kedést tanúsítanak, amelyet az apostol leír, ez a szöveg mindazáltal főképpen azokra vonatkozik, akik egykor hozzá kezdtek Isten szolgálatához, de aztán hűtleneknek bizonyultak. Ezek önzésük és kapzsiságuk folytán lettek törvényszegők, nem^ akartak engedelmeskedni Isten törvényeinek és az ő szervezetének utasításait sem akarták kö¬ vetni. Egyáltalán nem részesitették figyelemben az Ür következő utasításait: „őrizd meg, fiam, # atyád parancsolatát és anyád tanítását el ne hagyd!" — Példb. 6 :20 .... 11A királyság örökösei mindnyájan a Lévi tör¬ zséből valók voltak, amelyből a papok is vétettek, amidőn az Űr templomához érkezett; következő¬ leg egy részük a papi-osztályhoz is tartozott. Je¬ hova a papi-osztályhoz szólva, mondja:, „Ha en Atya vagyok, hol az én tiszteletem?" Más szóval: ez a jövendölés a következőket mondja nekik: „Mit tesztek Jehova Isten tiszteletére?" Jehova a szellemi izraelitákat fiainak tekinti, ennek foly¬ tán az attyuk. — Galata 4 : 5—7; Róma 8 :14,15 ” A királyság 1914-ben megszületett, miután Jehova a fiú-gyermeket létre hívta, amely a vilᬠgon uralkodni hivatott; asszony (szervezete) azu¬ tán szülte meg a többi gyermekeket. Jehova a templomhoz küldi szeretett követét, Isten összes szellemi fiainak kipróbáltatására és megítéltete- sére. Ezek részére szenteli fel az újszövetséget, így szól: „...Atyja leszek az Izraelnek és Ef- raim elsőszülöttem." (Jeremiás 31 : 9, 31—34) Az igazi fiák Jehovát tekintik atyjuknak és az ő ne¬ vét részesítik tiszteletben. Ezek mondják a pró¬ féta szavaival: „...Te, Uram, vagy a jni A¬ tyánk, megváltónk, ez neved öröktől fogva." (Ésa¬ iás 63 :16) „Most pedig, Uram, Atyánk vagy te, mi sár vagyunk és te a mi alkotónk és kezed munkája vagyunk mi mindnyájan." (Ésaiás 64 : 7) Csak aki örömmel engedelmeskedik paran¬ csainak, mutatja meg iránta való szeretetét és tiszteli Jehova nevét. Ilyenek tesznek bizonysᬠgot az ő nevéről és országáról bátran és öröm¬ mel Jehovának immár bekövetkezett napján. (Jᬠnos I. 4 :17, 18) A fiú az Atya nevét viseli és a kötelességtudó fiú tiszteletben részesíti Atyja ne¬ vét, tehát nagyon felelősségteljes tisztséget tölt be Atyja nevére való tekintettel. , “ Isten szolgáivá tette a lévitákat. Egy részük¬ ből papokat csinált, viszont mások más szolgála¬ tot végeztek Lévi törzséből; ámde mindnyájan Isten szolgái voltak és mindnyájan Isten szellemi fiait példázták, akik hasonlóképpen az ő szolgái. Az Ür ezeket a szellemi izraelitákat tisztítja meg a templom megítélésekor, hogy Jehovának igaz- • ság áldozatával áldozhassanak; következőleg a fiák Jehovát tartoznak tisztelni és őt tisztelik. Amidőn az Űr a templomhoz jött, az áldozati szö¬ vetségben levők nem tisztelték úgy, amint kellett volna Jehova nevét, amit részben ama körülmény¬ nek kell tulajdonítani, hogy nem tudták, hogyan kell helyesen tisztelni az ö nevét. Többé-kevésbe mindnyájan megalkudtak s azáltal meggyaláztak Jehova Isten nevét. Sok időt) jellemfejlesztésre fordítottak, vagy emberek tiszteletére és emberi tanítások vizsgálatára. 151926-ban a folyóirat egy cikkében az Űr ar¬ ra terelte a figyelmet, hogy az ő népe részéről sokkal fontosabb Jehovát tisztelni az ő nevének
hirdetése által, mintsem jellemet, fejleszteni. A