Oldal:A-parázna-nő-éneke-rész-3-1937.djvu/16

Innen: Hu JW United
A lap korábbi változatát látod, amilyen Katomozes (vitalap | szerkesztései) 2022. november 16., 10:08-kor történt szerkesztése után volt. (Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:m|0|0|0|15|{{raw:data:ai|2|150|}}}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c| szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való fe…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Jump to navigation Jump to search
A lap nincsen korrektúrázva


150
szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámasztása által." — Péter I. 1:3.

” Az ember vizkeresztsége arról szóló jelképes bi¬ zon yságte vés, hogy Isten akaratának cselekvésébe be¬ leegyezett. Csak úgy élhet örökké együtt Jézus Krisz¬ tussal, ha Krisztus halálában megkeresztelkedett. (Ró¬ ma 6 :3—8) A teremtményt Isten kereszteli meg Krisz¬ tus halálába s áldozati halált kell halnia (amint Jézus Krisztus is áldozati halált szenvedett), ha Krisztussal kíván együtt élni és uralkodni. (Tim. II. 2 :11, 12) Miu¬ tán mint Isten fia (gyermeke) megszületett és elismer¬ tetett, újteremtés lett a Jézus Krisztusban. „Azért, aki a Krisztusban van, újteremtés az; a régiek elmúltak, imé minden újjá lett.** (Kor. II. 5 :17) Az ezután fennálló kapcsolat (függés) tehát az Atya és a fiú közti kap¬ csolat. Most máf a teremtmény Isten családjához tar¬ tozik, amelynek Jézus Krisztus a feje; minden földi do¬ logtól elszakadt, reménye csupán mennyei dolgokra ■ irányul. (Kölessé 3 :2) Emberi élethez való joga meg¬ szűnt s azért áll megírva az ilyenek felöl: „Mert meg¬ haltatok és a ti éltetek cl van rejtve együtt a Krisz¬ tussal az Istenben. Mikor a Krisztus, a mi életünk meg¬ jelenik, akkor majd ti is Övele együtt megjelentek di¬ csőségben.'1 (Kolossó 3:3, 4) Ettől kezdve a teremt¬ ménynek, ha él, Isten családjának tagjaképpen kell élnie a Krisztusban. • Szándék “Többen sokáig azt hitték, hogy Jehovának arra irányul a szándéka fiák szülése és Krisztusba való he¬ lyezése tekintetében, hogy az embereket üdvözítse és a mennyekbe vigye. Az ö szándéka azonban nem ebből áll. Természetesen a hívek végeredményben üdvözülni- és a mennyekben fognak élni, mindazáltal az ember megváltása vagy üdvözítése Isten tulajdonképpeni fö- szándéka mellett csak alárendelt jelentőséggel bir. .Je¬ hova nagy és legfőbb szándéka az ö nevének tisztázᬠsára irányul, azt mindazon gyalázattól meg akarja tisz¬ títani, amit az ősi lázadó, az ördög hintet arra. Jézus Krisztust Isten nevezte ki igazolói nagy méltóságára, ö küldte Jézust a világra Isten igazsága üzenetének tolmácsolására, ö kente fel és nevezte ki Jézus Krisztust a világ uralkodójává, hogy a világot a kitűzött időben igazságosan kormányozza és uralkodásakor minden engedelmes ember életben részesüljön. Emiatt válaszol¬ ta Jézus egy kérdésre: „Én király vagyok. Azért szü¬ lettem és jöttem a világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Minden, aki az igazságból való, hallgat az én szómra (hívásomra).** — János 18 :37. 15 Ebből tehát az következik, hogy minden személy, akit Isten Krisztus fennhatósága alatt családjába fo¬ gad, engedelmeskedni tartozik Jézus Krisztus szavᬠnak s úgy kell viselkednie, ahogyan Jézus viselkedett: Mindenkor igazságosnak kell lennie Isten iránt, hűsé¬ gesnek és meg kell őriznie ártatlanságát. Akik tehát Jézus Krisztusban vannak, azt tartoznak cselekedni, amit Jézus cselekedett, hiszen az ö követésére hivat¬ tak meg, bármerre i vezesse őket. Az emberek közül kiválasztattak és az Isten neve érdekében lettek új¬ teremtések a Krisztus Jézusban, hogy az ő nevéről és szándékáról tegyenek tanúbizonyságot. Ebből az ok¬ ból mondja az apostol azokról, akik Krisztusban van¬ nak: „Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hir¬ dessétek annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ö csodálatos világosságára hívott el titeket1* — Péter I. 2 :9. ’ Felkenés »• Akiket Jehova nevével való szándékával kapcso¬ latban kiválasztott, mennyei meghívást nyertek és a kitűzött időben választatnak és kenetnek fel. Ez azt je¬ lenti: hogy bizonyos jellemző kötelességek teljesítésé¬ re nyernek megbízatást, többek között Jehova Isten tanúi tartoznak lenni; mert Jehova Istentől nyertek megbízatást és meghatalmazást képviseletére, nevében való szólásra és üzenetének tolmácsolására. Azok fe¬ löl áll megírva, akik .a Krisztusba nyertek befogadást: „Az Űristen lelke van én rajtam azért, mert felkent engem az Űr, hogy a szegényeknek örömet mondjak; elküldött, ‘hogy bekössem a megtört szívünket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást és a megkötö- zötteknek megoldást. Hogy hirdessem az Űr jókedvé¬ nek esztendejét és Istenünk bosszúállóba napját; meg¬ vigasztaljak minden gyászolót.11 — Ésaiás 61 :1, 2. 17 A függöhelyzet (kapcsolat) tehát: a fiúnak az aty¬ jához és a szolgának a gazdájához ( a mesterhez) való viszonynak felel meg. Jehova Isten a nagy mester, vi¬ szont a teremtmény a szolga. Maga Jézus Krisztus is kiválasztott szolga, (Ésaiás 42 : t), testületének tagjai Isten és Krisztus szolgái. Miről lehet tudni, hogy Isten ezen családjához tartozunk-e? Az írás azt mondja: „Ez a lélek bizonyságot tesz a mi lelkűnkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk; ha pedig gyermekek, örö¬ kösök is, örökösei Istennek, és örököstársai Krisztus¬ nak; ha ugyan vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt dicsőüljünk meg.11 — Róma 8 :16, 17. •• Ennek a szövegnek semilyen részét sem szabad fi¬ gyelmen kívül hagynunk, főképpen az abban említett feltételt: „ha ugyan vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt dicsőüljünk meg11. Miután ugyanis tudomást szereztünk Isten igéjéről és. bizonyságát szolgáltattuk Istenben és Krisztusban való hitünknek, kezdtük meg ezt az utat. Mostmár a teremtménynek meg kell kér¬ deznie magától, illetve meg kell vizsgálnia magát, s így győződhetik meg, hogy tényleg a hitben van-e: „Engedelmesen alárcndeltcm-e magamat az isteni aka¬ ratnak? Követtem-e a mennyei meghívást: Feltétlenül és teljesen átadtam-e magamat Istennek, mennyei dol¬ gokban reménykedem és azok után vágyakozom-e és nem földi dolgok után? Örömmel magamra vettem-e mindazon gyalázatot, ami Istent és Jézus Krisztust ér¬ te és tovább is örömmel fogom elviselni azokat? Haj¬ landó vagyok-e együtt járni Jézus Krisztussal és együtt szenvedni vele, ahogyan ö szenvedett az igazságért? Rendclkezcm-e az Ür- és az ö háza iránti buzgalommal és teljesen megtartom-e szövetségi fogadalmamat?11 — így vizsgálhatjuk meg magunkat az írás megvilágítᬠsában és vonhatunk következtetést le a szellemből ar¬ ra nézve, hogy gyermekei vagyunk é az Úrnak, vagy sem. A hivatalosak, választottak és a hűségesek azok, akik örökké együtt lesznek Krisztussal a dicsőségben. Az nem elég, ha valaki a szájára veszi az Ür nevét és segítséget kér tőle. Az Úr Jézusnak templomához ér¬ kezése óta, azok, akik hozzá híveknek bizonyultak, kö¬ réje gyűjtöttek s azóta nagymértékben meggyarapod¬ tak Istennek és szándékának megismerésében azon vi¬ lágosság által, amely Jézus Krisztus arcára sugárzik és arról a templomi osztályra. Ezek a templomban tar¬ tózkodó hűségesek az Űr azon parancsának engedelmes¬ kedve, hogy Jehovának tanúivá legyenek és az ö or¬ szágáról szóló igazságot hirdessék, teljesíteni tartoznak megbízatásukat. 17 A fenti kérdéseken kívül vizsgálja meg a teremt¬ mény a következőket is: „Engedelmesen alárendelem-e magamat az Űr akaratának és parancsának, amennyi-

{{{2}}}