Oldal:7-8-Malakiás-4-5-rész-1937.djvu/7

Malakiás

„Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked"- Mózes II. 20:12

(4. rész)

¹ A próféciákat Jehova nem oly időrendi sorban íratta meg, ahogyan a teljesülés fog történni. Malakiás próféciája, amely a régmúltban a maradék érdekében íratott meg, csak azután lett megérthető a maradék részéről, miután az Úr Jézus a templomhoz jött. A prófécia 3-ik fejezetének 1—4 verse képezi nyilván az egész prófécia megértésének kulcsát, emiatt kell elsősorban ezeket megvizsgálni. Most itt az első és a második fejezetet fogjuk vizsgálat alá venni. Ennek a két fejezetnek egyes részeire a prófécia előző tanulmányaiban is rámutattunk; tanácsosnak tartjuk azonban, hogy most bővebben foglalkozzunk vele. Az Úr Jézus Krisztus templomához jövetelekor mindazoknak meg kell ítéltetniök, akik az ő követőinek és a királyság örököseinek tartják magukat. Ez az ítélet marasztalja el az önzőeket és deríti fel a „gonosz szolga" osztályt és a r. k. hierarchiát, amely Isten gyermekének nevezi magát; ez az osztály azonban sem „attyát" sem „annyát“ nem tisztelte. A prófécia ezeket leplezi le s kimutatja, miért marasztaltatnak el az ítéleten. Ezen az ítéleten derül ki az is, hogy kicsodák az Úr hívei. Ezek tisztíttatnak meg, hogy igazság áldozatával áldozhassanak az Úrnak. A hívek érthetik és láthatják meg az elhangzott ítéletek indokait s egyúttal felvilágosítani is tartoznak azokat, akik nyitva tartják füleiket.

’ Malakiás, aki neve szerint „Jehova küldöttét (angyalát) “ jelenti, Jehovától vette át ezeket a szavakat, és a próféciája a következő magyarᬠzattal kezdődik: „Az Űr igéjének terhe Izrael el¬ len, Malakiás által**. (1 :1) Eredetileg ez a jóslat Izrael nemzetére vonatkozott. Tágabb alkalmazᬠsában azonban a szellemi Izraelre vonatkozik, illet¬ ve azokra, akik Isten akaratának cselekvésére szö¬ vetséget kötöttek és Jézus Krisztus nyomdokai¬ ban járnak. „Az Űr igéjének terhe** nyilván téves cselekedeteiért sújtotta terhelő ítélettel Jehova szövetséges népét. Ünnepélyesen figyelmeztette a gonosztevőt, hogy mi lesz a vége, ha nem fognak gyorsan megtérni és megjavulni. Abban az idő¬ ben, amidőn Malakiás az Űr prófétai kijelentésé¬ ben részesült a testi Izrael, vagy legalább is egy maradék része Babilonból visszatért Jeruzsálem¬ be és Júda országába. Jehova tiszteletét és szol¬ gálatát helyreállították. A templomot újból felé¬ pítették. Ott lakott Zorobábel, Júda akkori kor- mányzójajs. Később Nehémiás'tétetett kormány¬ zóvá. (Nehémiás 2 : 5—8; 5 :14—18; Esdrás 2:1, 2; 3 :1—8) A prófécia a .szellemi Izraelen is be¬ teljesült az Űr Jézus templomához jövetele-, 1918 után a szentélynek 1932-ben bekövetkezett meg¬ tisztításáig. — Dániel 8 :14 ‘Jehova így szólt a testi Izraelhez és később a lelki Izraelhez is: „Szerettelek titeket, azt mond¬ ja az űr, és azt mondjátok: Miben szerettél min- wt? Avagy nem atyjafia vala-é Ézsau Jákobnak? — azt mondja az ür. Jákobot pedig szerettem.** (Malakiás 1 : 2) Jehova azzal igazolta ezt, hogy a, testi Izraelt Babilonból a Szentföldre visszave- zerelte s így megakadályozta annak Sátán világ¬ hatalma által való teljes megemésztését. Jehova e kijelentés igazságát 1918 borzalmas tapasztala¬ tai után a lelki Izraelnek is bebizonyította. Sion- ból eljött a szabadító; akkor teljesült be az írás kijelentése: „És így az egész Izrael megtartatik, amint meg van írva: Eljön Sionból a szabadító es elfordítja Jákobtól (Isten egész népétől) & gonosz¬ ságokat. És ez nékik az én (új) szövetségem, mi¬ dőn eltörlöm az ő bűneiket. Az evangéliumra néz¬ ve ugyan ellenségek (a hűtlenek) ti érettetek; de a választásra nézve (a hívek) szerelmetesek az atyákért*'. — Róma 11: 26—28 'Amidőn Jehova Mózes útján Moáb mezejen a testi zsidókhoz szólott, mondotta: „Mert az Úrnak, a te Istenednek, szent népe vagy te; téged válasz¬ tott az Űr, a te Istened, hogy saját népe légy ne¬ ki, minden nép közül e föld színén. Nem azért szeretett titeket az Űr, sem nem azért válasz¬ tott titeket, hogy minden népnél többen volnátok; mert ti minden népnél kevesebben vagytok. Ha¬ nem mivel szeretett titeket az Ür, s hogy meg¬ tartsa az esküt, amellyel megesküdött volt a ti atyáitoknak; azért hozott ki titeket az Űr hatal¬ mas kézzel és szabadított meg téged a szolgaság¬ nak házából, az egyiptombeli Faraó királynak ke¬ zéből.*' — Mózes V. 7 : 6—8 ’ Jehova e szavai sokkal inkább szólanák a szel¬ lemi Izraelre, amely a templom megítélésekor hív¬ nek bizonyult. A testi Izrael a prófécia kihirdeté¬ se idejében nem viszonozta oly szeretettel Jehova iránta való szeretetét, amint kellett volna s most Jehova ezen közömbösségére figyelmeztette. A lelki Izraelhez szólva, mondja az Ür Jézus: „Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szeret¬ tetek engem és elhittétek, hogy én az Istentől jöt¬ tem ki“ (János 16 : 27) Mire a hűségesek és en¬ gedelmesek így szólnak: „Szeretjük őt, mivel o előbb szeretett minket.** — János I. 4 :19 ’ Mivel a kihűltek és közömbösek az Űr paran¬ csainak követése terén való hanyagságukat men¬ tegetni próbálják, a következőket kérdezik az Úr¬ tól: „Miben szerettél minket?** Isten egész szö¬ vetséges népének megparancsolta: „Szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes telked¬ ből és minden erődből!** (Mózes V. 6 : 5) Ezzel a paranccsal ellenkezően sokan megosztani próbál¬ ták szeretetüket Isten, a teremtmények és egyeb dolgok között. Még azok sem méltatták kellőkép¬ pen egy ideig Jehova irántuk való jóságát, akik később a „hű és a bölcs szolga** osztályt alkot¬ ták; ilyen volt a helyzet, amidőn az Űr Jézus tem¬ plomában megjelent. Mindnyájan a mennyekbe való menetelükre várakoztak, Jehova nevének a tiszteletét figyelmen kívül hagyták elmulasztot¬ ták Jehovát az ő parancsa értelmében szeretni. De amidőn az Űr Jézus templomához érkezett es a hívek előtt feltárta Jehova szándékát, nagyobb lett a szeretetük és készségesebben követték az Űr parancsait. . t ’A hűtlenek kérdésére Jehova egy ellcnkérdes- sel válaszolt: „Avagy nem atyjafia vala-é Ézsau Jákobnak? — azt mondja az Űr. Mindazáltal Ja-

{{{2}}}