{{raw:data:c|
{{raw:data:p|23|23-25|Jehova nagyon csodálatosan és szépen példáztatta azokat, akik ő benne és nempedig világi hatalmakban bíznak. Sedékiás király udvarában volt egy etióp, akit Ebed-Meleknek hívtak. Neve azt jelenti, hogy „a király szolgája", vagy „rabszolga". (Jeremiás 38:7) Nem volt izraelita, ami abból is kitűnik, hogv sterilizált eunuch volt, ami Izrael törvényébe ütközött. Tulajdon¬ képpen a hitszegő Jeruzsálem foglya volt. Meg¬ bízható, jámbor ember volt és ki-bejárt a király palotájába, mint annak szolgája. Semmiképpen sem rokonszenvezett a jeruzsálemi uralkodóház erőszakos cselekedeteivel s így a „kereszténység¬ nek" alárendelt oly osztályt példáz, amely sem¬ miképpen sem helyesli az álkereszténység kegyet¬ len módszereit. Mivel ez az etióp rabszolga volt, Jeremiás tanácsára nem menekülhetett el a kál- deusokhoz. Látta a prófétán elkövetett nagy sé¬ relmet. Hitt Jeremiás Istenében, tehát azon „más úihokat" példázza, akiket az Ör Jézus előhív, te¬ hát ugyanazt az osztályt, amelyet Jonadáb. (Kir. II. 10 :15—23) Mint etióp, született bűnöst pél¬ dáz, aki megismerni szeretné az Istent. Jeremiás hirdetéséből értesült Isten szándékáról. Ez egye¬ zik a zsoltáros következő szavaival: „Szerecsen- ország (Etiópia) hamar kinyújtja kezét Istenhez." (68. zsoltár 32) Amidőn a király Benjámin kapu¬ jában ült, ahol nyilván bíráskodott, az etióp Ebed- Meleknek alkalma nyílott, hogy nyilvánosan a ki¬ rály elé járuljon és beszéljen vele. Az etióp itt azokat példázta, akik a lelki izraelitákon kívül Jehova mellé állanak és Jehova bizonyságtevői ér¬ dekében beszélnek. Ennek megfelelően 1919-ben, amidőn az Ür szervezetének képviselői fogságban voltak, Isten és az ö népe iránt több ezer jóaka- ratű ember a kormányhoz intézett petíciót írt alá a Társulat szolgáinak meghallgatása és sza- badonbocsátása érdekében. Ezeket példázzák a babiloni foglyok is, ezek különböztiek a felkentek¬ től, ezek is megismertetik magukat és kifejezik, hogy Jehova szolgáival rokonszenveznek. — Ésai¬ ás 49 : 9 ’• Ebed-Melek, az etióp, a király elé járult és monda: „Uram,király! gonoszul cselekedtek azok az emberek mindazzal, amit Jeremiás prófétával cselekedtek, akik őt a verembe vetették; mert meghal ott éhen, mert lesz ezután semmi kenyér a városban." (Jeremiás 38 : 9) A király meghall¬ gatta és megparancsolta az etióp szolgának, hogy vegyen maga mellé harminc embert s azoknak segítségével vonják ki a veremből. (38 : 10) Ez megfelel Isten népe kiszabadításának, amely ak¬ kor a tömlőében volt. Az etióp a többiekkel együtt azonnal előkészületeket tett Jeremiás felvonásᬠra, mégpedig oly kíméletesen, hogy a prófétában semmi kár se essen. (38 :11 12) A hasonmásban ez arra mutat hogy Jézus Krisztus bezárt hű kö¬ vetőit a jóakarata emberek meglátogatták, aki¬ ket az Ür a következő szavakkal dícsér: „Börtön¬ ben voltm és meglátogattatok!" (Máté 25:36) Az etióp nagy jóságot tanúsított Jeremiás iránt, amennyiben öreg ruhadarabokat bocsátott le a verembe, hogy azokat Jeremiás a hóna alá tegye, mielőtt felvonják. A papság ezzel éppen ellenke¬ zőleg cselekedett, amidőn Jehova szolgáit börtön¬ be vetette. Amidőn az etióp ily barátságosan bánt Jehova szolgájával, nyilván a 142. zsoltár 102. és 69. verseire gondolt. A jóindulatúak kivonták az Ür szolgáit a börtönökből s így oldotta fel Jeho¬ va a megbilincselteket. — 146. zsoltár 7
- ’ Sem az álszentek, sem a politikusok nem hoz¬
ták ki az Ür szolgáit a veremből. Egyáltalán nem is tettek ily irányú kísérletet, amíg a jóakarata emberek nem nyújtottak be sürgős petíciót a kor¬ mánytényezőkhöz. A jonadábok vagy a „más ju¬ hok" ezeket az igazságos gondolkodású embere¬ ket példázzák, akik rokonszenveztek Isten szol¬ gáival és érdekükben eljártak, amidőn az Ür őket 1919-ben a börtönből kiszabadította. Ez a szabadu¬ lás mindazokra kiterjedt, akik hívek voltak, s egy részük tényleg is börtönben volt, mások viszont korlátozott állapotban voltak. „Kivonák azért Je¬ remiást köteleken és kihozák őt a veremből és lakék Jeremiás a tömlöc pitvarában." (Jeremiás 38 :13) Jehova bizonyságtevői elbocsátásuk ó*a is a papság bujtogatására az uralkodó tényezők ellenőrzése alatt álltak, mert a papság törekszik mindinkább arra, hogy Jehova hű szolgáinak mozgási szabadságát korlátozza. Isten tanúbi¬ zonyságai azonban ezen ellenőrzés és korlátozás dacára is előrevonulnak. Jeremiás Jeruzsálem el¬ foglalásáig a börtön pitvarában tartózkodott; ez az Isten mostani népének ellenőrzését példázza. Felhagyott-e az Ür nevének bizonyságtevésével? Semmiképpen! Azonnal bizonyságot tenni ment ” Az előképhez visszatérve: Sedékiás Jeremi¬ ást az Ür házába hivatta .ahol kérdést akart in¬ tézni hozzá. „Elkülde pedig Sedékiás király és magához hozatá Jeremiás prófétát a harmadik ajtóig, mely vala az Ürnak házában és monda a király Jeremiásnak: Téged valamiről kérdez¬ lek, semmi tagadást benne ne tégy! " (Jeremiás 38 :14) Akkor ezáltal a próféta előtt egy út nyí-
