„Oldal:Ünnepek & Akik armageddont túlélni fogják 1936.djvu/2” változatai közötti eltérés

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
(Korrektúrázva)
Oldal állapotaOldal állapota
-
Nincs korrektúrázva
+
Korrektúrázva
Oldal (be lesz illesztve):Oldal (be lesz illesztve):
2. sor: 2. sor:
 
<div style="text-align:center;font-weight:bold;"></div>
 
<div style="text-align:center;font-weight:bold;"></div>
 
<div style="text-align:center;font-weight:bold;">
 
<div style="text-align:center;font-weight:bold;">
„A sátorok ünnepét hét napig tartsd, mikor begyűjtöd a termést a te szérűdről és sajtódról.” — Mózes V. 16 :13<div style="text-align:center;font-weight:bold;">
+
„A sátorok ünnepét hét napig tartsd, mikor begyűjtöd a termést a te szérűdről és sajtódról.” — Mózes V. 16:13<div style="text-align:center;font-weight:bold;">
 
</div></div>
 
</div></div>
 
{{raw:data:p|nq|Tudomásunk szerint 1936. febr. 23-án történt első ízben, hogy Jehova népének a föld különböző részein összegyűlt népe előtt egy szónok szolgált. A Társulat elnöke ezen alkalommal Kaliforniában Los Angelesben egy nagy-gyülekezet előtt beszélt, előadását rádió
 
{{raw:data:p|nq|Tudomásunk szerint 1936. febr. 23-án történt első ízben, hogy Jehova népének a föld különböző részein összegyűlt népe előtt egy szónok szolgált. A Társulat elnöke ezen alkalommal Kaliforniában Los Angelesben egy nagy-gyülekezet előtt beszélt, előadását rádió
8. sor: 8. sor:
 
{{raw:data:c|
 
{{raw:data:c|
 
{{raw:data:p|1|1-3|AZ IZRAELITÁK Jehova parancsa szerint évente három nagy ünnepet tartoztak megtartani. Ezek az ünnepek Jehovának voltak szentelve. Ez mutatja, hogy ez a három ünnep közvetlenül és különösképpen is összefüggésben áll Jehova nevének igazolásával. E három ünnepet az Úr a következőképpen nevezi: „A kovásztalan-kenyerek ünnepe” vagy „pászka”; az aratási ünnep, amit „pünkösdnek” is neveznek és a szüret, illetve a „sátorosünnep”. „Háromszor szentelj nekem ünnepet esztendőnként. A kovásztalan kenyér ünnepét tartsd meg; hét nap egyél kovásztalan kenyeret, amint megparancsoltam neked, az Abib hónap ideje alatt. Mert akkor jöttél ki Egyiptomból. És üres kézzel senki se jelenjék meg színem előtt. És az aratás ünnepét, munkád zsengéjét, amelyet elvetettél a mezőn; és a takarodás (szüret) ünnepét az esztendő végén, amikor termésedet betakarítod a mezőről.” — Mózes II. 23:14—16}}
 
{{raw:data:p|1|1-3|AZ IZRAELITÁK Jehova parancsa szerint évente három nagy ünnepet tartoztak megtartani. Ezek az ünnepek Jehovának voltak szentelve. Ez mutatja, hogy ez a három ünnep közvetlenül és különösképpen is összefüggésben áll Jehova nevének igazolásával. E három ünnepet az Úr a következőképpen nevezi: „A kovásztalan-kenyerek ünnepe” vagy „pászka”; az aratási ünnep, amit „pünkösdnek” is neveznek és a szüret, illetve a „sátorosünnep”. „Háromszor szentelj nekem ünnepet esztendőnként. A kovásztalan kenyér ünnepét tartsd meg; hét nap egyél kovásztalan kenyeret, amint megparancsoltam neked, az Abib hónap ideje alatt. Mert akkor jöttél ki Egyiptomból. És üres kézzel senki se jelenjék meg színem előtt. És az aratás ünnepét, munkád zsengéjét, amelyet elvetettél a mezőn; és a takarodás (szüret) ünnepét az esztendő végén, amikor termésedet betakarítod a mezőről.” — Mózes II. 23:14—16}}
{{raw:data:p|2|1-3|A pászka az év kezdetét jelentette; pünkösd, a pászka után következő szombattól számítva az 50-ik nap volt és ugyancsak szombat volt Izrael részére; a sátoros ünnep pedig a hetedik hónap 15-ik napján kezdődött s ezzel végződtek az év rendkívüli ünnepei. Mivel Jehova a három ünnep tartását Izraelnek megparancsolta, felmerül a
+
{{raw:data:p|2|1-3|A pászka az év kezdetét jelentette; pünkösd, a pászka után következő szombattól számítva az 50-ik nap volt és ugyancsak szombat volt Izrael részére; a sátoros ünnep pedig a hetedik hónap 15-ik napján kezdődött s ezzel végződtek az év rendkívüli ünnepei. Mivel Jehova a három ünnep tartását Izraelnek megparancsolta, felmerül a kérdés: Van-e valami köze a lelki Izraelnek, főképpen a maradéknak, ehhez a három ünnephez?
kérdés: Van-e valami köze a lelki Izraelnek, főképpen a maradéknak, ehhez a három ünnephez?
+
— Mózes II. 34:18, 22; Mózes III. 23:6, 10, 34}}
— Mózes II. 34 :18, 22; Mózes III. 23:6, 10, 34}}
+
{{raw:data:p|3|1-3|Jehova határozottan megállapította e három ünneptartás idejét és helyét. Ezek mindig egyazon időre estek. Az első hely Siló volt. (Józsué 18:1) Később Jeruzsálem jelöltetett ki ezen ünnepek tartásának helyéül. Ezek az ünnepek közvetlenül összefüggtek Izrael aratási idejével. A pászkát Abib hónap, illetve az első hónap 14-ik napján tartották. Erre következett a kovásztalan-kenyerek ünnepe. A főpap ezen az ünnepen lengette Jehova előtt az első érett búza- vagy árpakévét a nép áldozataképpen. (Mózes III. 23:9—12) Az utána következő ötvenedik napon, a „hetek ünnepének" kezdete előtt, melyet később pünkösdnek neveztek, a főpap új búzából sütött két kovászos kenyeret mutatott be az aratás zsengéjéből mint a nép áldozatát. Ezt „a takarodás ünnepének nevezték, amidőn a termést behord-}}|
{{raw:data:p|3|1-3|Jehova határozottan megállapította e három ünneptartás idejét és helyét. Ezek mindig egyazon időre estek. Az első hely Siló volt. (Józsué 18:1) Később Jeruzsálem jelöltetett ki ezen ünnepek tartásának helyéül. Ezek az ünnepek közvetlenül összefüggtek Izrael aratási idejével. A pászkát Abib hónap, illetve az első hónap 14-ik napján tartották. Erre következett a kovásztalan-kenyerek ünnepe. A főpap ezen az ünnepen lengette Jehova előtt az első érett búza- vagy árpakévét a nép áldozataképpen. (Mózes III. 23:9—12) Az utána következő ötvenedik napon, a „hetek ünnepének" kezdete előtt, melyet később pünkösdnek neveztek, a főpap új búzából sütött két kovászos kenyeret mutatott be az aratás zsengéjéből mint a nép áldozatát. Ezt „a takarodás ünnepének nevezték, amidőn a termést behordták”. (Mózes II. 23 :16; III. 23 : 17)}}|
+
{{raw:data:p|c|ták”. (Mózes II. 23:16; III. 23:17) A sátoros ünnep ideje az „év végére” esett, amidőn immár behordták a termést és a behordás (szüret) ünnepének” nevezték. „Szólj Izrael fiainak, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak 15-én a sátorok ünnepe legyen az Úrnak hét napig”. — Mózes III. 23:34}}
{{raw:data:p|c|A sátoros ünnep ideje az „év végére” esett, amidőn immár behordták a termést és a behordás (szüret) ünnepének” nevezték. „Szólj Izrael fiainak, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak 15-én a sátorok ünnepe legyen az Úrnak hét napig”. — Mózes III. 23:34}}
 
 
{{raw:data:p|4|4-6|Jehova szolgája, Mózes útján mind e három ünnepre nézve rendelkezett Izrael népének. Mózes, Jézus Krisztus előképe volt és Jézus Krisztus összefüggésben áll mindezen három ünneppel. Úgytetszik tehát, hogy azokkal azok is össze vannak fűzve, akik a Krisztusban vannak. A pászka Egyiptomban létesíttetett a pászkabárány leölésekor és elfogyasztásakor. Ez akkor teljesült be Jézus Krisztus áldozata útján, amidőn Jézus beiktatta az Úrvacsorát halálának emlékezetére és Jehova nevének igazolására. Az Úr parancsa szerint az ő népe ezt az ünnepet megtartotta és még mindig megtartja. Most az Úr templomához érkezett és magához gyűjtötte népét, örömmel üríti az új bort az Úrral az ő országában s így még mindig megtartja a pászkát, illetve az Úrvacsorát.}}
 
{{raw:data:p|4|4-6|Jehova szolgája, Mózes útján mind e három ünnepre nézve rendelkezett Izrael népének. Mózes, Jézus Krisztus előképe volt és Jézus Krisztus összefüggésben áll mindezen három ünneppel. Úgytetszik tehát, hogy azokkal azok is össze vannak fűzve, akik a Krisztusban vannak. A pászka Egyiptomban létesíttetett a pászkabárány leölésekor és elfogyasztásakor. Ez akkor teljesült be Jézus Krisztus áldozata útján, amidőn Jézus beiktatta az Úrvacsorát halálának emlékezetére és Jehova nevének igazolására. Az Úr parancsa szerint az ő népe ezt az ünnepet megtartotta és még mindig megtartja. Most az Úr templomához érkezett és magához gyűjtötte népét, örömmel üríti az új bort az Úrral az ő országában s így még mindig megtartja a pászkát, illetve az Úrvacsorát.}}
 
{{raw:data:p|5|4-6|Pünkösd, Jóel próféciája szerint a Szentszellem kitöltésének idejét jelzi. Az apcsel. 2-ik fejezetének beszámolása szerint először az apostolok részesültek Isten szellemében. Ez annak az időnek a megfelelője, amidőn az Úr szelleme Gedeonra szállott és megfújta a trombitát. (Bírák 6:34) Jóel próféciájának másodszori teljesülése a Szentszellem kitöltését illetőleg a meggyőző bizonyítékok szerint 1922-ben kezdődött. Pünkösd, Ruth prófétai könyvének csúcspontjával is megegyezik, illetve azzal, hogy a Ruth-osztály az igazságban részesült. A Szentszellem nagyobbmérvű kitöltését illetőleg Isten népe közt a földön a nagy öröm idejét jelenti. A felkentek a próféta szavai szerint így énekelnek: „Ez a nap az, amelyet az Úr készített; örvendezzünk és ujjongjunk ezen!” — 118. zsoltár 24}}
 
{{raw:data:p|5|4-6|Pünkösd, Jóel próféciája szerint a Szentszellem kitöltésének idejét jelzi. Az apcsel. 2-ik fejezetének beszámolása szerint először az apostolok részesültek Isten szellemében. Ez annak az időnek a megfelelője, amidőn az Úr szelleme Gedeonra szállott és megfújta a trombitát. (Bírák 6:34) Jóel próféciájának másodszori teljesülése a Szentszellem kitöltését illetőleg a meggyőző bizonyítékok szerint 1922-ben kezdődött. Pünkösd, Ruth prófétai könyvének csúcspontjával is megegyezik, illetve azzal, hogy a Ruth-osztály az igazságban részesült. A Szentszellem nagyobbmérvű kitöltését illetőleg Isten népe közt a földön a nagy öröm idejét jelenti. A felkentek a próféta szavai szerint így énekelnek: „Ez a nap az, amelyet az Úr készített; örvendezzünk és ujjongjunk ezen!” — 118. zsoltár 24}}
 
{{raw:data:p|6|4-6|Húsvét és pünkösd közvetlenül kapcsolatban állnak az újszövetséggel. Az újszövetség megkötése Jézus, a valóságos húsvétibárány halála által van jelezve. Az újszövetség felavatása a második, illetve a Szentszellemnek teljesebb kiárasztása által van jellemezve. (Apcsel. 2:16—18) Az Úrnak földön levő népe főkép a Szentszellem}}
 
{{raw:data:p|6|4-6|Húsvét és pünkösd közvetlenül kapcsolatban állnak az újszövetséggel. Az újszövetség megkötése Jézus, a valóságos húsvétibárány halála által van jelezve. Az újszövetség felavatása a második, illetve a Szentszellemnek teljesebb kiárasztása által van jellemezve. (Apcsel. 2:16—18) Az Úrnak földön levő népe főkép a Szentszellem}}
 
}}
 
}}

A lap 2020. szeptember 19., 13:41-kori változata

A lap korrektúrázva van


Ünnepek

„A sátorok ünnepét hét napig tartsd, mikor begyűjtöd a termést a te szérűdről és sajtódról.” — Mózes V. 16:13
Tudomásunk szerint 1936. febr. 23-án történt első ízben, hogy Jehova népének a föld különböző részein összegyűlt népe előtt egy szónok szolgált. A Társulat elnöke ezen alkalommal Kaliforniában Los Angelesben egy nagy-gyülekezet előtt beszélt, előadását rádió és telefon útján Amerikában, Mexikóban, Kanadában, Nagy-Britanniában ás Európa különböző helyein is nagy csoportok hallgatták végig. Az előadás végén az összegyűlt tömeg ennek a cikknek végén közölt ünnepélyes nyilatkozatot tette közzé. Az előadás után a különböző csoportok kábel és táviratok útján közölték, hogy a beszédet és a nyilatkozatot is tisztán hallották és lelkesen elfogadták. Kedves ünnepély volt. Isten népe közül sokan vettek részt azon, dicsőség és hála érte Jehovának. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy az Úr felkentjei egyértelemmel járnak el a királyság hirdetésében való előnyomulásukban.
1 AZ IZRAELITÁK Jehova parancsa szerint évente három nagy ünnepet tartoztak megtartani. Ezek az ünnepek Jehovának voltak szentelve. Ez mutatja, hogy ez a három ünnep közvetlenül és különösképpen is összefüggésben áll Jehova nevének igazolásával. E három ünnepet az Úr a következőképpen nevezi: „A kovásztalan-kenyerek ünnepe” vagy „pászka”; az aratási ünnep, amit „pünkösdnek” is neveznek és a szüret, illetve a „sátorosünnep”. „Háromszor szentelj nekem ünnepet esztendőnként. A kovásztalan kenyér ünnepét tartsd meg; hét nap egyél kovásztalan kenyeret, amint megparancsoltam neked, az Abib hónap ideje alatt. Mert akkor jöttél ki Egyiptomból. És üres kézzel senki se jelenjék meg színem előtt. És az aratás ünnepét, munkád zsengéjét, amelyet elvetettél a mezőn; és a takarodás (szüret) ünnepét az esztendő végén, amikor termésedet betakarítod a mezőről.” — Mózes II. 23:14—16
2 A pászka az év kezdetét jelentette; pünkösd, a pászka után következő szombattól számítva az 50-ik nap volt és ugyancsak szombat volt Izrael részére; a sátoros ünnep pedig a hetedik hónap 15-ik napján kezdődött s ezzel végződtek az év rendkívüli ünnepei. Mivel Jehova a három ünnep tartását Izraelnek megparancsolta, felmerül a kérdés: Van-e valami köze a lelki Izraelnek, főképpen a maradéknak, ehhez a három ünnephez? — Mózes II. 34:18, 22; Mózes III. 23:6, 10, 34
3 Jehova határozottan megállapította e három ünneptartás idejét és helyét. Ezek mindig egyazon időre estek. Az első hely Siló volt. (Józsué 18:1) Később Jeruzsálem jelöltetett ki ezen ünnepek tartásának helyéül. Ezek az ünnepek közvetlenül összefüggtek Izrael aratási idejével. A pászkát Abib hónap, illetve az első hónap 14-ik napján tartották. Erre következett a kovásztalan-kenyerek ünnepe. A főpap ezen az ünnepen lengette Jehova előtt az első érett búza- vagy árpakévét a nép áldozataképpen. (Mózes III. 23:9—12) Az utána következő ötvenedik napon, a „hetek ünnepének" kezdete előtt, melyet később pünkösdnek neveztek, a főpap új búzából sütött két kovászos kenyeret mutatott be az aratás zsengéjéből mint a nép áldozatát. Ezt „a takarodás ünnepének nevezték, amidőn a termést behord-
ták”. (Mózes II. 23:16; III. 23:17) A sátoros ünnep ideje az „év végére” esett, amidőn immár behordták a termést és a behordás (szüret) ünnepének” nevezték. „Szólj Izrael fiainak, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak 15-én a sátorok ünnepe legyen az Úrnak hét napig”. — Mózes III. 23:34
4 Jehova szolgája, Mózes útján mind e három ünnepre nézve rendelkezett Izrael népének. Mózes, Jézus Krisztus előképe volt és Jézus Krisztus összefüggésben áll mindezen három ünneppel. Úgytetszik tehát, hogy azokkal azok is össze vannak fűzve, akik a Krisztusban vannak. A pászka Egyiptomban létesíttetett a pászkabárány leölésekor és elfogyasztásakor. Ez akkor teljesült be Jézus Krisztus áldozata útján, amidőn Jézus beiktatta az Úrvacsorát halálának emlékezetére és Jehova nevének igazolására. Az Úr parancsa szerint az ő népe ezt az ünnepet megtartotta és még mindig megtartja. Most az Úr templomához érkezett és magához gyűjtötte népét, örömmel üríti az új bort az Úrral az ő országában s így még mindig megtartja a pászkát, illetve az Úrvacsorát.
5 Pünkösd, Jóel próféciája szerint a Szentszellem kitöltésének idejét jelzi. Az apcsel. 2-ik fejezetének beszámolása szerint először az apostolok részesültek Isten szellemében. Ez annak az időnek a megfelelője, amidőn az Úr szelleme Gedeonra szállott és megfújta a trombitát. (Bírák 6:34) Jóel próféciájának másodszori teljesülése a Szentszellem kitöltését illetőleg a meggyőző bizonyítékok szerint 1922-ben kezdődött. Pünkösd, Ruth prófétai könyvének csúcspontjával is megegyezik, illetve azzal, hogy a Ruth-osztály az igazságban részesült. A Szentszellem nagyobbmérvű kitöltését illetőleg Isten népe közt a földön a nagy öröm idejét jelenti. A felkentek a próféta szavai szerint így énekelnek: „Ez a nap az, amelyet az Úr készített; örvendezzünk és ujjongjunk ezen!” — 118. zsoltár 24
6 Húsvét és pünkösd közvetlenül kapcsolatban állnak az újszövetséggel. Az újszövetség megkötése Jézus, a valóságos húsvétibárány halála által van jelezve. Az újszövetség felavatása a második, illetve a Szentszellemnek teljesebb kiárasztása által van jellemezve. (Apcsel. 2:16—18) Az Úrnak földön levő népe főkép a Szentszellem