Sablon:Raw
{{raw:data:c|
|
mindenkor Isten és Krisztus földi helytartójánali •
neveztette. Tanai nem valtottak ki oly sok ellen- kezest, mint inkabb a cselekedetei, amelyek ve- giil a nyilvanossag elott is annyira elvete- mlilt torvenytiprdst ‘ fejeztek ki, hogy min¬ denki gyiilblni kezdte, aki az igazsagot es a jogot szerette es igy mely megvetessel telt el a papi uralom istentelen iizelmeivel szemben. Az igazsagot szeretok ellenallasa 1517 oktober 31- en erkezctt tetopontjahoz, amidon Luther Mar¬ ton 95 tetelet Memetorszagban a wittenbergi ka¬ tolikus templom kapujara kifiiggesztette. Errol egy tortenetiro a kovetkezoket mondja: „fczek a tetelek masmilyenek voltak, nem olyanok, ami- lyeneket a teologia tanaratol varni lehetett volna. Nem kiserelte meg a fbologiai megallapitasokat, nem volt iogikai sorrendbe sem szedve; rovidre fdgbtt reformacids program sem volt. Egyszerii- en 95 porolycsapas volt az akkori kor leginkabb koztudomasra jutott egyhazi visszaeleseivel szem¬ ben. A koznephez szolott es a szellemi dolgok irant erdeklodo jozan emberi eszhez... A gya- korlatban az uzerkedes,' a bucsiilevelek arusitasa mindeniitt koztudomasii volt... A bucsiilevelek arusitasabol befolyo osszegek a papa rendelkeze- sere folytak be. A 95 tctel a kbzvelemeny elott nagy vitat idezett elo, amely vita folytan Nemet- orszagban nagyon megcsbkkent a bucsiilevelek vasarlasa es a papai udvar nagy megrokonyode- sere gazdag beveteli forrasanak kiszaradasat kezdte tapasztalni." (Enciklopedia Britannica, 17. kotet, Luther cim alatt.) “Mellekesen megjegyezziik, ha a Enciklopedia Britannicabol fent idezett ismertetest a radioban, vagy a napi sajtdban kozze tennek, erosen meg- bantana a klerus „vallasos erziiletet" es erosen nagy orditozasba kezdenenek. 17 Luthernek a romai katolikus hierarchia go¬ nosz iizelmei ellcn intezett tamadasa jelenti teny- leg a protestantizmus sziileteset. Habar a moz- galmat akkor reformacionak hivtak. Azdta tobb mas szervezet keletkezett, amelyeket „egyhazak- nak“ neveznek es allast foglaltak a romai katoli¬ kus hierarchiaval szemben. Ezek a szervezctek kesobb „protestansoknak“ neveztek magukat. Eze. ket az igazsag es a jogszeretet inditotta, ami a kovetkezo tortenelmi tenybol is kitiinik: „Ojita- saikat ezek (a protestansok) az Irasra valo hi- vatkozassal igazoltak az Egyhaz tradicioival szemben." (Enciklopedia Britannica, 23. kotet, Reformacid cim alatt.) . ” A „protestans" nevet azutan mindazokra al- kalmaztak, akik a romai katolikus egyhazkor- manyzat iizelmeivel szembeszallottak. A „protes- tansnak" nevezett szervezetekben a papsag gya- korolja a legnagyobb hatalmat. A protestans szervezet, fokeppen a klerus 1870 koriil nagyon megerosodott, oroszlankolyokhoz volt hasonlit- hato. Ezt a szervezetet az igazsag szelleme hoz- ta letre. Most megerosodott es teves utra kezdett terhi; Korulbeliil abban az idoben kezdtek komo- lyan vizsgalni az Irast Krisztus hii kovetoi es ezaltal rajottek, hogy az Or Jezus Krisztus visz- szaterese korulbeliil azon ido koriil volt esedekes es egymas figyelmet erre a tenyre felhivtak. 1879 julius havaban 6 ferfiu hozzafogott a „Sion