A LEGFONTOSABB PERGAMEN KÉZIRATOK

Innen: Hu JW United
A lap korábbi változatát látod, amilyen Katomozes (vitalap | szerkesztései) 2021. május 13., 08:56-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „<div class='publication-firstpage'> <pages index="Equipped-for-every-good-work-1946.pdf" from=58 to=58 header=0 /> </div>”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Jump to navigation Jump to search

59


A GÖRÖG IRATOK PAPIRUSZ KÉZIRATAI
59
még nagyobb értékük van, mint a papirusz kéziratoknak. Jehova ezek által tette lehetővé az egész Biblia megbízható megőrzését.

A LEGFONTOSABB PERGAMEN KÉZIRATOK TÁBLÁZATA
Szimbólum A kódex neve (MS.) Század

(Kr.u.)

Hol őrizik ma Recenzió

(Család)

א Sinai IV. London Alexandrin
A Alexandrin V. London Bizánci
B Vatikán 1209 IV. Róma Alexandrin
C Ephraemi Rescriptus V. Párizs Alexandrin
D Bezae Cantabrigiensis VI. Cambridge, Angl. Nyugati
D vagy D2 Bezae Claromontanus IV. Párizs Nyugati

E táblázat mutatja a legfontosabb pergamen kéziratokat, nemzetközi szimbólumukat, nevüket, dátumaikat, jelenlegi őrzési helyüket valamint a családot vagy recenziót, amelyhez tartoznak. Mindegyik nagybetűkkel van írva. A legfontosabb bibliai kézirat a Vatikán 1209. Minden oldala három oszlopba van osztva és a Krisztus utáni negyedik század első felében lett írva. Eredetileg az egész Szentírást tartalmazta görög nyelven, vagyis a Mózes első könyvétől a Jelenésekig. Jelenleg e kézirat sok része megrongálódott és hiányos, hiányoznak részek a Mózes első könyvéből, a Zsoltárokból valamint a Zsidókhoz írt levélből, míg Timótheus, Titusz, Filemon és a Jelenések könyvei teljesen hiányoznak. Ezt a Vatikán könyvtárában őrzik. Végül hosszas késedelem és halogatás után, az 1889-1890-es években a Vatikáni hatóság elkészítette az egész kéziratnak hasonmási másolatát.
A Vatikán 1209 kézirat riválisa a Sinai kézirat, mindkettő a negyedik századból származik. A Sinai kézirat a Bibliából teljes részeket tartalmaz görög nyelven és 376 lapból áll, mindegyik oldala négy oszlopot tartalmaz, kivéve a Héber Iratok költői könyveit, amelyek két oszlopban találhatók. Ez tartalmazza a Jelenések könyvét, ezáltal kitöltve a Vatikán 1209 kézirat hiányát. Különböző pontokban egyezik viszont másokban nem, a híres Vatikáni kézirattal. Nemzetközi szimbóluma a héber ábécé első betűje, vagyis א (alef). Ezt a kéziratot 1859-ben fedezte fel Constantine Tischendorf gróf, német tudós,