{{raw:data:q|52-53|Hogyan árulta el „Delila" a titkot a modern filiszteusoknak ? (W. T. 1935 december 15.) V V Vak szolga „Kicsoda vak, ha nem az én szolgán? És olyan süket, mint az én követem, akit elbocsátok. Ki olyan vak, mint a békességgel megajándékozott és olyan vak, mint az Úr szolgája?" — Ézsal- ás 42 :19 V. rész. J EHOVA így szól: „fmé, az én szolgám, akit gyá- molitok, és az én választottam, akit lelkem ked vel". Ennél jobb ajánló sorokat nem is lehetne ad ni; Jehova Isten, aki „az égeket alkotta és kiter jesztette és aki a földet minden terméseivel felru házta", aki életet ad minden lélegző teremtmény nek; aki minden hatalommal, bölcseséggel és ke gyelemmel rendelkezik; aki öröktől fogva örökké való és a legfelségesebb, szól tehát így minden te remtményéhez, aki a helyes utat megismerni sze retné. (Ézsaiás 42 :1,5) Hogy egyetlen teremt mény se legyen tudatlanságban a választott szol ga személye felöl, jegyeztette föl Jehova a követ kezőket is: „Ugyanazt az érzést ápoljátok maga tokban, amely Krisztus Jézusban is megvolt, aki midőn Isten alakjában volt, nem tartotta az Is tennel való egyenlőséget oly dolognak, melyhez erőszakosan ragaszkodjék, hanem kiüresítette ön magát, felvette a szolga alakját, emberekhez ha sonló lett és külsejét tekintve úgy jelent meg mint ember. Megalázta magát, engedelmes lett a halá lig és pedig a halálig a keresztfán. Ezért az Isten igen felmagasztalta őt és oly nevet adott neki, mely minden más név fölött van: hogy Jézus ne vére minden térd meghajoljon: az égieké, a föl dieké és az alvilágiaké, s minden nyelv vallja az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr." (Filippi 2 : 5—11, Káldi) Isten ebben a leg nagyobb megtiszteltetésben az ő választott szol gáját, Jézus Krisztust részesíti, még pedig amiatt, mivel a szolga teljesen engedelmes Isten akaratá nak teljesítésében. „Noha Isten fia volt, engedel mességet tanult azokból, amiket szenvedett; és a befejezéshez jutván, örök üdvösség oka lett mind azoknak, a kik neki engedelmeskednek." (Zsidók 5 : 8,9, Káldi) Most pedig, amidőn az összes nem zetek nagy bajban és tanácstalanságban és re mény nélkül vannak a világon, így szól Jehova azokhoz, akik hallgatni akarnak reá: „Az ő névé- s ben reménykednek majd a nemzetek". (Máté 12 : ® 21) Ezzel Jehova Jézus Krisztusra, fölkent kirá lyára és igazolójára mutat mint a világ uralkodó jára. Az ég alatt nincsen más név, amely útján az emberek életet nyerhetnének; m ert Isten az ő választott szolgáját, Jézus Krisztust rendelte az örökélet kiosztására az engedelmesek részére. — Róma 6 : 23; Apcsel. 4 :12 l ’ Ugyanerről a választott szolgáról beszél és mondja Jehova: „Kicsoda oly vak, mint az én szolgám? és oly süket, mint az én küldöttem? Ki- j csoda oly vak, mint az én megbízottam, oly vak mint az Ür szolgája? Sok mindent láttál, de nem figyeltél azokra; nyitva voltak a füleid és még sem hallgattál azokra". (Ézsaiás 42 :19, 20, an gol fordítás szerint). Ez a választott szolga teszi mindenek felett tiszteletreméltóvá és naggyá Is ten törvényét, ö Jehovának, a felséges nevének és igéjének igazolója. Jehovának ez a választott és megdicsőített szolgája vak, és az Or kijelentése szerint senki sem oly vak, mint ez a szolga. Miért
