenség; de mégha azt is meggondoljuk, hogy a papság a gyászolóktól is nagy összegeket kér elhunyt hozzátartozóik „tisztességes" eltemetéséért, amint, nevezni szokták, akkor ezt a pénzzsarolást szívtelen és elvetemült pénzzsarolásnak kell nevezni, mitsem szólva az azzal együtt járó ámításról és csalásról. Viszont a „protestáns" papság a vagyonosak előtt a következőkkel kérkedik, ami csak a múltkoriban történt Pittsburgban: „Ez a templomépület három millió dollárba került; hogyan szemtelenkedhetik valaki oly plakátot ragasztva ki a közelében, amely Jehova bizonyságtevőinek csinál reklámot?" Ámde Jehova mindezen álszent és gúnyolódó vallásoskodókról így szól: „Mennyire kifosztogatták Ézsaut!" A most folyó háborúban az Úr parancsnoksága alatt harcoló maradék leleplezi az ámító egyháziasság ezen ügyeit és a közvélemény elé tárja, amennyiben a történelmi tények, valamint Isten igéjének igazságait is terjeszti. Az Úr eképpen szedi elő a „vén paráznát", tépi le róla ruháit; s amidőn Jehova bizonyságtevőinek munkája be lesz fejezve, Isten mindazokat pőrére fogja vetkőztetni, akik önző és kapzsi vágyaik kielégítésére nagy kincseket hárácsoltak össze.
27 A Vatikán-városba nagy kincseket küldenek a róm. kat. hierarchia támogatására s ez az ámító nagy szervezet abból fedezi költséges kiadásait. Az a kártékony szervezet „kereszténységszerte" a legjobb fekvésű földbirtokok felett rendelkezik és a legszebb telkeken építi épületeit. Ez a gonosz szervezet minden országban hivatalos képviselőket tart nagy kényelemben, azon zsákmányból, amit a néptől kényszerítés, csalás és ámítás útján csikar ki. A pénzügyi hatóságok elől nagyon sok ideig el tudta rejteni óriási vagyonát; most azonban eljött az idő, amidőn az igazságnak ki kell derülnie s emiatt mondja Jehova e szervezet felől: „Felkutatták rejtett kincseit." Ez az állítás nem valamely ember kijelentése vagy ítélete, hanem Isten ítéletének és az ő büntetés-napjának a hirdetése. Eljött az idő, amidőn ezeket az ítéleteket Isten-szeretői közhírré kell hogy tegyék, mégpedig azért, mivel Isten megparancsolta. Az írás és a tények is azt mutatják, hogy eljött az idő azok leleplezésére, akik oly sokáig meggyalázták Jehova nevét, s emiatt jelenti ki az Írás: „Azért idő
előtt semmit se ítéljetek (s ez az idő most eljött), míg el nem jő az Úr,aki egyrészt világa hozza a sötétségnek titkait, másrészt megjelenti a szíveknek tanácsait; és akkor mindenkinek az Istentől lészen a dicsérete." (Kor. I. 4:5) Az Úr eljött és a templomban van, elválasztja és megítéli a nemzeteket és énekeseit az igazság hirdetésére küldi, a rejtett dolgok feltárására, mielőtt hozzáfog az ellenség leverésére. Hogy ezek a dolgok erősen belevésődjenek a neki szolgálók és őt-szeretők elméjébe, egy másik próféta szája útján is kijelenti: „Ha szőlőszedők törnek reád, nem hagynak gerezdeket, ha éjjeli tolvajok: pusztítanak, amíg nekik tetszik. Bizony én mezítelenné teszem Ézsaut, titkait kijelentem és el nem rejtőzhetik, magva elpusztul és atyjafiai és szomszédai nem lesznek." (Jeremiás 49:9, 10) Ez Jehova kijelentése a róm. kat. hierarchia és szövetséges papjai felől, akik Jehova nevét meggyalázták. A mostani Edom rejtett kincsei az oly vagyonon kívül, mint épületek, pénz, a vallásszervezetek politikai hatalmát is magában foglalja, amit a gazdasági tényezők és az uralkodó politikusok között gyakorolnak. Azon titkos dolgokon kívül, amiket le kell leplezni s most le is lesznek leplezve, azon „rítusok" is sorra kerülnek, amelyekkel a klérus a köznépet kiszipolyozta és megcsalta, s amivel a szegényektől munkájuk gyümölcseit kicsalta. Ez a csalás még mindig folyik és a köznépnek szellemi és anyagi értelemben is nagy károkat okoz.
28 Az újsághírek szerint a nácik a zsidókat üldözve, arra kényszerítik, hogy vagyonaikat nagy károsodással eladják, viszont a vagyonokat a katolikusok felvásárolják. A gonosztevő mindig hagy maga után valamily nyomot, amivel magát elárulja. Mert ez egy újabb bizonyíték amellett, hogy a hierarchia ál a náci-szervezetek mögött, és Németországban a takarékos embereket (a zsidókat) kifosztja és mindenkit üldöz, aki nem hajlik meg a nácik és a hierarchia parancsára és csak azokat részesíti kedvezményekben, akik támogatják Németország zsarnoki kormányát. Ámde a hierarchia keze a kellő időben lelepleződik Németországban s akkor fel fogják kutatni gyalázatos üzelmeit és zsarolt vagyonát és véget vetnek neki.
29. Amidőn az Úr Dávidot Izrael királyává emelte és trónra ültette, az edomiták voltak Dávid és Isten választott népének halálos ellenségei. Az edomiták akkor megszállva tartották azon terület egy részét, amelyet Jehova Ábrahám magvának rendelt; Dávidot pedig az edomiták elleni harcban ama vágy fűtötte, hogy Isten akaratát megvalósítsa. Most pedig a nagy hasonmási Dávid, Jézus Krisztus, trónján ül és Jehova uralkodásra utasította ellenségei között. (110. zsoltár 3) A mai edomiták, a vallásoskodók, a hasonmási Dávidnak, természetesen a maradéknak is, halálos ellenségei. A mostani edomiták, a klérus, vakmerően azt a helyet foglalta el, amely Ábrahám igazi magvát illeti meg, de most a hasonmási Dávid testének tagjait, a hű maradékot, az ellenség valódi helyzetének leleplezésére küldi, mielőtt elpusztítja. A maradék tehát most az Úr parancsnoksága alatt cselekszik, amidőn a világgal közli az igazságot ezen álszentek felől, akik Isten nevét és az ő országát káromolják és mindenkit támadnak aki síkra száll az ő országa mellett. Ez a háború most Isten akarata szerint folyik. Amit a