Oldal:A-nagysokaság-összegyüjtése-1-2-rész-1936.djvu/6

Innen: Hu JW United
A lap korábbi változatát látod, amilyen Rebeka.bara (vitalap | szerkesztései) 2020. november 29., 11:07-kor történt szerkesztése után volt.
Jump to navigation Jump to search
A lap nincsen korrektúrázva


18; 110. zsoltár 2, 6) Azután következett be Sátánnak és angyalainak kivetése és a földre vetése a mennyekből. Akkor kezdte Sátán mozgósítani összes hadait, úgy a láthatókat, mint a nemláthatókat és felszerelni az elkerülhetetlen következő ütközetre; azótais ezt cselekedte. Sátán emiatt keveri összes haderejét cselszövésbe Jézus Krisztus, a Józsuénál és Dávidnál nagyobb ellen. — Jelenések 12 :10—17; Ésaiás 8 : 9—13
20 ”Az Ígéret-földjét megszállva tartó emberek között nyilván voltak jóakaratúak is, akik igazság után epekedtek s így a jelen idők jóindulatú embereit példázzák, akik sokáig Sátán szervezetének hatalma alatt állottak. Abban az időben olyanok is éltek Palesztinában, akik látták Istennek népe iránti kegyelmét és számon is tartották. Ilyenek laktak Gibeonban. „De meghallák Gibeon lakói is, amit Józsué Jerikóval és Aival cselekedett vala. És ők is ravaszul cselekedének: Elmenének ugyanis és követekül adák ki magukat. Szerzének azért szamaraikra ócska zsákokat és ócska, megrepedezett és összekötözött boros tömlőket. És ócska, megfoltozott sarukat lábaikra, és ócska ruhákat magukra; az útra való kenyerük is mind száraz és penészes vala. Így menének el Józsuéhoz a táborba, Gilgálba és mondának neki: Messze földről jöttünk! Most azért kössetek frigyet mi velünk!" — Józsué 9 :3—6
21 A gibeonbeliek tenni kezdtek valamit a megmentésük érdekében és az Írás feljegyzi, hogy mit csináltak. Ezen a helyen van először említve Gibeon. Ez a név „dombot" vagy „dombon épült várost" jelent, mivel Gibeon magaslaton feküdt.(Kir. I. 3 :4; Krón.II. 1 : 3) A gibeoniták khivveusok voltak. (Józsué 9 :7) A „khivveus“-név „falusiakat" jelent. Kámtól származtak, Noénak Kám, illetve kanaáni ágából. (Mózes I. 10 : 6,15—17) A khivveusok azon átok alatt állottak, amelyet Noé Kámra bűnei miatt mondott: „ ... és Noé felserkent mámorából és megtudá, amit vele az ő kisebbik fia cselekedett; monda: Átkozott Kanaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai között!" (Mózes I. 9 : 24—26) Ez az átok szószerint beteljesült a gibeonitákon; mert mint khivveusok kananeusok voltak és Sém fiának, Izraelnek a szolgái lettek. A gibeonitákhoz tartoztak még másik három falu lakosai is, nevezetesen Kefira lakói, ami „falakkal bekerített falut" jelent, és Beéroth, ami „kutat" jelent; és Kirjáth-Jeárim, ami „erdővárost" vagy „erdőfalvat" jelent; ezeknek a falvaknak az elnevezése egyúttal a vidéket is jellemezte.
22 A gibeoniták tehát az egész emberiség, az egész ádámi ivadék állapotát példázhatják az átok alatt. Az átok alatt levőket Jézus Krisztus áldozata váltotta vissza s csak az ő vére és neve az üdvösség és az élet egyetlen eszköze. „Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká lévén érettünk: (mert írva van: átkozott minden, valaki fán függ!)" (Galata 3 :13) A gibeoniták mint kananeusok (Kanaán „megálazottat" jelent) azokat példázták, akik az öröklött bűn folytán meg- vagy le vannak alázva. — Róma 5 :18

Ellenség az országban , ” Az Űr a régi korban feljegyeztetett tudósí¬ tásában sok oly részletet feljegyeztetett, aminek megértése most a prófécia tanulmányozóját an¬ nak jobb megértéséhez fogja segíteni, ami most, rövidesen Armageddon előtt, történni fog. Kana¬ án országában hét különböző nemzet telepedett meg, ezek közé tartoztak a khiweusok. Mielőtt Izrael az országba érkezett. Isten értesítette az ellenség erejéről; „Mikor bevisz téged az Úr, a le Istened a földre, amelyre bemenendő vagy, hogy bírjad azt; és sok népet kiűz te előled: a khitteust, a girgazeust, az emoreust, a kananeust, a peri- zeust, a khivveust és a jebuzeust; hétféle népet, náladnál nagyobbakat és erősebbeket." (Mózes V. 7 :1) Az izraeliták tehát értesítve voltak ar¬ ról és tudták, hogy az országba való benyomulᬠsuk háborút jelent az ellenséggel. Hasonlóképpen értesítette Isten az ő népét is, amely most él a földön, az ellenség egyesült hadereje felől s ar¬ ról, hogy harcra kell készülnie; így is van és most harcban áll s azt is tudja, miért áll harcban. ’• iá. kanaáni ellenségek Isten népe ellen esküd¬ tek, hasonlóképpen most az ördög bandástól, a láthatók és a láthatatlan hordák együtt cselszö¬ vést kovácsoltak össze Isten népe ellen. Amint látszik, a gibeoni khiweusok és a szomszéd közsé¬ gek lakosai nem csatlakoztak a többi kananeusok cselszövéséhez, tehát kivételt képeztek. Kifeje¬ zésre juttatták, hogy félnek Istentől és az ő se¬ regeitől s oly út után néztek, amelyen Isten ke¬ gyelmét megnyerhetnék. Okosnak vagy ravasz¬ nak nevezhető-e az eljárásuk, nem változtat azon a tényen, hogy azon nagy prófétai kép alakításᬠra használtattak, amelyet most vizsgálunk. Vitán felül áll, hogy a gibeoniták istenfélelemmel bír¬ tak-e, vagy sem s úgylátszik ebből az okból csele¬ kedtek a feljegyzés értelmében. A maguk részé¬ ről „ők is ravaszul jártak el és követekül léptek fel; ócska zsákokat raktak szamaraikra és ócs¬ ka, megfoltozott boros tömlőket, elhasznált, fol¬ tos lábbelit és ócska ruhákat és minden kenye¬ rük száraz- és penészes volt. így mentek Józsuᬠhoz a táborba Gilgálba és a következőket mond¬ ták neki s a vele levő férfiaknak: „Messzi ország¬ ból jöttünk, most kössetek tehát .szövetséget ve¬ lünk!" — Józsué 9 : 4—6 A gibeoniták Isten-félelme egy oly osztályt példáz, amely most féli az Istent; mert az „isten¬ félelem a bölcseség kezdete". A „ravasz" szót, amely e szövegben előfordul, „okosnak, körül¬ tekintőnek, és bölcsnek" is lehet fordítani. Gibe¬ on oly út után nézett, amelyen lakosainak életét Jehova ítéletvégrehajtóitól, Józsué embereitől meg tudná menteni. Amit az emberek általában — kezdetben önzőén — keresnek, amidőn az Úr¬ hoz megtérnek, az élet és a biztonságuk. Azután fejlődnek a szeretethen vagy önzetlenségben, miu¬ tán Isten szándéka felől bizonyos ismeretek bir¬ tokába jutottak. Az élet a teremtmény számára minden másnál értékesebb, mivel az ember élet nélkül semmit sem élvezhet. Itt csupán azt akar¬ juk kiemelni, hogy a gibeoniták oly utat keres¬ tek, amelyből jó származhatik. Természetesen ravaszul és körültekintően kellett eliárniok; hi¬ szen nem tudhatták, hogvan fogia őket fogadni Józsué, s ebből az okból jártak úgy el, ahogyan a szöveg mondja- „ravaszul". Ezzel kimutatták, hogy Józsuétól függnek és elővigyázatosan jár¬ tak el annak kiderítése érdekében, hogy minek a cselekvése volna a legjobb az ő érdekükben. Ha-