„Oldal:A-nagysokaság-összegyűjtése-3-4-rész-1937.djvu/3” változatai közötti eltérés

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
Oldal (be lesz illesztve):Oldal (be lesz illesztve):
7. sor: 7. sor:
 
{{raw:data:p|1|PRÓFÉTÁI útján Jehova immár a hajdan korban íratott a jelen napok, illetve az ő napjának eseményei felől. Most ezeket a próféciákat a hű maradék reménységének megerősítésére, vigasztalására és segítésére feltárja. (Róma 15 :4)
 
{{raw:data:p|1|PRÓFÉTÁI útján Jehova immár a hajdan korban íratott a jelen napok, illetve az ő napjának eseményei felől. Most ezeket a próféciákat a hű maradék reménységének megerősítésére, vigasztalására és segítésére feltárja. (Róma 15 :4)
 
A választott maradék világosan látja ezt s így az ördög semilyen ravaszsága, sem hanyagság nem tudja elfordítani. A maradék az Úrban bízik, minden útjaiban felismeri, s ezért bízik teljesen abban, hogy Isten vezeti útain. Most egy önző stréber, aki túl okosnak képzeli magát, s azt szeretné, hogy mások is tanultnak és okosnak tekintsék, a következőket mondotta: „A folyóirat csak egy embernek a nézetét közli, s amit közöl, nem egyebek gyermeteg következtetéseknél." Ezzel a kijelentéssel akar elfogultságot előidézni az olvasók között a folyóirattal szemben s akarja figyelmüket beképzelt „bölcsekre" terelni. Ámde a hű maradék tudatában van annak, hogy Jehova és Jézus Krisztus a tanítóik s nem emberi nézettel táplálkozik s ezért nem is követi valamely önző ember ravaszul kitalált és előadott szavait. Amiképpen minden ökör ismeri urának jászolját, ugyanúgy tudja Isten minden kis gyermeke is, hogy az ő lelki tápláléka az Atya tárházából származik. Tovább fogja tehát tanulmányozni a próféciákat, nagy örömmel fogja nyomon követni azoknak az Úrtól való feltárását és tovább is minden hálájával a mennyei Atyának és a nagyobb Józsuénak fog elismeréssel adózni.}}
 
A választott maradék világosan látja ezt s így az ördög semilyen ravaszsága, sem hanyagság nem tudja elfordítani. A maradék az Úrban bízik, minden útjaiban felismeri, s ezért bízik teljesen abban, hogy Isten vezeti útain. Most egy önző stréber, aki túl okosnak képzeli magát, s azt szeretné, hogy mások is tanultnak és okosnak tekintsék, a következőket mondotta: „A folyóirat csak egy embernek a nézetét közli, s amit közöl, nem egyebek gyermeteg következtetéseknél." Ezzel a kijelentéssel akar elfogultságot előidézni az olvasók között a folyóirattal szemben s akarja figyelmüket beképzelt „bölcsekre" terelni. Ámde a hű maradék tudatában van annak, hogy Jehova és Jézus Krisztus a tanítóik s nem emberi nézettel táplálkozik s ezért nem is követi valamely önző ember ravaszul kitalált és előadott szavait. Amiképpen minden ökör ismeri urának jászolját, ugyanúgy tudja Isten minden kis gyermeke is, hogy az ő lelki tápláléka az Atya tárházából származik. Tovább fogja tehát tanulmányozni a próféciákat, nagy örömmel fogja nyomon követni azoknak az Úrtól való feltárását és tovább is minden hálájával a mennyei Atyának és a nagyobb Józsuénak fog elismeréssel adózni.}}
1 Azok az őszinte emberek, akik a r. kát. hie¬
+
{{raw:data:p|2|2-6| Azok az őszinte emberek, akik a r. kat. hierarchiának és szövetséges papságának lábainál ültek és önző emberek fecsegéseit meghallgatták, megfosztattak olcsó jogaiktól, rászedettek és sötétségben tartattak; most azonban az Úr kegyelme által itt az idő, hogy megérés és felvilágosodás birtokába jussanak s látják is, hogy segítség érkezett számukra Jehova Istentől, az Úr Jézus Krisztus útján. Most pedig figyeljük meg, mily találóan példáztatta előre Jehova munkájának
rarchiának és szövetséges papságának lábainál
+
ezt a részét immár a hajdani időkben.}}
ültek és önző emberek fecsegéseit meghallgatták,
+
{{raw:data:p|3|2-6| Amiképpen az Úr a gibeonitákat vezérelte, hogy Józsuéhoz forduljanak, vezéreli ma is az őszinte érzelműeket, hogy forduljanak Jézus Krisztushoz: „Küldének azért Gibeon férfiai Józsuéhoz a táborba , Gilgálba, mondván: Ne vond meg kezeidet a te szolgáidtól! Jöjj fel hozzánk hamar és ments meg minket és segíts rajtunk, mert mind felgyűltek ellenünk az Emoreusok királyai, akik a hegyen lakoznak" — Józsué 10 :6}}
megfosztattak olcsó jogaiktól, rászedettek és sö¬
+
{{raw:data:p|4|2-6| Józsué hadseregével Gilgálnál táborozott. Ez a szó „vedlést" jelent s arra a helyre mutat, ahol „Egyiptom szégyenét" (amely a világtörténelemből származott) az izraeliták, Jehova népe a körülmetélés által levedlette. Jehova akkor eltávolította tőlük gyalázatukat, mivel engedelmeskedtek azon parancsának, hogy a pászka előtt tisztuljanak meg. (Józsué 5 : 2—9) Hasonlóképpen távolította el Isten a világ gyalázatát a hű maradéktól, mivel az ő parancsának szót fogadott, a világtól különvált s magát teljesen Jehovának és az ő országának szentelte.}}
tétségben tartattak: most azonban az Űr kegyel¬
+
{{raw:data:p|5|2-6| Amiképpen a gibeoniták Józsuéhoz fordultak segítségért, látja most a Jonadáb, illetve a nagysokaság osztály, hogy Jehova bizonyságtevői teljesen hívek az Istenhez; s mivel a jonadábok segítségre vannak szorulva, Jehova bizonyságtevöihez fordulnak segítségért és életfenntartó táplálékért. A gibeonitáknak Józsuéhoz intézett segítségkérése teljesen egyezik azon jóakaratú emberek segélykiáltásával, akik Jézus Krisztushoz, a nagyobb Józsuéhoz fordulnak, hogy mentse meg őket az álkereszténység szörnyűségeitől s a jóakaratuakat mentse meg az Isten számára. (Ezékiel 9 : 4) Most Jehovának a bizonyságtevőkhöz intézett utasításai oly világosak és tiszták, hogy
me által itt az idő, hogy megérés és felvilágosor
+
senki sem állhat elő azzal, hogy tévesen értette azokat. A maradék azokat teljesíteni tartozik, amennyiben az ország evangéliumát mindazokhoz elviszi, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot.}}
dás birtokába jussanak s látják is, hogy segítség
+
{{raw:data:p|6|2-6| A gibeoniták segélykérése a köv. hangzott Józsuéhoz: „Jöjj fel hozzánk hamar és ments meg minket és segíts rajtunk!" A képnek ezen része világosan mutatja, hogy a cselszövők szembe fognak szállani a nagysokaság érdekében folyó munkával, t. i. a r. kat. hierarchia és cselszövő társai, akik mindnyájan Góg, Sátán fővezérének, parancsnoksága alatt állanak. Azonkívül ez a kép azt is megmutatja, hogy Isten a nagyobb Józsué, Krisztus parancsnoksága alatt a maradékra bízta az ország gyümölcseinek a nagysokasághoz való elvitel munkáját és Isten tanúbizonyságainak most e parancs végrehajtásán kell dolgozniok. „Jeruzsálem" Jehova szervezetének az elnevezése, amely az Urat dicsőíti, s ugyancsak őt dicsőíti a nagysokaság is mondván: „Üdv a mi Istenünknek, aki a királyi székben ül, és a Báránynak!" (Jelenések 7 :10) Amiképpen a gibeonitákat annak idején az ellenségek ostromolták, ostromolják a mostani gibeonitákat, a jóakaratú embereket Isten szervezetének (népének) ellenségei; ezért mondja most Jehova a jóakaratú embereknek, akik neki szolgálnak és őt kívánják tisztelni: „Ne félj! Ne lankadjanak kezeid!" Most ugyanígy szól Jehova Sion maradékához, amely}}
érkezett számukra Jehova Istentől, az Űr Jézus
 
Krisztus útján. Most pedig figyeljük meg, mily
 
találóan példáztatta előre Jehova munkájának
 
ezt a részét immár a hajdani időkben.
 
Amiképpen az űr a gibeonítákat vezérelte,
 
hogy Józsuához forduljanak, vezéreli ma is az
 
őszinte érzelműeket, hogy forduljanak Jézus
 
Krisztushoz: „Küldőnek azért Gibeon férfiai Jó¬
 
zsuához a táborba , Gilgálba, mondván: Ne vond
 
meg kezeidet a te szolgáidtól! Jöjj fel hozzánk
 
hamar és ments meg minket és segíts rajtunk,
 
mert mind felgyűltek ellenünk az Emoreusok ki¬
 
rályai, akik a hegyen lakoznak" — Józsué 10 :6
 
•Józsué hadseregével Gilgálnál táborozott. Ez
 
a szó. „vedlést" jelent s arra a helyre mutat, ahol
 
„Egyiptom szégyenét" (amely a világtörténelem¬
 
ből származott) az izraeliták, Jehova népe a kö¬
 
rülmetélés által levedletté. Jehova akkor eltávo¬
 
lította tőlük gyalázatukat, mivel engedelmesked¬
 
tek azon parancsának, hogy a pászka előtt tisztul¬
 
janak meg. (Józsué 5 : 2—9) Hasonlóképpen tá¬
 
volította el Isten a világ gyalázatát a hű mara¬
 
déktól, mivel az ő parancsának szót fogadott, a
 
világtól különvált s magát teljesen Jehovának és
 
az ö országának szentelte.
 
•Amiképpen a gibeoniták Józsuához fordultak,
 
segítségért, látja most a Jonadáb, illetve a nagy¬
 
sokaság osztály, hogy Jehova bizonyságtevői tel¬
 
jesen hívek az Istenhez; s mivel a jonadábok se¬
 
gítségre vannak szorulva. Jehova bizonyságtevöi-
 
hez, fordulnak segítségért és életfenntartó táplá¬
 
lékért. A gibeonitáknak Józsuához intézett se¬
 
gítségkérése teljesen egyezik azon jóakaratú em¬
 
berek scgélykiáltásával, akik Jézus Krisztushoz,
 
a nagyobb Józsuához fordulnak, hogy mentse meg
 
őket az álkereszténység szörnyűségeitől s a jó¬
 
akaratunkat mentse meg az Isten számára. (Ezé-
 
kiel 9 : 4) Most Jehovának a bizonyságtevökhöz
 
intézett utasításai oly világosak és tiszták, hogy
 
senki sem állhat elő azzal, hogy tévesen ér¬
 
tette azokat. A maradék azokat teljesíteni tar¬
 
tozik, amennyiben az ország evangéliumát mind¬
 
azokhoz elviszi, akik éhezik és szomjúhozzák az
 
igazságot.
 
/A gibeoniták segélykérése a köv. hangzott
 
Józsuéhoz: „Jöjj fel hozzánk hamar és ments
 
meg minket és segíts rajtunk!" A képnek ezen
 
része világosan mutatja, hogy a cselszövők szem¬
 
be, fognak szállani a nagysokaság érdekében fo¬
 
lyó munkával, t. i. a r. kát. hierarchia és cselszö¬
 
társai, akik mindnyájan Góg, Sátán fővezéré¬
 
nek, parancsnoksága alatt állanak. Azonkívül ez
 
a, kép, azt is megmutatja, hogy Isten a nagyobb
 
Józsué, Krisztus parancsnoksága alatt a mara¬
 
dékra bízta az ország gyümölcseinek a nagysoka¬
 
sághoz való elvitel munkáját és Isten tanúbizony¬
 
ságainak most e parancs végrehajtásán kell doi-
 
gozniok. „Jeruzsálem" Jehova szervezetének az
 
elnevezése, amely az Urat dicsőíti, 8 ugyancsak őt
 
dicsőíti a nagysokaság is mondván: „Üdv a mi
 
Istenünknek, aki a királyi székben ül, és a Bá¬
 
ránynak!" (Jelenések 7 :10) Amiképpen a gibeo-
 
nitákat annak idején az ellenségek ostromolták,
 
ostromolják a mostani gibeonítákat, a jóakaratú
 
embereket Isten szervezetének (népének) ellen¬
 
ségei; ezért mondja most Jehova a jóakaratú em¬
 
bereknek, akik neki szolgálnak és őt kívánják
 
tisztelni: „Ne félj! Ne lankadjanak kezeid!" Most
 
ugyanígy szól Jehova Sión maradékához, amely
 

A lap 2020. december 8., 10:54-kori változata

A lap nincsen korrektúrázva


                                   Az ŐRTORONY
                         és Krisztus jelenlétének hírnöke
                       24. évfolyam 1937 január hó 1—2 szám
                           A nagysokaság összegyűjtése

„Azon a napon ezt mondják Jeruzsálemnek: Ne félj! Ne lankadjanak kezeid, Sion!“ — Sofóniás 3:16

                                   (3. rész)
1 PRÓFÉTÁI útján Jehova immár a hajdan korban íratott a jelen napok, illetve az ő napjának eseményei felől. Most ezeket a próféciákat a hű maradék reménységének megerősítésére, vigasztalására és segítésére feltárja. (Róma 15 :4) A választott maradék világosan látja ezt s így az ördög semilyen ravaszsága, sem hanyagság nem tudja elfordítani. A maradék az Úrban bízik, minden útjaiban felismeri, s ezért bízik teljesen abban, hogy Isten vezeti útain. Most egy önző stréber, aki túl okosnak képzeli magát, s azt szeretné, hogy mások is tanultnak és okosnak tekintsék, a következőket mondotta: „A folyóirat csak egy embernek a nézetét közli, s amit közöl, nem egyebek gyermeteg következtetéseknél." Ezzel a kijelentéssel akar elfogultságot előidézni az olvasók között a folyóirattal szemben s akarja figyelmüket beképzelt „bölcsekre" terelni. Ámde a hű maradék tudatában van annak, hogy Jehova és Jézus Krisztus a tanítóik s nem emberi nézettel táplálkozik s ezért nem is követi valamely önző ember ravaszul kitalált és előadott szavait. Amiképpen minden ökör ismeri urának jászolját, ugyanúgy tudja Isten minden kis gyermeke is, hogy az ő lelki tápláléka az Atya tárházából származik. Tovább fogja tehát tanulmányozni a próféciákat, nagy örömmel fogja nyomon követni azoknak az Úrtól való feltárását és tovább is minden hálájával a mennyei Atyának és a nagyobb Józsuénak fog elismeréssel adózni.
2 Azok az őszinte emberek, akik a r. kat. hierarchiának és szövetséges papságának lábainál ültek és önző emberek fecsegéseit meghallgatták, megfosztattak olcsó jogaiktól, rászedettek és sötétségben tartattak; most azonban az Úr kegyelme által itt az idő, hogy megérés és felvilágosodás birtokába jussanak s látják is, hogy segítség érkezett számukra Jehova Istentől, az Úr Jézus Krisztus útján. Most pedig figyeljük meg, mily találóan példáztatta előre Jehova munkájának ezt a részét immár a hajdani időkben.
3 Amiképpen az Úr a gibeonitákat vezérelte, hogy Józsuéhoz forduljanak, vezéreli ma is az őszinte érzelműeket, hogy forduljanak Jézus Krisztushoz: „Küldének azért Gibeon férfiai Józsuéhoz a táborba , Gilgálba, mondván: Ne vond meg kezeidet a te szolgáidtól! Jöjj fel hozzánk hamar és ments meg minket és segíts rajtunk, mert mind felgyűltek ellenünk az Emoreusok királyai, akik a hegyen lakoznak" — Józsué 10 :6
4 Józsué hadseregével Gilgálnál táborozott. Ez a szó „vedlést" jelent s arra a helyre mutat, ahol „Egyiptom szégyenét" (amely a világtörténelemből származott) az izraeliták, Jehova népe a körülmetélés által levedlette. Jehova akkor eltávolította tőlük gyalázatukat, mivel engedelmeskedtek azon parancsának, hogy a pászka előtt tisztuljanak meg. (Józsué 5 : 2—9) Hasonlóképpen távolította el Isten a világ gyalázatát a hű maradéktól, mivel az ő parancsának szót fogadott, a világtól különvált s magát teljesen Jehovának és az ő országának szentelte.
5 Amiképpen a gibeoniták Józsuéhoz fordultak segítségért, látja most a Jonadáb, illetve a nagysokaság osztály, hogy Jehova bizonyságtevői teljesen hívek az Istenhez; s mivel a jonadábok segítségre vannak szorulva, Jehova bizonyságtevöihez fordulnak segítségért és életfenntartó táplálékért. A gibeonitáknak Józsuéhoz intézett segítségkérése teljesen egyezik azon jóakaratú emberek segélykiáltásával, akik Jézus Krisztushoz, a nagyobb Józsuéhoz fordulnak, hogy mentse meg őket az álkereszténység szörnyűségeitől s a jóakaratuakat mentse meg az Isten számára. (Ezékiel 9 : 4) Most Jehovának a bizonyságtevőkhöz intézett utasításai oly világosak és tiszták, hogy senki sem állhat elő azzal, hogy tévesen értette azokat. A maradék azokat teljesíteni tartozik, amennyiben az ország evangéliumát mindazokhoz elviszi, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot.
6 A gibeoniták segélykérése a köv. hangzott Józsuéhoz: „Jöjj fel hozzánk hamar és ments meg minket és segíts rajtunk!" A képnek ezen része világosan mutatja, hogy a cselszövők szembe fognak szállani a nagysokaság érdekében folyó munkával, t. i. a r. kat. hierarchia és cselszövő társai, akik mindnyájan Góg, Sátán fővezérének, parancsnoksága alatt állanak. Azonkívül ez a kép azt is megmutatja, hogy Isten a nagyobb Józsué, Krisztus parancsnoksága alatt a maradékra bízta az ország gyümölcseinek a nagysokasághoz való elvitel munkáját és Isten tanúbizonyságainak most e parancs végrehajtásán kell dolgozniok. „Jeruzsálem" Jehova szervezetének az elnevezése, amely az Urat dicsőíti, s ugyancsak őt dicsőíti a nagysokaság is mondván: „Üdv a mi Istenünknek, aki a királyi székben ül, és a Báránynak!" (Jelenések 7 :10) Amiképpen a gibeonitákat annak idején az ellenségek ostromolták, ostromolják a mostani gibeonitákat, a jóakaratú embereket Isten szervezetének (népének) ellenségei; ezért mondja most Jehova a jóakaratú embereknek, akik neki szolgálnak és őt kívánják tisztelni: „Ne félj! Ne lankadjanak kezeid!" Most ugyanígy szól Jehova Sion maradékához, amely