Oldal:A-nagysokaság-összegyüjtése-1-2-rész-1936.djvu/20

Innen: Hu JW United
A lap korábbi változatát látod, amilyen Katofzsolt (vitalap | szerkesztései) 2020. november 20., 09:28-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Jump to navigation Jump to search
A lap korrektúrázva van


224
szönetet mondunk a velünk szemben kinyilvánított szeretetéért valamint ezen alkalomért.
A vétel az utolsó pillanatig kétes volt. Tegnapig kapott értesítés csupán ennyiből állott: „Semmi határozottat mondani nem lehet; remélni lehet azonban, hogy a spanyol EAQ adóállomás átveszi a kontinensről való közvetítés szerepét”. Ehhez hozzájárult még a Rangoonból kapott kiábrándító értesítés is, mely szerint ott egy újabb típusú vevőkészüléket beszerezni nem lehetett. Meg kellett tehát elégednünk a 4 csöves 2802 sz., részben sérült Philips készülékkel. Térdreborultam Jehova előtt hozzá esedezve, hogy tegye meg azt ő, amit én a magam erejéből megtenni nem tudok — s kegyelme folytán minden továbbiról gondoskodott!
Éjféltől kísérleteztünk az állomás vételén, miközben többször végigfutottunk a skálán. Az előadást legkésőbb éjfél után fél kettőre vártuk. Az óra immár kettőt ütött. Semmi sem történt. Türelmesen kerestünk tovább abban a reményben, hogy sikerülni fog legalább az üzenet „farkát” elcsípni. 2.15 órakor az ismert amerikai testvérek szavaira figyeltünk fel s csaknem értelmetlenül hallottuk: „terem” ... „Rutherford” ... Ez további kitartásra ösztönzött bennünket. A szavak elnémultak s az állomás ismét eltűnt. Az óra már 2 óra 27 percet mutatott; — forgattunk — s csak tovább forgattunk — talán már ötvenedszer is, miközben a vételt is szabályoztuk — egyszerre csak egy helyen mindkét szót hallottuk: „Rutherford bíró” s nem is egy egész másodperc múlva teljesen érthetően és tisztán hangzottak fel bevezető beszéded szavai, melyek még állandóan a füleimben csengenek: „A valóban nagy ember, aki valaha ismeretes volt, mintegy két ezer év előtt élt a földön. A neve Krisztus.” Beszédedet elejétől a végéig hallottuk. Hallottuk a hallgatóság „igen”-jét s vele együtt mi is felkiáltottunk. Az az érzés, hogy Jehova győzött — s általa mi is — teljesen áthatott bennünket. Imával kapcsolatos hálaadó szavak szállottak Ő hozzá arra kérve Őt, hogy erősítsen tégedet az Ő munkájának végzésében, abban a tudatban, hogy te bátran és minden kétség nélkül foglaltál helyet az Ő oldalán. Köszönjük, kedves Rutherford testvér, hogy nekünk is megengedted ebből az „időszerű eledelből” való táplálkozást. Dicsőség az Istennek!
Most és mindenkor nemcsak hogy résen vagyunk, hanem az ütközet csatasoraiban is kivesszük a nekünk jutott kis részt. Burmától távolabb eső helyeken a testvérek szintén megtettek minden előkészületet az előadás vételére. Az eredményről való tudósítás később következik.
Mindenkor a tieid a királyok Királyának szolgálatában
S. B. Coote testvérek, Burma


Az úr felszereli és előkészíti övéit

Kedves Rutherford testvér!

A májusi négy Béthel-összejövetelen 5, illetve, 8, 7 és 8 testvér vett részt
Ez alatt az idő alatt a „Filiszteusok veresége” cikket tanulmányoztuk s megkezdtük a „Mi felelősségünk” tanulmányozását is.
Csodálatos megfigyelni annak a módját, amint az Úr felkészíti övéit, miközben az Őrtorony
által ad nekik értelmet, miután minden szükségessel ellátta, hogy a hírt szintén továbbvigyék azokhoz, akik utána őszintén vágyódnak s ezáltal megismerhessék az Úr útjait és oktatásban részesüljenek.
Ezek a tanulmányok nagy segítséget jelentenek számunkra. Erőnk azáltal növekszik, hogy eleget teszünk felelősségünknek, mellyel az Úr megbízott s az ő igazságának megértésével, amellyel kegyesen megáldott.
Meg lehetsz arról győződve, hogy minden megszakítás nélkül mindvégig kitartunk a harcban, mindaddig, amíg Jehova megállást nem parancsol s az ellenséget — „porba veti”, mivel ez a mi eltökélt szándékunk.
Forró szeretettel, testvéreid Jehova szolgálatában
Béthel-család, Koppenhága.
Lucern — legszebb ünnepeink egyike!
„A mi nagy Királyunkért való lelkesedéstől még mindig áthatva és hálával telve vele szemben, nektek is kedves testvérek — mindenek előtt azonban a mi kedves Rutherford testvérünknek is — szívből mondok köszönetet mindazon jótéteményért, szeretetért és a sok áldásért, mely az Úr kegyelme folytán Lucernben jutott osztályrészül.
Valóban nem találok alkalmas szavakat, melyek által kifejezésre juttathatnám azt az érzést, amely szíveinket töltötte el, amidőn a szálloda szép szobáiban megvendégelve foglalhattunk helyet a kedves úttörők között. Nagyon jól esett elfogyasztanunk délben az élelmiszerrel telt csomagjaink tartalmát; mindnyájan oly boldogak voltunk. Mily nagy volt azonban a meglepetés akkor, amidőn megtudtuk, hogy számlánk javára 50.— svájci frank lett elkönyvelve!
Szóval ez volt életünkben a legszebb ünnepünk; a hétfői nap különösen. Azt hiszem mindnyájan egyek voltunk Rutherford testvérrel, miáltal szükségessé vált, hogy hitünk mellett pártoskodjunk. Az úttörőkkel szemben tanúsított szeretetekért fogadjátok tehát még egyszer szívélyes köszönetemet. Az Úr legyen veletek.”
E. H.
„A legszebb kongresszus, amelyen szintén részt vehettem, immár befejeződött. Hála legyen az Úrnak az úttörők érdekében tett rendkívüli intézkedéséért.”
A. F.
Készenlétben a szolgálatra
„Lesznek szívesek részemre négy különböző füzetből két-két példányt küldeni és egy befizetőlapot mellékelni?
Szomjúhozom Isten igéje után. Máris több ismeretet szereztem felőle s most a füzeteket itt szeretném elterjeszteni. Gyermekkorom óta a papság tanításaiból nyert tapasztalat megérlelte bennem, hogy méltó lehessek az önök könyveire; mivel Isten igéje vigasztal engemet. Arra kérem az Üdvözítőt, hogy alkalmas módon szolgálhassam őt és a Szentszellem keresztsége által juttassa el hozzám a hitben való megerősödést.
Engedje meg, tisztelt uram, keresztényi üdvözletemnek kifejezését, A. P.”
(Folytatás a 206. oldalon)