„Oldal:3-1946-Az-ünnep-előtt-1946.djvu/3” változatai közötti eltérés

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
(Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:Wth-hu-01|MINT JEHOVA KIRÁLYSÁGÁNAK HIRDETŐJE||||Az ünnep előtt|„Mert a mi páskabárányunk is leöletett érettünk, ugyanis Krisztus. Azért ünne…”)
 
 
(3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
Oldal állapotaOldal állapota
-
Nincs korrektúrázva
+
Korrektúrázva
Oldal (be lesz illesztve):Oldal (be lesz illesztve):
1. sor: 1. sor:
 
{{raw:data:Wth-hu-01|MINT JEHOVA KIRÁLYSÁGÁNAK HIRDETŐJE||||Az ünnep előtt|„Mert a mi páskabárányunk is leöletett érettünk, ugyanis Krisztus. Azért ünnepeljünk ünnepet" I. Kor. 5:7, 8, Zürcher Biblia.|}}</code>
 
{{raw:data:Wth-hu-01|MINT JEHOVA KIRÁLYSÁGÁNAK HIRDETŐJE||||Az ünnep előtt|„Mert a mi páskabárányunk is leöletett érettünk, ugyanis Krisztus. Azért ünnepeljünk ünnepet" I. Kor. 5:7, 8, Zürcher Biblia.|}}</code>
 
{{raw:data:c|
 
{{raw:data:c|
{{raw:data:p|1| JEHOVA készíti az ünnepet. Ez ezerkilencszáz év előtt vette kezdetét, most pedig közeledik tetőpontjához. Kik vesznek részt abban az arra még fennmaradt időben? Ez a szabadulás és szabadság ünnepe. A számunkra kínálkozó szabadság jelen kiváltságai csak kóstolója az Isten fiai dicsőséges szabadságának. Ez a szabadság pedig a most közelgő armageddoni csata után következő tökéletes új világban lesz. Az ezen az ünnepen résztvevők szabadságot élveznek, még pedig sokkal mélyebb és terjedelmesebb értelemben, mint amilyet valamely politikai és gazdasági demokrácia nyújthatna. A szent világosság szabadsága sohasem fog apadni, sem kialudni, azon nagy sötétségre való tekintet nélkül, amely rohamosan behálózza a zűrzavaros világ demokratikus és más kormányformáit. Ennek a szabadságnak az áldása és örömteljes igénybevétele nem kapcsolható ki és semmisíthető meg ez atomkorszak világi nemzeteinek a növekvő romlottsága és terheltsége által. Egyetlen eljövendő nemzetközi összefogás, egyetlen hatalmas emberek vagy démonok erős nyomása alatt cselekvő még oly erős világkormányzat sem nyomhatja el, hisz e szabadság mögött álló erő legyőzhetetlen és örökkétartó. Ez ünnepen résztvevők szabadsága világosan és barátságosan fénylik, mint egy világítótorony fénye mindazok valódi szabadságára, akik a nyomorúság és megsemmisítés iszapjából előküzdik magukat, melyben az összes nemzetek reménytelenül elsülyednek.}}
+
{{raw:data:p|1| JEHOVA készíti az ünnepet. Ez ezerkilencszáz év előtt vette kezdetét, most pedig közeledik tetőpontjához. Kik vesznek részt abban az arra még fennmaradt időben? Ez a szabadulás és szabadság ünnepe. A számunkra kínálkozó szabadság jelen kiváltságai csak kóstolója az Isten fiai dicsőséges szabadságának. Ez a szabadság pedig a most közelgő armageddoni csata után következő tökéletes új világban lesz. Az ezen az ünnepen résztvevők szabadságot élveznek, még pedig sokkal mélyebb és terjedelmesebb értelemben, mint amilyet valamely politikai és gazdasági demokrácia nyújthatna. A szent világosság szabadsága sohasem fog apadni, sem kialudni, azon nagy sötétségre való tekintet nélkül, amely rohamosan behálózza a zűrzavaros világ demokratikus és más kormányformáit. Ennek a szabadságnak az áldása és örömteljes igénybevétele nem kapcsolható ki és semmisíthető meg ez atomkorszak világi nemzeteinek a növekvő romlottsága és terheltsége által. Egyetlen eljövendő nemzetközi összefogás, egyetlen hatalmas emberek vagy démonok erős nyomása alatt cselekvő még oly erős világkormányzat sem nyomhatja el, hisz e szabadság mögött álló erő legyőzhetetlen és örökkétartó. Ez ünnepen résztvevők szabadsága világosan és barátságosan fénylik, mint egy világítótorony fénye mindazok valódi szabadságára, akik a nyomorúság és megsemmisítés iszapjából előküzdik magukat, melyben az összes nemzetek reménytelenül elsüllyednek.}}
2 Ez ünnepnek az ókorban előképe is volt Az első va¬
+
{{raw:data:p|2|id=q1| Ez ünnepnek az ókorban előképe is volt Az első vacsora a keresztény korszak előtti tizenhatodik században, illetve ezelőtt 3458 évvel volt megtartva, azonban az abban rejlő csodálatos prófétai tanítás különösen a jelen időre érvényes. Pál apostol részben idézett fenti szavai ez egykori ünnepre hívják fel a figyelmet s megmagyarázzák annak mély értelmét: „Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy új tésztává legyetek, amint hogy ti kovásztalanok vagytok. Mert a mi páskabárányunk is meg van ölve már: a Krisztus. Azért ne régi kovásszal ünnepeljünk, se rosszaság és gonoszság kovászával, hanem tisztaság és igazság kovásztalanságával." (I. Kor. 5:7, 8) Az egészen világos, hogy az apostol itt nem arra hivatkozik, amit később „az Úr emlékvacsorájának" nevez, mégha helyes is ezt az emlékvacsorát minden évben az eredeti páskavacsora évfordulóján megünnepelni. Az Úr vacsorája a Krisztus halála emlékünnepe Jehova neve igazolására. Jehova tanúi pontosan ragaszkodnak az írás szabályaihoz s így ezt ebben az évben kedden este, április 16-án ünneplik meg. Ez nem csak annak a napnak az évfordulója, melyen Jézus bevezette az emlékünnepet, hanem még annak a napnak is, amelyen az első páskát ünnepelték Egyiptomban, ugyanis Abib (vagy nizán) hó 14-ik napjának, amely hónap Jehova rendelkezése szerint az év első hónapjai.}}
csora a keresztény korszak előtti tizenhatodik században,
+
{{raw:data:p|3|id=q1| Az az ünnep, amelynek a megtartására Pál apostol felszólította testvéreit, olyasvalamit jelent, amit az év minden napján meg kell ünnepelni. Hogyan? Az életben a helyes, alkalmas utat választva azon tényre tekintve, hogy Krisztus Jézus, Isten Fia mint Páskabárány meghalt. Az}}|
illetve ezelőtt 3458 évvel volt megtartva, azonban az abban
+
{{raw:data:p|c| apostol fontos utasításai szerint a valódi Páskabárány, „aki elveszi a világ bűneit", halálának az ésszerű, logikus következményeként a szabadság cselekvési módját kell követni. Az „ünnep" kifejezéssel az apostol nem a páskavacsorára hivatkozik, melyet az izraeliták lent Egyiptomban ünnepeltek. Ha nem erre a vacsorára hivatkozik és arra sem, hogy keresztények résztvesznek az „Isten Báránya", Krisztus Jézus áldozatában, miért jelöli akkor a keresztények életében elfoglalt cselekvési pályát „ünnepnek"? Mivel a nizán hó tizennegyedik napján megünnepelt hajdani páskaünnep után egy hétnapos ünnep következett, a „kovásztalan kenyerek ünnepe". Ez az ünnep a páska következménye volt és azáltal lett megjelölve, hogy a Jehova akaratával összhangban meghatározott cselekvési szabályokat követték. Ez az egyhetes ünnep fontos, hisz az számunkra előkép.}}
rejlő csodálatos prófétai tanítás különösen a jelen időre
+
{{raw:data:p|4|id=q1| A tárgyra való emlékezésünk felfrissítése végett idézzük itt Isten törvényét az ünnepet illetőleg, amelyből a páskavacsora evésével való összefüggés kitűnik. A II. Mózes 12. fejezetéből olvassuk: „Így fogyasszátok azt el: Derekaitok legyen felövezve, saruitok a lábaitokon, bototok a kezetekben és sietve egyétek azt, mert Jehova páskája az. Mert átvonulok Egyiptom földjén ezen az éjszakán és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén az embertől kezdve a baromig és Egyiptom minden istene felett ítéletet tartok én, Jehova. Es a vér [a bárány vére, amit az izraelita házak ajtaja félfájára és felsőküszöbére hintettek] jelül lesz nektek a házakon, amelyekben lesztek. Ha meglátom a vért, elkerüllek titeket, hogy ne legyen rajtatok a pusztító csapás, mikor megverem Egyiptom földjét. Szolgáljon nektek e nap emlékezetül, ünnepnek szenteljétek azt Jehova számára nemzedékről-nemzedékre, örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret, még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert ha valaki kovászost eszik az első naptól a hetedik napig, az ilyen lélek irtassék ki (angol B.: vágassék le) ízráelből. Az első napon pedig szent gyüléstek legyen és a hetedik napon is szent gyűlés legyen nálatok, semmiféle munkát ne végezzetek azokon a napokon, csak ami minden ember ételéül szükséges, azt lehet elkészítenetek."}}
érvényes. Pál apostol részben idézett fenti szavai ez egy¬
+
{{raw:data:p|5|id=q1| „Tartsátok meg a kovásztalan kenyerek ünnepét, mert
kori ünnepre hívják fel a figyelmet s megmagyarázzák
+
azon a napon hoztam ki seregeiteket Egyiptom földjéről, tartsátok hát meg e napot nemzedékről-nemzedékre, örök rendtartás szerint. Az első [nizán vagy abib] hónapban, a hónap tizennegyedik napjának [a páskanapnak] estéjétől a hónap huszonegyedik napjának estéjéig egyetek kovásztalan kenyeret: Hét napon át [vagy a tizenötödik naptól a huszonegyedikig] ne lehessen kovászt találni házaitokban, mert aki kovászt eszik, az a lélek kiírtatik (angol B.: kivágatik) Izráel gyülekezetéből, akár idegen, akár az ország szülötte legyen. Semmi kovászost ne egyetek, minden lakó helyeteken kovásztalan kenyeret egyetek." - II. Mózes 12:11-20.}}
annak mély értelmét: „Tisztítsátok el azért a régi kovászt,
+
{{raw:data:p|6|id=q1| Pál apostol azt mutatja, hogy ez a hétnapos ünnep az, melyet ő kép gyanánt felhasznál, hisz a Páskabárány helyett különösen a kovásztalan kenyeret emeli ki. Termesze-}}
hogy új tésztává legyetek, amint hogy ti kávásatoknak
 
vagytok. Mert a mi páskabárányunk is meg van ölve már:
 
a Krisztus. Azért ne régi kovásszal ünnepeljünk, se rossza¬
 
ság és gonoszság kovászával, hanem tisztaság és igazság
 
kovásztalanságával." (L Kor. 5:7, 8) Az egészen világos,
 
hogy az apostol itt nem arra hivatkozik, amit később „az
 
Ür emlékvacsorájának" nevez, mégha helyes is ezt az em¬
 
lékvacsorát minden évben az eredeti páskavacsora évfor¬
 
dulóján megünnepelni. Az Úr vacsorája a Krisztus halála
 
emlékünnepe Jehova neve igazolására. Jehova tanúi pon¬
 
tosan ragaszkodnak az írás szabályaihoz s így ezt ebben az
 
évben kedden este, április ló^án ünnepük meg. Ez nem¬
 
csak annak a napnak az évfordulója, melyen Jézus beve¬
 
zette az emlékünnepet, hanem még annak a napnak is,
 
amelyen az első páskát ünnepelték Egyiptomban, ugyanis
 
Abib (vagy nizán) hó 14-ik napjának, amely hónap Jehova
 
rendelkezése szerint aziév első hónapjai.
 
3 Az az ünnep, amelyhek a megtartására Pál apostol fel¬
 
szólította testvéreit, olyasvalamit jelent, amit az év min¬
 
den napján meg kell ünnepelni. Hogyan? Az életben a
 
helyes, alkalmas utat választva azon tényre tekintve, hogy
 
Krisztus Jézus, Isten Fia mint Páskabárány meghalt. Az
 
apostal fontos utasításai szerint a valódi Páskabárány, „aki
 
elveszi a világ bűneit", halálának az észszerű, logikus kö¬
 
vetkezményeként a szabadság cselekvési mód'ját kell kö¬
 
vetni. Az „ünnep" kifejezéssel az apostol nem a páskava-
 
csorára hivatkozik, melyet az izraeliták lent Egyiptomban
 
ünnepeltek. Ha nem erre a vacsorára hivatkozik és arra
 
sem, hogy keresztények résztvesznek áz „Isten Báránya",
 
Krisztus Jézus áldozatában, miért jelöli akkor a kereszté¬
 
nyek életében elfoglalt cselekvési pályát „ünnepnek"?
 
Mivel a nizán hó tizennegyedik napján megünnepelt haj¬
 
dani páskaünnep után egy hétnapos ünnep következett,
 
a „kovásztalan kenyerek ünnepe". Ez az ünnep a páska
 
következménye volt és azáltal lett megjelölve, hogy a
 
.Jehova akaratával összhangban meghatározott cselekvési
 
szabályokat követték. Ez az egyhetes ünnep fontos, hisz
 
az számunkra előkép.
 
4 A tárgyra való emlékezésünk felfrissítése végett idéz¬
 
zük itt Isten törvényét az ünnepet illetőleg, amelyből a
 
páskavacsora evésével való összefüggés kitűnik. A II. Mó¬
 
zes 12. fejezetéből olvassuk: „így fogyasszátok azt el: Dere¬
 
kaitok legyen felövezve, saruitok a lábaitokon, bototok a
 
kezetekben és sietve egyétek azt, mert Jehova páskája az.
 
Meri átvonulok Egyiptom földjén ezen az éjszakán és meg¬
 
ölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén az embertől
 
kezdve a baromig és Egyiptom minden istene felett ítéletet
 
tartok én, Jehova. Es a vér [a bárány vére, amit az izráelita
 
házak ajtaja félfájára és felsőküszöbére hintettek] jelül lesz
 
nektek a házakon, amelyekben lesztek. Ha meglátom a vért,
 
elkerüllek titeket, hogy ne legyen rajtatok a pusztító csa¬
 
pás, mikor megverem Egyiptom földjét. Szolgáljon nektek
 
e nap emlékezetül, ünnepnek szenteljétek azt Jehova szá¬
 
mára nemzedékről-nemzedékre, örök rendtartás szerint
 
ünnepeljétek azt. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret,
 
még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból,
 
mert ha valaki kovászost eszik az első naptól a hetedik
 
napig, az ilyen lélek irtassák ki (angol B.: vágassák le) íz
 
ráolből. Az első napon pedig szent gyüléstek legyen és a
 
hetedik napon is szent gyűlés legyen nálatok, semmiféle
 
munkát végezzetek azokon a napokon, csak ami min¬
 
den ember ételéül szükséges, azt lehet elkészítenetek."
 
5 „Tartsátok meg a kovásztalan kenyerek ünnepét, mert
 
azon a napon hoztam ki seregeiteket Egyiptom földjéről,
 
tartsátok hát meg e napot nemzedékről-nemzedékre, örök
 
rendtartás szerint. Az első [nizán vagy abib] hónapban, a
 
hónap tizennegyedik napjának [a páskanapnak] estéjétől
 
a hónap huszonegyedik napjának estéjéig egyetek kovász-
 
ialan kenyere! Hét napon át [vagy a tizenötödik naptol a
 
huszonegyedikig] ne lehessen kovászt találni házaitokban,
 
mert aki kovászt eszik, az a lélek kiírtatik (angol B.: kivá-
 
gatik) Izráel gyülekezetéből, akár idegen, akár az ország
 
szülötte legyen. Semmi kovászost ne egyetek, minden lakó
 
helyeteken kovásztalan kenyeret egyetek." - II. Mózes
 
12:11-20.
 
0 Pál apostol azt mutatja, hogy ez a hétnapos ünnep az,
 
melyet ő kép gyanánt felhasznál, hisz a Páskabárány he¬
 
lyett különösen a kovásztalan kenyeret emeli ki. Termesze
 
 
}}
 
}}

A lap jelenlegi, 2023. március 16., 10:31-kori változata

A lap korrektúrázva van



AZ ŐRTORONY

MINT JEHOVA KIRÁLYSÁGÁNAK HIRDETŐJE

Az ünnep előtt

„Mert a mi páskabárányunk is leöletett érettünk, ugyanis Krisztus. Azért ünnepeljünk ünnepet" I. Kor. 5:7, 8, Zürcher Biblia.
1 JEHOVA készíti az ünnepet. Ez ezerkilencszáz év előtt vette kezdetét, most pedig közeledik tetőpontjához. Kik vesznek részt abban az arra még fennmaradt időben? Ez a szabadulás és szabadság ünnepe. A számunkra kínálkozó szabadság jelen kiváltságai csak kóstolója az Isten fiai dicsőséges szabadságának. Ez a szabadság pedig a most közelgő armageddoni csata után következő tökéletes új világban lesz. Az ezen az ünnepen résztvevők szabadságot élveznek, még pedig sokkal mélyebb és terjedelmesebb értelemben, mint amilyet valamely politikai és gazdasági demokrácia nyújthatna. A szent világosság szabadsága sohasem fog apadni, sem kialudni, azon nagy sötétségre való tekintet nélkül, amely rohamosan behálózza a zűrzavaros világ demokratikus és más kormányformáit. Ennek a szabadságnak az áldása és örömteljes igénybevétele nem kapcsolható ki és semmisíthető meg ez atomkorszak világi nemzeteinek a növekvő romlottsága és terheltsége által. Egyetlen eljövendő nemzetközi összefogás, egyetlen hatalmas emberek vagy démonok erős nyomása alatt cselekvő még oly erős világkormányzat sem nyomhatja el, hisz e szabadság mögött álló erő legyőzhetetlen és örökkétartó. Ez ünnepen résztvevők szabadsága világosan és barátságosan fénylik, mint egy világítótorony fénye mindazok valódi szabadságára, akik a nyomorúság és megsemmisítés iszapjából előküzdik magukat, melyben az összes nemzetek reménytelenül elsüllyednek.
2 Ez ünnepnek az ókorban előképe is volt Az első vacsora a keresztény korszak előtti tizenhatodik században, illetve ezelőtt 3458 évvel volt megtartva, azonban az abban rejlő csodálatos prófétai tanítás különösen a jelen időre érvényes. Pál apostol részben idézett fenti szavai ez egykori ünnepre hívják fel a figyelmet s megmagyarázzák annak mély értelmét: „Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy új tésztává legyetek, amint hogy ti kovásztalanok vagytok. Mert a mi páskabárányunk is meg van ölve már: a Krisztus. Azért ne régi kovásszal ünnepeljünk, se rosszaság és gonoszság kovászával, hanem tisztaság és igazság kovásztalanságával." (I. Kor. 5:7, 8) Az egészen világos, hogy az apostol itt nem arra hivatkozik, amit később „az Úr emlékvacsorájának" nevez, mégha helyes is ezt az emlékvacsorát minden évben az eredeti páskavacsora évfordulóján megünnepelni. Az Úr vacsorája a Krisztus halála emlékünnepe Jehova neve igazolására. Jehova tanúi pontosan ragaszkodnak az írás szabályaihoz s így ezt ebben az évben kedden este, április 16-án ünneplik meg. Ez nem csak annak a napnak az évfordulója, melyen Jézus bevezette az emlékünnepet, hanem még annak a napnak is, amelyen az első páskát ünnepelték Egyiptomban, ugyanis Abib (vagy nizán) hó 14-ik napjának, amely hónap Jehova rendelkezése szerint az év első hónapjai.
3 Az az ünnep, amelynek a megtartására Pál apostol felszólította testvéreit, olyasvalamit jelent, amit az év minden napján meg kell ünnepelni. Hogyan? Az életben a helyes, alkalmas utat választva azon tényre tekintve, hogy Krisztus Jézus, Isten Fia mint Páskabárány meghalt. Az
apostol fontos utasításai szerint a valódi Páskabárány, „aki elveszi a világ bűneit", halálának az ésszerű, logikus következményeként a szabadság cselekvési módját kell követni. Az „ünnep" kifejezéssel az apostol nem a páskavacsorára hivatkozik, melyet az izraeliták lent Egyiptomban ünnepeltek. Ha nem erre a vacsorára hivatkozik és arra sem, hogy keresztények résztvesznek az „Isten Báránya", Krisztus Jézus áldozatában, miért jelöli akkor a keresztények életében elfoglalt cselekvési pályát „ünnepnek"? Mivel a nizán hó tizennegyedik napján megünnepelt hajdani páskaünnep után egy hétnapos ünnep következett, a „kovásztalan kenyerek ünnepe". Ez az ünnep a páska következménye volt és azáltal lett megjelölve, hogy a Jehova akaratával összhangban meghatározott cselekvési szabályokat követték. Ez az egyhetes ünnep fontos, hisz az számunkra előkép.
4 A tárgyra való emlékezésünk felfrissítése végett idézzük itt Isten törvényét az ünnepet illetőleg, amelyből a páskavacsora evésével való összefüggés kitűnik. A II. Mózes 12. fejezetéből olvassuk: „Így fogyasszátok azt el: Derekaitok legyen felövezve, saruitok a lábaitokon, bototok a kezetekben és sietve egyétek azt, mert Jehova páskája az. Mert átvonulok Egyiptom földjén ezen az éjszakán és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén az embertől kezdve a baromig és Egyiptom minden istene felett ítéletet tartok én, Jehova. Es a vér [a bárány vére, amit az izraelita házak ajtaja félfájára és felsőküszöbére hintettek] jelül lesz nektek a házakon, amelyekben lesztek. Ha meglátom a vért, elkerüllek titeket, hogy ne legyen rajtatok a pusztító csapás, mikor megverem Egyiptom földjét. Szolgáljon nektek e nap emlékezetül, ünnepnek szenteljétek azt Jehova számára nemzedékről-nemzedékre, örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret, még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert ha valaki kovászost eszik az első naptól a hetedik napig, az ilyen lélek irtassék ki (angol B.: vágassék le) ízráelből. Az első napon pedig szent gyüléstek legyen és a hetedik napon is szent gyűlés legyen nálatok, semmiféle munkát ne végezzetek azokon a napokon, csak ami minden ember ételéül szükséges, azt lehet elkészítenetek."
5 „Tartsátok meg a kovásztalan kenyerek ünnepét, mert azon a napon hoztam ki seregeiteket Egyiptom földjéről, tartsátok hát meg e napot nemzedékről-nemzedékre, örök rendtartás szerint. Az első [nizán vagy abib] hónapban, a hónap tizennegyedik napjának [a páskanapnak] estéjétől a hónap huszonegyedik napjának estéjéig egyetek kovásztalan kenyeret: Hét napon át [vagy a tizenötödik naptól a huszonegyedikig] ne lehessen kovászt találni házaitokban, mert aki kovászt eszik, az a lélek kiírtatik (angol B.: kivágatik) Izráel gyülekezetéből, akár idegen, akár az ország szülötte legyen. Semmi kovászost ne egyetek, minden lakó helyeteken kovásztalan kenyeret egyetek." - II. Mózes 12:11-20.
6 Pál apostol azt mutatja, hogy ez a hétnapos ünnep az, melyet ő kép gyanánt felhasznál, hisz a Páskabárány helyett különösen a kovásztalan kenyeret emeli ki. Termesze-