el fogja távolítani az olyanokat, akik viszályokat idéznék elő. Azért ne is próbáljon senki sem uraskodni (főnökösködni) testvérei felett, vagy uralkodni felettük. Isten szolgájának és munkájának az a rendeltetése, hogy segítségére legyen másoknak, hogy a munkában minden munkatárs Isten akaratát az ő dicsőségére és tiszteletére végezze
35 A hűség a kötelesség gondos és szorgalmas teljesítését is jelenti. Néha így szól valaki: „Én szeretem az Urat és nagyon örvendek, hogy az ő pártján lehetek!” De ennél többet kell cselekednie. Be kell bizonyítania Istenhez való hűségét és az Isten iránti szeretetet azáltal lehet bebizonyítani, hogy örömmel megtartjuk az ő parancsolatait. (János I. 5:3) Amidőn valakire valamily szolgálati kötelesség rá lesz bízva és feledékenynek, hanyagnak és közömbösnek bizonyul annak végrehajtásában, ez világosan bizonyítja hűtlenségét. Ez mutatja, hogy nem megbízható. Nem aki azt mondja: „Uram szeretlek téged!”, hanem aki az Úr akaratát cselekszi, bizonyítja be a hűsgégét. (Máté 7:21) Az Úr az ő népére bízta az ő országának érdekeit, vagy javait. Mivel ily érdekek lettek rábízva, a szolga rendkívüli kötelessége abból áll, hogy szorgalmasan teljesítse feladatát, úgy, mint az Úrnak, s közölje másokkal is, hogy az ország eljött s mindenkinek a Királynak és a királyságnak kell szolgálnia. Bármi is a teendőd, cselekedjed úgy, mint az Úrnak. „És valamit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embernek.” — Kol. 3:23
36 Az Úrnak egyetlen szolgája sem vonhatja ki magát kötelességének teljesítése alól az emberek előtt való tetszés céljából. A hűség azt jelenti, hogy az ember magát igazán, állandóan és teljesen Istennek és az ő országa érdekeinek szentelje, arra való tekintet nélkül, hogy az emberek mit gondolnak, vagy mondanak. „Nem a szemnek szolgálván, mint akik embereknek akarnak tetszeni, hanem mint Krisztus szolgái, cselekedvén az Isten akaratát lélekből” — Efezus 6:6
37 Ha valaki az Úr szervezetében valamire megbízatást nyert és megalkuszik, vagy nem teljesíti a kötelességét valakinek való tetszés, vagy elismerésének bírása végett, akkor ily mértékben hűtlen az Úrhoz. Amidőn valaki az Úr szervezetében való kötelességteljesítés közben dícsérőleg beszél egyes emberek iránti csodálatból, ily mértékben hűtlen az Úrhoz. (Júdás 16) Aki meg akarja őrizni ártatlanságát Isten előtt, mindenek előtt és mindenkor síkra kell szállnia Istenért és az ő szervezete mellett az ezen szervezettel kapcsolatos személyek tekintélyére való tekintet nélkül. Az emberek ítélete semmit sem számít. Az Úr ítélete a legfőbb jelentőségű. Ezért vak Isten igaz szolgája minden iránt, kivéve azt, ami kedves az Úr előtt. — Ézsaiás 42:19
. s „„ 1 r .
remtmények próbára és azon kérdés elé állíttat-
nak: „Ki fog minden ellenkezés dacára is megal¬
iani az Űr mellett? A híveknek tehát mindenkor
l_o lói hűséget fogadnak földi hatalmasoknak, _
-., az oly nyomásnak való engedés, hogy Jehova Is-
tenen kívül másegyébnek akarják tulajdonítani
_ az üdvösséget, valóban hűtlenséget jelent Isten
“ Áz ítélkezés mostani idejében az emberi te¬
-.o .. ■
nak: „Ki fog minden ellenkezés dacára is megal-
állhatatosan, változatlanul kell állniok, s kifejez¬
niük, hogy Isten iránt engedelmesek és alárende¬
lik magukat neki. Mózes is közvetlenül ez ele a
kérdés elé -volt állítva, s az ő viselkedése annak
kimutatására jegyeztetett fel, hogy az Isten előtt
való tetszés érdekében a követendő helyes utat
megmutassa. Mivel Mózes királyi családban ne¬
velkedett fel, az emberek részéről minden elisme¬
rés és tisztelet körében élhetett volna. De mindezt
csak úgy fogadhatta volna el, ha Isten és a nepe
iránt való hűségét megtagadta volna. A zsidók
Isten választott népe voltak s az emberek kozott
nagyon rossz hírben állottak, s mivel Isten nepe
voltak, sokat kellett szenvedniök Sátántól, es kö¬
zegeitől. De Mózes inkább népével, a zsidókkal a
lenézetést vállalta, mintsem a nagy világhatalom
kincseinek élvezését. Hitt az Istenben és megő¬
rizte feddhetetlenségét (Zsidók 11 : 24—26) Mó¬
zes az Ür Jézus Krisztus előképe volt. Mózes hu
társaival vonakodott s nem engedett az ördög¬
nek, szilárdan és híven álltak s Isten elismerese-
ben részesültek. (Zsidók 11 • 32—39) A szabály
ezzel végleges megállapítást nyert. i ,
Amidőn Jézus szövetségének beteljcsítesenez
kezdett, kísérelte meg az ördög először őt hűtlen¬
ségre bírni Jehovával szemben. Jézus negyven na¬
pi böjt után éhes és fáradt volt és csekélységnek
tetszett volna, hogy ily alkalommal csodahatal¬
mát felhasználva, eledelt szerezzen a maga meg¬
erősítésére. Jézus azonban a legcsekélyebb mér¬
tékben sem akart hűtlenséget elkövetni. Jézus az
akkor és későbbi kísértésekben állhatatosságot
és változatlanságot tanúsított Isten iránt s az e-
egészet összevéve így szólt: „Meg van írva: ,„Csak
a te Uradat, Istenedet imádd s csak neki szol- -
gálj!“ (Máté 4 :10) Ezt a szabályt kell követ¬
nie Krisztus minden követőjének. .
“ Egyesek előtt csekélységnek tetszik, akik Is¬
tennel akaratának teljesítésére szövetséget kötöt¬
tek, bizonj’os dalok éneklése, melyekkel alattva¬
ló; '
valamely zászlónak üdvöt köszönnek és hűséget
fogadnak. Ez tényleg csak eg.y kis formaság; de
tenen kívül másegyébnek akarják tulajdonítani
