Oldal:A-nagysokaság-összegyűjtése-3-4-rész-1937.djvu/7

7 s az Úristentől, mint jégfergeteg, veszedelmes szél¬ vész, mint özönlő erős vizeknek áradása; földhöz veri’kezével azt (az ellenséget)." (Ésaiás 28 : 2) Hatalmát ez az erős „jégfergetegként” fogja fel¬ használni, elsöpri a hazugságok menedékhelyét, a hazudozókat agyonsujtja, a pusztító szélvész pedig befejezi a munkát. Ugyanabban a próféciᬠban áll megírva: „és jég söpri el a hazugság ol¬ talmát és vizek ragadják el a rejteket." (17. vers) A „jégeső" egy-, a „szélvész" más sokkal nagyobb dolog. Az utóbbi járhat jégesővel is együtt és anélkül is. A jégesővel vegyes nagy vihar nyil¬ ván „pusztító vihar". ” Természetesen a jégeső az írásban jelkép, egyéb óriási erőt példáz. írva van: „Eljutottál-é a hónak tárházához, vagy a jégesőnek tárházát láttad-é? Amit fenntartottam a szükség (nyomor) idejére, a harc és háború napjára?" (Jób 38 : 22, 23) „És nagy jégeső, mint egy-egy tálentom, szál¬ lá az égből az emberekre; és káromlák az Istent az emberek a jégeső csapásáért; mert annak csa¬ pása felette nagy" (Jelenések 16 : 21) A „jége¬ ső" e szövegben nyilván a hazugságokat lerontó, fagyos és kemény igazságokat példáz. A jégeső oly jel és csoda, amely Jehova Istent dicsőíti s az ő hatalmát fejezi ki. (148. zsoltár 7, 8; Mózes II. 9 :18—33) Jehova Isten küldi szét igazságait, a próféciák feltárását és hirdetteti, ezt az ő nap¬ ján cselekszi. A fagyos, kemény igazságok lelep¬ lezik a népet sokáig ámító valótlanságokat s így szégyent és gyalázatot jelentenek az ámítókra nézve. Jehova bizonyságtevőit küldi igazságának közlésére és igazsága által söpri el a hazugságo¬ kat; jégesővel vegyes nagy vihar esetében azon¬ ban a jég és a szél „pusztító szélvihart" idéznek elő; Jehova vihara fogja a pusztulást előidézni. Ez a leírás érzékelteti velünk, miképpen fogja haragját Jehova kifejezésre juttatni az ellenség¬ gel szemben. A megvizsgálandó fontos pont mind¬ azáltal az, hogy Jehova az, aki az ő haragját ki¬ fejezésre juttatja s ez fogja megzavarni és el¬ pusztítani az ellenséget. ”Az első gibeoni ütközet, amidőn a haderők Józsué parancsnoksága alatt álltak, csata volt, mindazáltal nem a városnál zajlott le az egész ütközet. Az ütközet legpusztítóbb része akkor következett, amidőn az ellenség szövetkezett ha¬ dai megfutamodtak és a sziklás lejtőn, ahol a barlangok voltak, lefelé igyekeztek; ottan történt, menekülés közben, hogy Jehova „pusztító szél¬ vésze" utolérte az ellenséget. Jehova akkor zú¬ dított nagy köveket rájuk az égből, nyilván sok jégkristályból álló nagy jégdarabokat, amelyek hullás közben nagyobb jégdarabokká fagytak össze, és könnyen megölték, akit eltaláltak. A jégeső hatásának illusztrálására szolgáljon a kö¬ vetkező újságcikk: „Dél-Afrikából, Johannes¬ burgból érkezett tudósítás rendkívül nagy jége- nőről és jégdarabok hullásáról számol be. Trans- vaal északi részében február 1-én volt ez a jég¬ eső és sok állatot és 19 bennszülöttet pusztított el. Egy felhőszakadás után, amidőn néhány perc elatt 8 cm csapadék hullott le, jégdarabok hullot¬ tak, melyek közül nagyon sok a legnagyobb na- tanps nagyságának is megfeleltek. A jégsujtotta fám en m tegy méternyi vastagon borította el a oldet s néhány agyoncsapott bennszülöttet úgy 5eUett kiásni a jég közül. E jégeső rendkívülisé- gét fokozta, hogy sima, gömbszerű golyók helyett hegyesen cakkozott jégdarabok toltak. A leg¬ nagyobb jégdarab 43 cm kerületű ős majdnem másfél font nehéz volt. 1928 július havában Ne- braskában hullott." ” Jogosan mondható, hogy a gibeoni csata két részt mutat fel; első része a város közelében, a másik része a völgyben folyt le. De az ütközet két része között nem volt szünet. Az tényleg egy viadal volt. Az egész egy napon zajlott le. Ebből • egyesek azt 'következtetik, hogy a „mindenható Isten nagy napjának viadala” két részben fog lezajlani: elsőnek az álszentek pusztulása törté¬ nik meg, s azután a még nagyobb pusztulásban Sátán egész szervezete. Ez a megkülönböztetés lényegtelen; ezt itt csupán gondolatfuttatáskép¬ pen említjük. ” Ésaiás 28 : 17 szerint az Ür a jogosságot szin- elővé és az igazságot mérőónná teszi- illetve oly pontosan, igazságosan és jogosan ítél, hogy az minden tekintetben igazságos lesz és azt nem ke¬ rülheti el semmi sem. Ezt az ítélkezést a nagy bí¬ ró, az Ür Jézus Krisztus gyakorolja a templom¬ ban, amidőn eléje lesznek gyűjtve a nemzetek s azokat szétválasztja egymástól; ebben az össze¬ függésben mondja a prófécia tovább „És jég söpri el a hazugság oltalmát és a vizek elra¬ gadják a rejteket". Ez nyilván nem Armaged- donra vonatkozik^ hanem inkább a most folya¬ matban levő viszályra száll A nemzeteket az Ür Jézus szétválasztja s egyúttal hű és bölcs szol¬ ga-osztályát elküldi a jégesőben példázott fagyos és kemény igazságokkal, ami minden ellenkezés dacára keményen hangzik és leleplezi a r. kát. hierarchia és szövetségeseinek ámításait minden¬ ki szeme láttára Mintha az Ür a következő pró¬ fétai szavak útján határozta volna meg az időt és Armageddon sorrendjét: „Amidőn az ostoro¬ zó áradat eljö, elragad titeket". Más fordítások szerint ez a szöveg így szól: „Amidőn az ostoro¬ zó áradat tovazúdul, az le fog verni titeket." (Rotherham-f,) „Ha az ostor szélvészével bekö¬ vetkezik, össze fog tömi titeket." (Menge-f.) A prófécia e része azon időt hangsúlyozza, amidőn ez a pusztítás bekövetkezik. Most az Ür a „jége¬ ső", illetve az igazság üzenetével ostorozza a r. kát. hierarchiát s ez nagyon fáj neki és romlottsᬠgát feltárja. Mindazáltal ez nem jelenti Armaged- dont, a „mindenható Isten nagy napjának viada¬ lát". Ez Jehovának a munkája, amely megelőzi Ar¬ mageddon viadalát. A bizonyságtevés ezen idejében történik, hogy a nagysokaság az igazság hirdeté¬ se által az űrhöz gyűl, ami azelőtt történik, mie¬ lőtt a „mindenható Isten nagy napja" az ellen¬ ségre következik. A r. kát. hierarchia és Isten fel¬ kent bizonyságtevői között folyó harc Jelenések 12 :17 szerint azon háborúnak van feltüntetve, amidőn a régi Kígyó a maradékra támad; ebben a harcban a maradék Isten igéjét használja fegy¬ veréül vagy ostorképpen, amellyel az ellenség hazugságait mindenki szeme láttára leleplezi s így az ellenséget megszégyeníti. Ebből és más szöve¬ gekből világosan kitűnik, hogy a bizonyságtevő munka befejezése után, —- amely útján az Ür az ellenség hazugságait lelenlezi és a jóakaratunkat oktatja az „ostor eláradásakor" — Jehova Jézus Krisztus, hatalmas karja, által fogja kifejezésre