A vétel az utolsó pillanatig kétes volt. Tegna¬ pig kapott értesítés csupán ennyiből állott: „Sem¬ mi határozottat mondani nem lehet; remélni lehet azonban, hogy a spanyol EAQ adóállomás átveszi a kontinensről való közvetítés szerepét". Ehhez hozájárult még a Rangoonból kapott kiáb¬ rándító értesítés is, mely szerint ott egy újabb tí¬ pusú vevőkészüléket beszerezni nem lehetett. Meg kellett tehát elégednünk a 4 csöves 2802 sz., rész¬ ben sérült Philips készülékkel. Térdreborultam Je¬ hova előtt hozzá esedezve, hogy tegye meg azt ő, amit én a magam erejéből megtenni nem tudok — s kegyelme folytán minden továbbiról gondosko¬ dott! Éjféltől kísérleteztünk az állomás vételén, mi¬ közben többször végigfutottunk a skálán. Az elő¬ adást legkésőbb éjfél után fél kettőre vártuk. Az óra immár kettőt ütött. Semmi sem történt. Tü¬ relmesen keresztünk tovább abban a reményben, hogy sikerülni fog legalább az üzenet „farkát" elcsípni. 2.15 órakor az ismert amerikai testvérek szavaira figyeltünk fel s csaknem értelmetlenül hallottuk: „terem" ... „Rutherford" ... Ez továb¬ bi kitartásra ösztönzött bennünket. A szavak el¬ némultak s az állomás ismét eltűnt. Az óra már 2 óra 27 percet mutatott; — forgattunk — s csak tovább forgattunk —. talán már ötvenedszer is, miközben a vételt is szabályoztuk — egyszerre csak egy helyen mindkét szót hallottuk: „Ruthér- ford bíró" s nem is egy egész másodperc múlva teljesen érthetően és tisztán hangzottak fel beve¬ zető beszéded szavai, melyek még állandóan a fü¬ leimben csengenek: „A valóban nagy ember, aki valaha ismeretes volt, mintegy két ezer év előtt élt a földön. A neve Krisztus." Beszédedet elejé¬ től a végéig hallottuk. Hallottuk a hallgatóság „igen“-jét s vele együtt mi is felkiáltottunk. Az az érzés, hogy Jehova győzött — s általa mi is — teljesen áthatott bennünket. Imával kapcsolatos hálaadó szavak szállottak ö hozzá arra kérve öt, hogy erősítsen tégedet az ö munkájának végzésé¬ ben, abban a tudatban, hogy te bátran és minden kétség nélkül foglaltál helyet az ö oldalán. Kö¬ szönjük, kedves Rutherford testvér, hogy nekünk is megengedted ebből az „időszerű eledelből" való táplálkozást. Dicsőség az Istennek! Most és mindenkor nemcsak hogy résen va¬ gyunk, hanem az ütközet csatasoraiban is kivesz- szük a nekünk jutott kis részt. Burmától távo¬ labb eső helveken a testvérek szsn*"An megtettek minden előkészületet az előadás vételére. Az ered¬ ményről való tudósítás később következik. Mindenkor a tieid a királyok Királyának szol¬ gálatában S. B. Coote testvérek, Burma Az úr felszereli és előkészíti övéit Kedves Rutherford testvér! ■ A májusi négy Béthel-összejövetelen 5, illet¬ ve, 8, 7 és 8 testvér vett részt. . • Ez alatt az idő alatt a „Filiszteusok veresége" cikket tanulmányoztuk s megkezdtük a „Mi fele¬ lősségünk" tanulmányozását is. Csodálatos megfigyelni annak a módját, amint
az Ür felkészíti övéit, miközben az Őrtoronyáltal ad nekik értelmet, miután minden szükséges¬ sel ellátta, hogy a hírt szintén továbbvigyék azok¬ hoz, akik utána őszintén vágyódnak s ezáltal meg¬ ismerhessék az Ür útjait és oktatásban részesül¬ jenek. Ezek a tanulmányok nagy segítséget jelente¬ nek számunkra. Erőnk azáltal növekszik, hogy eleget teszünk felelősségünknek, mellyel az Úr megbízott s az ő igazságé iák megértésével, amely- lyel kegyesen megáldott. _ Meg lehetsz arról győződve, hogy minden megszakítás nélkül mindvégig kitartunk a harc¬ ban, mindaddig, amíg Jehova megállást nem pa¬ rancsol s az ellen"éget — „porba veti", mivel ez a mi eltökélt szándékunk. Forró szeretettel, testvéreid Jehova szolgála¬ tában Béthel-család, Koppenhága. Lucem — legszebb ünnepeink egyike! „A mi nagy Királyunkért való lelkesedéstől még mindig áthatva és hálával telve vele szem¬ ben, nektek is kedves testvérek — mindenek előtt azonban a mi kedves Rutherford tesvérünknek is — szívből mondok köszönetét mindazon jótétemé¬ nyért, szeretetért és a sok áldásért, mely az Ür kegyelme" folytán Lucemben jutott osztályrészül. Valóban nem találok alkalmas szavakat, melyek által kifejezésre juttathatnám azt az érzést, amely sziveinket töltötte el, amidőn a szálloda szép szo¬ báiban megvendégelve foglalhattunk helyet a kedves úttörők között. Nagyon jól esett elfogyasz¬ tanunk délben az élelmiszerrel telt csomagjaink tartalmát; mindnyájan oly boldogak voltunk. Mily nagy volt azonban a meglepetés akkor, ami¬ dőn megtudtuk, hogy számlánk javára 50.— sváj¬ ci frank lett elkönyvelve! Szóval ez volt életünkben a legszebb ünne¬ pünk; a hétfői nap különösen. Azt hiszem mind¬ nyájan egyek voltunk Rutherford testvérrel, mi¬ által szükségessé vált, hogy hitünk mellett pár- toskodjunk. Az úttörőkkel szemben tanúsított szeretetekért fogadjátok tehát még egyszer szí¬ vélyes köszönetemet. Az Ür legyen veletek." E. H. „A legszebb kongresszus, amelyen szintén részt vehettem, immár befejeződött. Hála legyen az Úr¬ nak az úttörők érdekében tett rendkívüli intézke¬ déséért." A. F. Készenlétben a szolgálatra „Lesznek szívesek részemre négy különböző füzetből két-két példányt küldeni és egy befize¬ tőlapot mellékelni? - Szomjúhozom Isten igéje után. Máris több ismeretet szereztem felőle s most a füzeteket itt szeretném elterjeszteni. Gyermekkorom óta a papság tanításaiból nyert tapasztalat megérlelte bennem, hogy méltó lehessek az önök könyveire; mivel Isten igéje vigasztal engemet. Arra kérem az Üdvözítőt, hogy alkalmas módon szolgálhas¬ sam őt és a Szentszellem keresztsége által jut¬ tassa el hozzám a hitben való megerősödést. Engedje meg, tisztelt uram, keresztényi üd¬ vözletemnek kifejezését, A. P."
(Folytatás a 206. oldalon)
