Krisztust és örömmel követte. Később, amidőn ő bevonult Jeruzsálembe s mint király bemutat¬ kozott, a köznép szívesen fogadta, pálmagallya¬ kat lengetett s hozsánnát kiáltott Jehova és az ő tiszteletére. Pünkösdkor, a Szentszellem első ki¬ töltésekor a hű tanítványok örvendeztek, elismer¬ vén, hogy Jé" is Krisztus Jehova dicsőséges ki¬ rálya, akit feltámasztott és a mennyekbe foga¬ dott. 1922-ben, a Szentszellem másodszori kitöl¬ tésekor a hű szolgaosztály felismerte Jézus Krisz¬ tusnak a templomban való jelenlétét és nagy volt az öröme. A lényeges pont, hogy az örömet a ki- lály megjövetelének felismerése okozta. 1922 óta mások, akik nem tartoznak a maradékhoz, ámde Isten és Jézus Krisztus mint király iránt jóindu- latúak s őt üdvözítőjüknek és megmentőjüknek
tekintik, örvendeznek.volt használandó. Most a maradékon kívül mások¬ ról is ki van mutatva, hogy pálmát használnak. Ezek a pálmagallyak használatával mintegy a kö¬ vetkezőket fejezik ki: „Hozsánnát kiáltunk győ¬ zelmes dicső vezérünknek, megváltónknak és üd¬ vözítőnknek!" A Jelenések 7 : 9-ből kitűnik, hogy a pálmagallyakról a „nagysokaságra" lehet is¬ merni. Egy kevés idővel a Szentszellem kitöltése után, de csak 1935 után ismerte fel a maradék a földön a nagysokaság valódi értelmét. A nagy¬ sokaságról áll megírva: „Ezután nagy sereget lᬠtók, melyet senki sem volt képes megszámlálni, minden nemzetből és néptörzsből és népből és nyelvből a trón előtt és a Bárány színe előtt álla- ni, hosszú fehér ruhákba öltözve és kezükben pálmaág: és nagy szóval kiáltának, mondván: Üdv a mi Istenünknek, aki a trónon ül és a Bᬠránynak!" (Jelenések 7 : 9, Káldi-f.) Ez mutatja, hogyan látta meg a maradék a tőle különálló sze¬ mélyekből álló osztályt, amely minden nemzetből gyülekezik s elismeri azon egyetlen nevet, amely által üdvözülhetnek az emberek. Ez az osztály a
nagysokaság. A nagysokaság fenti leírása teljesen egyezik a sátoros ünnepen használt pálmaᬠgakról szóló próféciával. ’• A sátoros ünnepet „takarodás ünnepének — is nevezték — az esztendő végén, amikor termé¬ sedet betakarítod a mezőről." (Mózes II. 23 :16) Jézus kijelentette, hogy „más juhokat" is elő fog hozni, illetve magához fog gyűjteni: ezek a jona- dábok, vagy nagysokaság. Ez az osztály a hason¬ más! év végén (a keresztény korszak végén) s a szellemi osztálynak a templomba való gyüleke¬ zése után lesz összegyűjtve. Ezek a jóindulatú emberek az Űr köré gyüjtetnek és az ő nyájának vagy szervezetének lesznek részeivé. Amidőn Mó¬ zes, Moáb mezején az izraelitákat Jehova utasítᬠsára kioktatta, parancsolta meg nekik: A hetedik esztendő végén, az elengedés esztende¬ jének (jubileumi év) idejében, a sátorok ünne¬ pén ... gyújtsd egybe a népet, a férfiakat, az asszonyokat, a kicsinyeket és a te jövevényedet, aki a te kapuidon belül van, hogy hallják és ta¬ nuljanak és féljék az Urat, a ti Isteneteket és tartsák meg és teljesítsék a törvénynek minden igéjét." — Mózes V. 31:10—12 Isten népe e parancs értelmében minden fér¬ fit, nőt, gyermeket és idegent aki jóindulatú volt és kapuin belül lakott, az Ür elé kellett hogy gyűjtsön. Ez a szellemi osztállyal, a maradékkal való közvetlen kapcsolatra mutat a „más juhok" részéről, amelyet az év (korszak) végén a na¬ gyobb Mózes gyűjt össze. (János 10 :16) Az Ür Jézus felkentjeit használja az „ország ezen evan¬ géliumának" hirdetésére s ezáltal a „többi ju¬ hok" magához való gyűjtésére, s ennek az össze¬ gyűjtésnek Armageddon előtt kell megtörténnie. 10 Az összegyülteknek sátorokban kell lakniok, ami a következőket jelképezi: „Mi nem tartozunk Sátán gonosz világához. Most átmeneti lakóhe¬ lyen tartózkodunk; de bízunk benne, hogy Jézus Krisztus uralkodása rövidesen világszerte be lesz iktatva." A pálmaágak vétele és használata tehát azt mutatja, hogy elismerik, hogy minden véde¬ lemben Jehova Istentől Jézus Krisztus útján ré¬ szesülnek s csak annak tulajdonítanak üdvössé¬ get. Jehovát és Jézus Krisztust tekintik szabadi¬ tójuknak, üdvözítőjüknek és győztesnek. 31 Most pedig figyeljük meg, mily találóan írja le a minden nemzet közül összegyűjtött nagyso¬ kaságot a prófécia, főképpen a jóindulatúak ösz- szegyüjtését, úgy, ahogyan az Ür Mózesnek meg¬ parancsolta. A trón előtt álló, fehér ruhákba öl¬ tözött tömeg azokat példázza, akiket az Ür elis¬ merésében részesített, ezek pálmaággal a kezük¬ ben örvendeznek Jehova és Jézus Krisztus előtt kiáltván: „üdv a mi Istenünknek, aki a trónon ül és a Báránynak!" (Jelenések 7 :10) Nem vala¬ mily (horogkeresztes) zászlónak tulajdonítják az üdvösséget. Az üdvösséget a legfelségesebb Jehova Istennek és Jézus Krisztusnak, a trónon ülő királynak, a győzelmes hadúrnak és igazsᬠgos uralkodónak tulajdonítják. Semilyen embert, sem emberi létesítményt nem tekintenek üdvözí¬ tőnek és megmentenek. Ezek különböznek a Krisztus nyáját képező „kicsiny seregtől", amely az Orral teljes egyetértésben van és neki szolgál. A képlet. azután megmutatja, hogy azzal Isten szervezetének összes tagjai egyetértenek s így szólanak: ..Ámen!" Ezáltal minden védelmet, üd¬
