A lap nincsen korrektúrázva
1931 SZEPTEMBER 15
Az ŐRTORONY
281
A Királyság, a világ reménysége című brosurát, amely a Kereszténységnek szóló Figyelmeztetést tartalmazza, terjeszteni kell az egész Kereszténységben. A cél az, hogy az összes gépezetet működésbe hozzuk, amíg az üzenet különböző nyelveken eljut a Kereszténységhez. Jehova Tanúi örömmel végzik ezt a munkát.
A kongresszuson egy előadás volt tartva, Ézsaiás próféciájának harmincötödik fejezetével kapcsolatban, amely előadásnak a címe, „Maradék a frontra”. Az előadás, ezzel a címmel, teljes terjedelmében megjelenik Az Őrtoronyban. Elég itt csak annyit mondanunk, hogy vitathatatlan tényként volt rámutatva arra, hogy a maradéknak most át kell vennie a vezetést a magas úton vagy a nagy magas úton, és fel kell emelnie az Úr zászlóját a nép előtt, hogy minden jóakaratú, Jehova oldalán foglaljon állást. Ez nagyon fellelkesítette a munkásokat, mert határozottan rámutatott számukra, hogy milyen munkát kell végezzenek.
IGAZOLÁS
Az Ezékiel próféciájának kilencedik fejezetével kapcsolatos beszéd végén, amely az írói tintatartót viselő férfira vonatkozott, a kongresszus arról volt értesítve, hogy egy új könyv, Igazolás címmel most jött ki a nyomdából, és az autogramos kiadás készen áll a terjesztésre. Ezt a bejelentést nagy lelkesedéssel fogadták, mert a felszenteltek már régóta várták az Urat, hogy küldjön bizonyos magyarázatot Ezékiel próféciájáról. Ez az Igazolás című könyv Ezékiel próféciájának első huszonnégy fejezetét tárgyalja. Ez feltárja Jehovának a kereszténység ellen írt ítéleteit, és rámutat arra, hogy az Ő tanúinak most figyelmeztetniük kell a kereszténységet, hogy közeleg a meglátogatásának és elpusztításának napja. „Embernek fia [beleértve a maradékot is], Én tettelek téged Izráel házának őremberévé; azért hallgasd meg a szót az én számból, és figyelmeztesd őket a nevemben. Amikor azt mondom a gonoszoknak: Bizonyára meghalsz; és nem figyelmezteted őt, és nem szólsz, hogy figyelmeztesd a gonoszt az ő gonosz útjáról, hogy megmentse az életét; a gonosz ember ugyan gonoszságáért hal meg; de az ő vérét a te kezedből kérem. De ha figyelmezteted a gonoszt, és nem tér meg gonoszságából, sem gonosz útjáról, ő gonoszságában fog meghalni; de te megmentetted a lelkedet" (Ezék. 3:17-19) Jehovától ez a figyelmeztetés Ezékielhez volt intézve, akit az ember Fiának neveztek. Ugyanolyan erővel, ha nem nagyobbal, irányul most az ő földi maradékához, akik a választott szolga részének erényeképpen „Az Embernek fia” nevet viselik. Krisztus Jézus egyik neve „Az Embernek Fia”, és minden felkent az ő részévé válik. A kongresszus azon résztvevői, aki elvették az Igazolás kötetét, gyorsan megismerkednek annak tartalmával, és az Úr kegyelme által készen állnak arra, hogy megtegyék azt, amit az Úr megkíván tőlük.
A kongresszust nem halasztották el, miképp más kongresszusokat a múltban feloszlottak. Jehova Tanúi
felismerték, hogy most sok munkájuk van, és ezt gyorsan kell elvégezni; ezért a kongresszus kiterjesztette tevékenységét, más városokba vagy helyekre menve, és ott munkához látva. Ezeket a kiterjesztett kongresszusokat július 31-én és augusztus 1-jén valamint 2-án tartották a következő városokban: Cleveland, Chicago, Detroit, Buffalo, Cincinnati, Indianapolis, Pittsburgh, St. Louis és Washington.
Ugyanabban az időben a föld számos országában kongresszusokat tartottak, ahol a felkentek tanúskodtak. Az itteni helyünk nem teszik lehetővé a teljes jelentést ezekről a kiterjesztett kongresszusokról; de elég csak annyit mondanunk, hogy a jelentések azt mutatják, hogy a Kolumbusznál kezdődő lelkesedést a többi pontokra is átvitték, és könyvek ezrei lett a nép kezébe helyezve. Enyhén szólva is lenyűgöző volt látni, hogy több ezer felszentelt ember énekelve dicséri Jehovát, és kivonult a nagy előadóteremből, és különböző helyekre ment, hogy folytassa a munkát. Öröm volt minden szívben, és mindenki köszönetet mondott Istennek, hogy jelen lehet a kongresszuson. A jelenlevők tovább viszik a lelkesedést másoknak, akik kénytelenek voltak otthon maradni; és a Kolumbusznál cselekedett jó és az ott megkezdett tanúskodási munka, mint a hullámok, amelyek egy nagy kő vízbedobásából fakadnak, kiterjednek, és egyre tovább fog menni és haladni, amíg be nem töltik az egész földet.
ÉTKEZÉS
}}