„Oldal:A-nagysokaság-összegyüjtése-1-2-rész-1936.djvu/6” változatai közötti eltérés

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
(Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „18; 110. zsoltár 2, 6) Azután következett be Sᬠtánnak és angyalainak kivetése és a földre veté¬ se a mennyekből. Akkor kezdte Sátán mozgósí¬ tani ö…”)
 
Oldal (be lesz illesztve):Oldal (be lesz illesztve):
1. sor: 1. sor:
18; 110. zsoltár 2, 6) Azután következett be Sá¬
+
{{raw:data:p|c|18; 110. zsoltár 2, 6) Azután következett be Sátánnak és angyalainak kivetése és a földre vetése a mennyekből. Akkor kezdte Sátán mozgósítani összes hadait, úgy a láthatókat, mint a nemláthatókat és felszerelni az elkerülhetetlen következő ütközetre; azótais ezt cselekedte. Sátán emiatt keveri összes haderejét cselszövésbe Jézus Krisztus, a Józsuénál és Dávidnál nagyobb ellen. — Jelenések 12 :10—17; Ésaiás 8 : 9—13}}
tánnak és angyalainak kivetése és a földre veté¬
 
se a mennyekből. Akkor kezdte Sátán mozgósí¬
 
tani összes hadait, úgy a láthatókat, mint a nem¬
 
láthatókat és felszerelni az elkerülhetetlen követ¬
 
kező ütközetre; azótais ezt cselekedte. Sátán
 
emiatt keveri összes haderejét cselszövésbe Jé¬
 
zus Krisztus, a Józsuánál és Dávidnál nagyobb
 
ellen. — Jelenések 12 :10—17; Ésaiás 8 : 9—13
 
 
”Az Ígéret-földjét megszállva tartó emberek
 
”Az Ígéret-földjét megszállva tartó emberek
 
között nyilván voltak jóakaratnak is, akik igaz¬
 
között nyilván voltak jóakaratnak is, akik igaz¬

A lap 2020. november 28., 20:55-kori változata

A lap nincsen korrektúrázva


18; 110. zsoltár 2, 6) Azután következett be Sátánnak és angyalainak kivetése és a földre vetése a mennyekből. Akkor kezdte Sátán mozgósítani összes hadait, úgy a láthatókat, mint a nemláthatókat és felszerelni az elkerülhetetlen következő ütközetre; azótais ezt cselekedte. Sátán emiatt keveri összes haderejét cselszövésbe Jézus Krisztus, a Józsuénál és Dávidnál nagyobb ellen. — Jelenések 12 :10—17; Ésaiás 8 : 9—13

”Az Ígéret-földjét megszállva tartó emberek között nyilván voltak jóakaratnak is, akik igaz¬ ság után epekedtek s így a jelen idők jóindulatú embereit példázzák, akik sokáig Sátán szerveze¬ tének hatalma alatt állottak. Abban az időben olyanok is éltek Palesztinában, akik látták Isten¬ nek népe iránti kegyelmét és számon is tartot¬ ták. Ilyenek laktak Gibeonban. „De meghalják Gibeon lakói is, amit Józsué Jerikóval és Aival cselekedett vala. És ők is ravaszul cselekedének: Elmenének ugyanis és követekül adák ki magu¬ kat. Szerzőnek azért szamaraikra ócska zsáko¬ kat és ócska, megrepedezett és összekötözött bo¬ ros tömlőket. És ócska, megfoltozott sarukat Iá-, baikra, és ócska ruhákat magukra; az útra való kenyerük is mind száraz és penészes vala. így ménének el Józsuához a táborba, Gilgálba és mon¬ dának neki: Messze földről jöttünk! Most azért kössetek frigvet mi velünk!" — Józsué 9 :3—6 ’* A gibeonbeliek tenni kezdtek valamit a meg¬ mentésük érdekében és az írás feljegyzi, hogy mit csináltak. Ezen a helyen van először említve Gibeon. Ez a név „dombot" vagy „dombon épült várost" jelent, mivel Gibeon magaslaton feküdt. (Kir. I. 3 :4; Krón.II. 1 : 3) A gibeoniták khiweu- sok voltak. (Józsué 9 :7) A „khivveus“-név „fa¬ lusiakat" jelent. Káintól származtak, Noénak Kám, illetve kanaáni ágábóL (Mózes I. 10 : 6,15— 17) A khiweusok azon átok alatt állottak, amelyet Noé Kamra bűnei miatt mondott: „ ... és Noé fel¬ serkent mámorából és megtudá, amit vele az ő ki¬ sebbik fia cselekedett; monda: Átkozott Kána¬ án! Szolgák szolgája legyen atyjafiai között!" (Mózes I. 9 : 24—26) Ez az átok szószerint be¬ teljesült a gibeonitákon; mert mint khiweusok kananeusok voltak és Séin fiának, Izraelnek a szol¬ gái lettek. A gibeonitákhoz tartoztak még másik három falu lakosai is, nevezetesen Kefira lakói, ami „falakkal bekerített falut" jelent, és Beéroth, ami „kutat" jelent; és Kirjáth-Jeárim, ami „er¬ dővárost" vagy „erdőfalvat" jelent; ezeknek a falvaknak az elnevezése egyúttal a vidéket is jel¬ lemezte. ” A gibeoniták tehát az egész emberiség, az egész ádámi ivadék állaootát példázhatják az átok alatt. Az átok alatt levőket Jézus Krisztus áldozata váltotta vissza s csak az ő vére és neve az üdvösség és az élet egyetlen eszköze. „Krisz¬ tus váltott meg minket a törvény átkától, átok¬ ká lévén érettünk: (mert írva van: átkozott min¬ den. valaki fán függ!)" (Galata 3 :13) A gibeo¬ niták mint kananeusok (Kanaán „megálazottat" jelent) azokat példázták, akik az öröklött bűn folvtán meg- vagy le vannak alázva. — Róma 5 :18 • Ellenség az országban , ” Az Űr a régi korban feljegyeztetett tudósí¬ tásában sok oly részletet feljegyeztetett, aminek megértése most a prófécia tanulmányozóját an¬ nak jobb megértéséhez fogja segíteni, ami most, rövidesen Armageddon előtt, történni fog. Kana¬ án országában hét különböző nemzet telepedett meg, ezek közé tartoztak a khiweusok. Mielőtt Izrael az országba érkezett. Isten értesítette az ellenség erejéről; „Mikor bevisz téged az Úr, a le Istened a földre, amelyre bemenendő vagy, hogy bírjad azt; és sok népet kiűz te előled: a khitteust, a girgazeust, az emoreust, a kananeust, a peri- zeust, a khivveust és a jebuzeust; hétféle népet, náladnál nagyobbakat és erősebbeket." (Mózes V. 7 :1) Az izraeliták tehát értesítve voltak ar¬ ról és tudták, hogy az országba való benyomulᬠsuk háborút jelent az ellenséggel. Hasonlóképpen értesítette Isten az ő népét is, amely most él a földön, az ellenség egyesült hadereje felől s ar¬ ról, hogy harcra kell készülnie; így is van és most harcban áll s azt is tudja, miért áll harcban. ’• iá. kanaáni ellenségek Isten népe ellen esküd¬ tek, hasonlóképpen most az ördög bandástól, a láthatók és a láthatatlan hordák együtt cselszö¬ vést kovácsoltak össze Isten népe ellen. Amint látszik, a gibeoni khiweusok és a szomszéd közsé¬ gek lakosai nem csatlakoztak a többi kananeusok cselszövéséhez, tehát kivételt képeztek. Kifeje¬ zésre juttatták, hogy félnek Istentől és az ő se¬ regeitől s oly út után néztek, amelyen Isten ke¬ gyelmét megnyerhetnék. Okosnak vagy ravasz¬ nak nevezhető-e az eljárásuk, nem változtat azon a tényen, hogy azon nagy prófétai kép alakításᬠra használtattak, amelyet most vizsgálunk. Vitán felül áll, hogy a gibeoniták istenfélelemmel bír¬ tak-e, vagy sem s úgylátszik ebből az okból csele¬ kedtek a feljegyzés értelmében. A maguk részé¬ ről „ők is ravaszul jártak el és követekül léptek fel; ócska zsákokat raktak szamaraikra és ócs¬ ka, megfoltozott boros tömlőket, elhasznált, fol¬ tos lábbelit és ócska ruhákat és minden kenye¬ rük száraz- és penészes volt. így mentek Józsuᬠhoz a táborba Gilgálba és a következőket mond¬ ták neki s a vele levő férfiaknak: „Messzi ország¬ ból jöttünk, most kössetek tehát .szövetséget ve¬ lünk!" — Józsué 9 : 4—6 A gibeoniták Isten-félelme egy oly osztályt példáz, amely most féli az Istent; mert az „isten¬ félelem a bölcseség kezdete". A „ravasz" szót, amely e szövegben előfordul, „okosnak, körül¬ tekintőnek, és bölcsnek" is lehet fordítani. Gibe¬ on oly út után nézett, amelyen lakosainak életét Jehova ítéletvégrehajtóitól, Józsué embereitől meg tudná menteni. Amit az emberek általában — kezdetben önzőén — keresnek, amidőn az Úr¬ hoz megtérnek, az élet és a biztonságuk. Azután fejlődnek a szeretethen vagy önzetlenségben, miu¬ tán Isten szándéka felől bizonyos ismeretek bir¬ tokába jutottak. Az élet a teremtmény számára minden másnál értékesebb, mivel az ember élet nélkül semmit sem élvezhet. Itt csupán azt akar¬ juk kiemelni, hogy a gibeoniták oly utat keres¬ tek, amelyből jó származhatik. Természetesen ravaszul és körültekintően kellett eliárniok; hi¬ szen nem tudhatták, hogvan fogia őket fogadni Józsué, s ebből az okból jártak úgy el, ahogyan a szöveg mondja- „ravaszul". Ezzel kimutatták, hogy Józsuétól függnek és elővigyázatosan jár¬ tak el annak kiderítése érdekében, hogy minek a cselekvése volna a legjobb az ő érdekükben. Ha-