214
vés az ily viselkedés, ö ismeri a szíveket, illetve az
ember titkos indítékait. ,
“ A Józsué előtt álló gibeoniták lerongyolódott
saruikban és ócska ruháikban elszomorító láté-
ványt nyújthattak; tehát nagyszerűen példázták
azokat az embereket, akik teljesen szennyes ru¬
házatban, Sátán eszközeivel és képviselőivel va¬
ló érintkezésük folytán bepiszkolták magukat és
az Urat keresik. Oly nyomorult élelmiszerrel je¬
lennek meg az Ür előtt, melyet Isten állítólagos
szolgáitól kaptak útravalóul, száraz, penészes fa¬
latokkal. amelyek csupán az ebek részére való dol¬
gok. Ezek a nagyobb Józsuéhoz, Jézus Krisztus¬
hoz, az üdv és a remény egyetlen forrásához já¬
rulnak, s ezáltal megmossák és megfehérítik ru¬
háikat a Bárány vérében. Elvetik a régi, száráz
és penészes eledeleket és az Űr kezéből friss és
éltető táplálékból részesülnek; emiatt áll megír¬
va felőlük: „És nem éheznek többé!“ (Jelenések
7 :14—16) A gibeoniták ezen leírása teljesen
egyezik azon osztály leírásával, amelyből a nagy¬
sokaság alakulni fog, s amit a fenti szövegek ecse¬
telnek. A nagysokaság tagjai nagy utat tesznek
meg Sátán szervezetétől Sionig; mert a kettő na¬
gyon messzire van egymástól.
- ’ Most tehát nagyon erősitőleg hat a maradék¬
ra annak meglátása, hogy mily csodálatosan gon¬ dolt az Ür a maradékra és a nagysokaságra is, amidőn ezt a prófétai képet alakította. Ezúton mutatja meg a maradék kötelességeit és a nagyso¬ kaság is arra az útra lesz terelve, amelyen járnia kell, ha a nagyobb Józsué előtt kegyelmet szeret¬ ne találni.
- " Izrael férfiai Józsué vezérlete alatt tarka¬
barka piszkos ruházatú embereket láttak, sem¬ mire sem jó élelmiszerrel. A gibeoniták egyszerű embereknek néztek ki s nyilván olyanoknak te¬ kintették őket az izraeliták is, akik az ő útrava- lóikat megnézték. Tehát semmit sem kérdeztek tőlük: „És vőnek a férfiak (a zsidók) azoknak ele¬ delükből; az Ürnak tanácsát pedig nem kérték vala.“ (Józsué 9 :14) Megnézték a ruházatukat, az ételüket is megizlelték, s ezt cselekedvén, kide¬ rült, hogy az Űrtói nem kértek tanácsot. Jehova természetesen látta, hogy mi történik és fel is tud¬ ta volna világosítani Józsuét az ügy állása felől; erre azonban nem volt szükség, mert ezáltal jö¬ vőbeli események képletét alakította meg az Űr. Bizonyosak lehetünk tehát felőle, hogy a külön¬ böző szereplők által eljátszott szerepek Isten aka¬ ratát teljesítették. Isten a nagyobb Józsuának adott át minden erőt és hatalmat a nagysokaságot illetőleg. Az a Sionba vezető utat keresve. Jézus Krisztushoz, a Józsuánál nagyobbhoz járul és ő ténykedik velük. Templomából oly utasításokkal küldi szét szolgáit, melyek az országba vezető utat keresők felől utasításokat tartalmaznak ré¬ szükre. Ezek a szemtanuk látják a jóindulatúnk szennyes ruháit és rossz élelmiszereit, amit azok¬ nak a klérus útravalóul adott s azután a maradék a királyságba vezető utat is megmutatja nekik az Űr szolgáinak adott utasítás értelmében; a ki¬ rályság éltető és az Űrtől származó gyümölcseit is átnyújtja nekik.
- ’ Ezek a hű bizonyságtevők, akiket az Ür oktat
és,királyságának képviselőiképpen a templomból szétküld, az uralkodókhoz és a néphez is eljuttat¬ ják az Űr figyelmeztetését; „Szolgáljátok az Urat félelemmel és örüljetek reszketőssel. Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjon, mert hamar fel¬ gerjed az ő haragja. Boldogak mindazok, akik ő benne bíznak!“ — 2. zsoltár 11, 12 “Ezt a figyelmeztetést és a hű bizonyságtevő¬ ket, akik ezt a figyelmeztetést közlik, a r. kát. hierarchia és a vele szövetkezett papság kineveti és mulatságosnak tartja; ezek csak gyalázni tud¬ ják Jehova tanúbizonyságait és rossz hírbe keve¬ rik az általuk tolmácsolt üzenetet. Ezek a gúnyo¬ lódó és ravasz emberek a hiszékeny népen sok ideig kegyetlenül uralkodtak, tévútra vezették a földi uralkodókat, hogy Isten igéjét megvessék, s hogy ahelyett a hamis papság piszkos beszédei¬ re hallgassanak. Az Ür mindazáltal kimutatja, hogy lesznek Isten iránt jóindulatú emberek is, akik sokáig e gúnyolódok hatalma alatt álltak; arra mutat rá, hogy az ő bizonyságtevői kell el¬ vigyék az igazságot ezen jóakaratúakhoz. Meg¬ mutatja a maradéknak kiváltságát és kötelessé¬ gét, hogy nézze meg ezeknek az embereknek hely¬ zetét és élelmiszerét s aztán írja le az utat, ame¬ lyen az Űrhöz és az élethez vezető utat megtalál¬ hatják. Az alázatosaknak e tanulékony osztálya, amely Istenhez és a nagyobb Józsuéhoz fordul, az Ürban -bízik és kegyelmet nyer tőle, amint ír¬ va van: „Boldogak, akik Ö benne bíznak!" Az Ür a r. kát. hierarchia és klerikális vazalusaik felől a következőket mondja: „Ezért halljátok az Ür¬ nak beszédét, csúfoló férfiak ... amidőn az osto¬ rozó áradat eljő (és el fog jönni a pusztulás ide¬ jében), eltapod titeket!'* (Ésaiás 28 :14—18) Azoknak ellenben, akik Isten haragjának kitöré¬ se előtt igazságra és alázatosságra törekesznek, védelmet ígér az Ür. Nem bizonyítja-é ez okvetle¬ nül azt, hogy a nagysokaság Armageddon előtt kell hogy oktatásban részesüljön és síkra keljen Jehova- és az ő országa mellett? — Azok tehát, akik Isten kiválasztottál közé tartoznak, ezen¬ képpen is fognak eljárni és szorgalmasan a nagy¬ sokasághoz fogják vinni a királyság gyümölcseit. Kérdések a tanulmányhoz
