A lap korrektúrázva van
203
kell rendelkezzen arra nézve s ezt a rátermettséget a következő szavakkal írja le: „Uram, kicsoda tartózkodhatik sátorodban, kicsoda lakozhatik szent hegyeden? Aki tökéletességben jár, igazságot cselekszik és igazat szól az ő szívében. Nem rágalmaz nyelvével; nem tesz rosszat felebarátjának és nem szerez gyalázatot rokonainak. A megbélyegzett, útálatos az ő szemeiben, de az Urat-félőket tiszteli; aki kárára esküszik és meg nem változtatja. Pénzét nem adja uzsorára és nem vesz el ajándékot az ártatlan ellen; aki ezeket cselekszi, nem rendül meg soha örökké!” — 15. zsoltár
42. Azok a hívek, akik ennek az isteni követelménynek eleget tesznek, látják és értik az Úrnak templomában való jelenlétét, hallják és követik a jövendölést: „örülj nagyon Sionnak leánya!... Íme jön neked a te királyod; igaz és szabadító ő.” (Zakariás 9:9) Abdiás próféciájának képlete, amely a szabadítóknak Sión hegyére való vonulását mutatja, teljesen egyezik a Jelenések 14:1-ben említett képpel, ahol a 144 ezer Jézus Krisztussal a szabadítóval együtt van bemutatva a Sion hegyén. Mindezek a szövegek ama tényt tárják fel, hogy a szabadítás Jehovától származik, mégpedig csakis az általa kijelölt úton, t. i. az ő hivatalos családja, Sión útján, más kétszínű társaságtól, mint pld. a kétszínű r. kat. hierarchiától szabadulás nem származik. Jehova Isten gondoskodott a szabadításról, s az nem más név, hanem csakis Jézus Krisztus neve által származik. A próféta a jövőbe tekintve a jelenlegi napot látta, amidőn a következőket írta: „Vajha eljöne Sionból Izraelnek a szabadítás! Mikor az Úr visszahozza népének foglyait, Jákob örül majd és vigad Izrael!” — 14. zsoltár 7
43. Mily feladatot nyertek a Sionra felvonuló szabadítok? A próféta a következőket feleli: „Hogy megítéljék Ézsau hegyét!” Természetesen ez azt jelenti, hogy Sion tagjai, a maradék, kell hogy hirdesse az előrefeljegyzett ítéleteket, amelyek az ámító klerikálisokat, főképpen a r. kat. hierarchiát fogják megbélyegezni és pusztulásukat bejelenteni. A maradéknak tehát az a feladata, hogy Jehova büntetését a kétszínűekkel szemben kijelentse. Isten éppen ezen idők felől íratta prófétája útján: „Vigadozzanak a kegyesek tisztességben; ujjongjanak nyugvóhelyükön. Istendicsőítés legyen torkukban, kétélű fegyver kezeikben; hogy bosszút álljanak a pogányokon, és megfenyítsék a nemzeteket! Hogy láncra fűzzék királyaikat, főembereiket pedig vasbilincsekbe. Hogy végrehajtsák rajtuk a megírott ítéletet. Dicsőség ez az ő minden kegyeltjére. Dicsérjétek az Urat!” — 149. zsoltár 5—9
44. Jehova ezen ítéleteinek kihirdetése a gúnyolódok, illetve a hierarchia és az egész klérus előtt természetesen küzdelmet idéz elő; mert ez a közlemény feltárja az elvetemült társaság kétszínűségét és ámítását. Jehova bizonyságtevői most az isteni ítéletek és írásszövegek hirdetésével foglalkoznak, hogy eljött Isten ideje, hogy ellenségeivel elszámoljon és nevének meggyalázóit elpusztítsa. Tovább is magyarázni fogják a szentírásokat és kijelentik, hogy a maradékból többen lesznek és látni fogják, hogyan hajtja végre Krisztus Jézus Jehova ítéleteit a klerikálisokon s mindazokon, akik az ő nevét istentelenül meggyalázták. Most minden nemzet az Úr Jézus elé van gyűjtve (Máté 25:31, 32) s ez főképpen a „kereszténység” klerikálisaira vonatkozik. Ez nyilván egyezik a következő próféciával: „Serkenjenek fel és
jöjjenek fel a népek a Jósafát völgyébe; mert ott ülök törvényt, hogy megítéljek minden népeket... Egyiptom pusztasággá lészen. Edom pedig, kietlen sivataggá; a Júda fiain való erőszakosságért, mert ártatlan vért ontottak azoknak földén. De a Júda örökké megmarad; Jeruzsálem is nemzetségről-nemzetségre. És kitisztítom vérükből, amelyből még ki nem tisztítottam és a Sión lesz az Úr lakóhelye!” — Jóel 3:12, 19—21
45. Jehova Jeremiás próféta útján megerősíti, az edomiták bukásáról szóló ezen következtetést: „És pusztasággá lesz Edom, aki csak átmegy rajta, elálmélkodik és sziszeget egész veresége felett... Ímé, mint oroszlán jön fel a Jordán erdőségéből az örökzöld legelőre, de hamarsággal kiűzöm őt onnan és a kiválasztottat teszem azon fejedelemmé, mert kicsoda hozzám hasonló és ki szab nekem törvényt és kicsoda az a pásztor, aki megállhat ellenem? Halljátok meg azért az Úr tervét, amelyet tervezett Edom felől, és az ő gondolatait, amelyeket gondolt Témán polgárai felől! Bizony elhurcolják őket, a juhnyáj kicsinyeit, bizony szörnyűködik rajtuk a saját legelőjük ... Ímé, feljő mint a saskeselyű és repül és szárnyait szétterjeszti Boczrán; és Edom vitézeinek szíve olyan lesz azon a napon, mint a vajúdó asszony szíve.” (Jeremiás 49:17, 19, 20, 22) Az edomiták nagyon meggyalázták Jehova nevét s ezért fog gondoskodni az Úr arról, hogy büntetlenül ne maradjanak. Isten meg fogja tisztítani az ő szent nevét és igazolni fogja.
46. Az edomiták ezen kiűzetése akkor fog történni, amidőn az Úr felépíti Siont: „És az Úré (Jehova Istené) lesz a királyság!” „S így lesz a királyság Jehováé!” (Rotherham-ford.) a r. kat. hierarchia, a csalók társasága, azt állítja, hogy az Úr helytartójaképpen uralkodik a világ felett; ez az állítása azonban teljesen téves s az Úr gondoskodni fog arról, hogy ezen állítás valótlanságát a világ többi uralkodó tényezői meglássák. A r. kat. hierarchia és szövetségesei Isten akarata ellenére és Jehova uralkodóháza nélkül akarnak most uralkodni. (Kor. I. 4:8) A gazdasági és politikai tényezők a klérussal és klerikális társaikkal együtt felállították a „pusztító útálatosságot” (Népszövetséget) s azt állítják, hogy az isteni jog alapján uralkodik a világon; ámde ez a tákolmány rövidesen örökre meg fog szűnni. Sátán szervezetének rövidesen el kell pusztulnia, ami részben a „régi parázna” elpusztulása által fog történni. Ennek a régi paráznarendszernek az elpusztítása s azoknak szószerinti pusztulása, akik ezt az álszent szervezetet alkotják, szükségképpen nem fog egyszerre egyazon időben történni. Az Írásból inkább az tűnik ki, hogy a papi társaság ellen most folyó küzdelem szégyennel fogja elborítani a hierarchiát és annak szövetségeseit s azután fogja Jézus Krisztus Isten nagy napján elpusztítani az összes gonosztevőket. Ez nem dogmatikai kijelentés vagy következtetés, hanem az írás megvilágításában ésszerű feltevés. Ebben a küzdelemben a maradék osztályrésze mindenesetre Jehova dicsőségének hirdetéséből és az ő elégtételvevésének és feljegyzett ítéleteinek bejelentéséből áll. Ezek feltárása leplezi le az emberek szemei előtt a hazugságok menedékhelyet, amit az istentelen klerikálisok oly sokáig rejtekhelyükül használtak; azután fogja elvégezni az Úr a pusztítás munkáját. Ezt tisztán és világosan mutatják más próféciák. — Ezékiel 9, 10. fej.
47. A maradéknak most gondosan kell vigyáznia megbízatására, amellyel őt az Úr megbízta, s azt
