¹ JEHOVA Istennek pöre van a nemzetekkel, mert azok mind alávetették magukat az ördögnek. Jehovának mindenre meghatározott ideje van; s a jelen idő háborúra van szánva. Ez a háború most eldönti a régóta függőben lévő pört és azt igazságosan fogja eldönteni. Mielőtt megkezdődne az ellenség tulajdonképpeni megsemmisítése, Jehova végrehajtja az ő „szokatlan munkáját", amely az ő nevének az egész földön való hirdetéséből és a beteljesedésre váró feltett szándékának a bejelentéséből áll. Isten a világból egy népet választott ki a neve számára, és ennek a népnek juttatja azt a nagy kiváltságot, hogy nevét az egész földön ismertesse. Az Istent szeretők mindenike örvend annak, ha bizonyos részt vehet a szokatlan munkában. Az ilyen, tanuk először is tisztában kell jöjjenek Istennek rájuk vonatkozó feltett szándékával s aztán szorgalmasan végezniük kell a számukra kiutalt munkát. A világ ellenséges viszonyban van Istennel; s most elérkezett az idő, amidőn az Armageddont túlélők mindenike Isten barátja és hű szolgája kell legyen.

² Isten sohasem cselekszik titokban az ellenség ellen, hanem mindig nyíltan lép fel. Ő alaposan figyelmezteti az ellenséget, mialatt az ellenséges haderők állásfoglalásra kényszeríttetnek a végharcra. Hogy az ellenség teljesen értesítve legyen Isten feltett szándékáról és az Istent szeretők is alaposan fel legyenek világosítva a helyes utat illetőleg. Jehova az ókorban prófétai drámákat játszatott le és jegyeztetett fel, amelyekben emberek oly szerepet játszottak, amelyek előrevetítették Istennek a világ végére vonatkozó feltett szándékát. A Jehova vezetése alatt bemutatott e prófétai drámák között találjuk a Jeremiás jövendölésében feljegyzett drámát is; és mivel az az ókorban Isten népének a bátorítására és reménységének az erősítésére jegyeztetett fel, feltárul most ez a jövendölés a Legfelségesebbhez ragaszkodók előtt, amennyiben feltárja azt a tényt, hogy a teljes beteljesedés folyamatban van.

³ Jeremiás neve „Jehovától támasztottat" jelent. Mivel Jeremiás a színjátékban prófétai szerepet játszott, következetesen az általa előárnyékolt osztály a „Jehovától támasztott" sereg kell legyen. Jeremiás Jézus Krisztust és a most földön lévő hű maradékot magában foglaló testtagjait árnyékolta elő, és a maradék most a valóságban lejátsza a Jeremiás által bemutatott dráma egy részét. Az a feladat, amelyet Isten Jeremiásnak adott, még sokkal nagyobb mértékben adatott Krisztus

Jézusnak, s ez a feladat kiterjed az ő testtagjaira is. Amit Jeremiás Jeruzsálemre vonatkozólag és ezzel a várossal kapcsolatban cselekedett, azt teszi most Krisztus Jézus az ő testtagjaival a világ vallás-szervezeteivel, de különösen azokkal a vallás szervezetekkel, amelyek magukat hamisan „keresztényeknek" nevezik. Krisztus Jézus összegyűjtötte testületének tagjait, s ezek alkotják Jehova templomát, és a templom-sereghez tartozók mindenike énekli most Jehova dicsőségét, amennyiben az ő akaratát és Vezérük parancsait teljes szívvel követik. A jelenkor a Krisztusban való teljes egység ideje, s mindazok, akik az Úr oldalán vannak, mint egy szilárd, zárt testület vonulnak fel az ellenség ellen. Ezért van megírva Istennek Krisztus vezetése alatt álló szervezetéről: „Jeruzsálem, te szépen épült, mint jól egybeszerkesztett város!" (122. Zsoltár 3) A templomhoz tartozók mindannyian világosan szemelőtt kell tartsák Isten feltett szándékát, s mindezek egységesen kell előretörjenek Krisztus Jézus, a templom-szervezet feje parancsnoksága és vezérlete alatt. Ezzel szemben mindazok, akik az Úr szervezete felett, zúgolódnak vagy panaszkodnak vagy ellene állanak, ezzel azt bizonyítják, hogy nincsenek a templomban és így nem képezik részét Isten szervezetének.

⁴ Jeremiás nagy prófétai drámájában Jehova Nabukodonozor királlyal egy oly szerepet játszatott le, amely által az Úr Jézus Krisztust mint olyant árnyékolta elő, aki a Legfelségesebb ítéletét végrehajtja. Mielőtt Isten Jeruzsálemet az ítéletvégrehajtó által megsemmisítette volna, elküldötte Jeremiást, hogy tegyen bizonyságot e város előtt, mégpedig úgy az uralkodók, mint a nép előtt. Mielőtt a „kereszténység" Krisztus Jézus, a nagy ítéletvégrehajtó által meg lesz semmisítve, Jehova kiküldi tanúit, hogy tegyenek bizonyságot a világ előtt. Ebből tehát világosan láthatjuk, hogy drámai szerepében Jeremiás úgy Krisztus Jézust, a nagy Vezért, mint szervezetének maradékát is előárnyékolta, amely maradék most az uralkodók és a nép előtt bizonyságot tesz. Ennek a nagy prófétai drámának az Úr népe szemei előtt való kibontakozása mindazok szívét át kell hassa, akik az igazságosságot szeretik és a gonoszságot gyűlölik.

Megbízatás

⁵ Az ördög és az ő szervezete, Isten nevének gyalázói évszázadokon keresztül gonoszságban kormányoz-

95

ták a világot. A római kat. hierarchia néven ismert hatalmas vallás-szervezet vette át a vezetést az Isten és királysága ellen folytatott gyalázatos és rágalmazó munkában. „Babilon" — ez Sátán szervezetének egyik neve — különösen a római kat. hierarchiára vonatkozik, mivel az a szervezet az ördög főképviselője a földön és a főrésze az ő földi magvának. Az Úr ezt a vallás-szervezetet „vén parázna" néven nevezi, amely most csábító énekeket énekel, hogy a világ összes nemzeteit és népeit a maga hálójába csalogassa. Ez alkotja Sátán földi munkájának mesterművét. Mialatt évszázadokon keresztül gonoszságot és képmutatást űztek, Isten türelmes volt ellenségeivel szemben. De a vég ideje elérkezett s a nagy leszámolás napja küszöbön van! Azért mondja Jehova Krisztus Jézus vezetése alatt álló szervezetének: „Keljetek fel és támadjunk reá haddal!" (Abdiás 1), ami az ördög szervezete ellen való felkelést jelent; és a parancsnak Jehova most földön élő tagjaira vonatkozó része arra utasítja őket, hogy különösen az ördög szervezetének a vallásos része ellen vonuljanak fel. Jehova ezzel a hadi paranccsal összhangban legfőbb tisztviselőjének és a vezetése és főparancsnoksága alatt állók mindenikének kiosztotta a megbízást. Ez a megbízás részben így szól: „Lásd, én téged e mai napon népek fölé és nemzetek fölé rendellek." A megbízásnak ez a része elsősorban Krisztus Jézusra vonatkozik, ami a továbbiakban Jehova kijelentéséből egy másik Irásszövegben tűnik ki, amely így hangzik: „Én kentem ám fel királyomat Sionon, az én szent hegyemen! Kérjed tőlem’ és odaadom néked a nemzeteket örökségül, és birtokodul a föld határait. Összetöröd őket vasvesszővel, széjjelzúzod őket, mint cserépedényt." —2. Zsoltár 6, 8, 9.

⁶ Nagy tábornokuk, Krisztus Jézus főparancsnoksága alatt menetelvén, szervezetének minden egyes tagja meg kell tegye a megbízatás reáeső részét, s azért feltétlenül engedelmeskedniük kell az Úr parancsainak, így tehát mindazok, akik magukat teljesen alárendelték Krisztus Jézus vezetésének s a helyes uton kívánnak járni, figyelmezzenek a megbízatás minden egyes szavára, amely így hangzik: „Lásd, én e mai napon nemzetek fölé és királyságok fölé rendeltelek, hogy gyomlálj [Menge: gyökerestül kitépd; Luther: kiszakítsd], írts, pusztíts és rombolj, hogy építs és plántálj." (Jer. 1:10) A megbízatás ilyettén meghatározása által teljesen ki vagyunk oktatva, mit kell cselekedjenek mindazok, akiket az Úr elismerésében részesített és mi lesz a végeredmény.

⁷ Haderejét most az Úr a képmutató, vallásos ellenség ellen irányítja, és kijelenti, hogy ebben a szervezetben a vezérek és a szervezet maga is teljesen ki kell 'irtassanak'. Az ördögi vallás-rendszer, amely oly sokáig a föld „vizein", illetve a világ nemzeteinek népei között el volt plántálva, nagy és hatalmassá lett. Mérges gyökerei mélyen behatoltak a földbe és az embereket szilárdan behálózták. Ma szilárd állásával dicsekszik és kérkedően állítja: 'Nem érhet szerencsétlenség bennünket, mert a hazugságot választottuk oltalmunká.' Ez a romlott rendszer egészen elhódította a népet rossz, az ördög által kiforralt és készített borával [tanításaival]. Ezáltal az emberek meg lettek vakítva Istennek rájuk vonatkozó kegyelmes gondoskodásával szemben, a gonoszság megrészegítette őket, gondolat és istentiszteleti-szabadságuktól megfosztották, megfélemlítés által leigázták és anyagi javaikat elrabolták. S ezt a legnagyobb, tervszerűen előkészített hiszékenykerités hozta létre. Az ördög továbbra is felhasználhassa ezt a vallás-rendszert és az ezt támogató elemeket a nép elámítására és Isten szent nevének a gyalázására?

Nem! mert a Mindenható elhatározta kiirtásukat, lerombolásukat és elpusztításukat, s e munka megkezdésének az ideje elérkezett.

⁸ Jehova megparancsolta népének, hogy keljen fel és vonuljon hadba, és megbízatást adott neki, amiből kitűnik, hogy mit kell tenni; felfegyverezte népét, amivel hadba kell vonuljon és az ellenséget a falhoz kell szorítania. A mi hadakozásunk fegyverei azonban sem hadihajók, sem ágyúk, sem bombavető repülőgépek és mérges gázak; nem kegyetlen bojkotáló tervek, nem testi sértéssel vagy anyagi kárral való fenyegetődzés: a mi hadi felszerelésünk a mindenható Isten igéje, a lélek kardja. Ha ezt Isten vidám hadereje megsuhogtatja, teljesen kiírtja a gyalázkodókat, akik a gonosz hazugságok egy egész hegye mögé rejtőzködtek el. Mi nem emberek ellen harcolunk. Nekünk nem szabad senkinek sem testi kárt okozni s ilyet nem is teszünk. Mi nem ápolunk gonoszságot senki emberfia ellen. Mi nem azért harcolunk, hogy kárt okozzunk, hanem hogy Isten nevében jót tegyünk. Teljesen az önzetlenség által vezettetve és a mindenható Isten parancsára szent és igazságos háborút viselünk, amely a valaha az emberek kárára működő legelképesztőbb pali fogó rendszer és hiszékenykeritő-társaság ellen van tetterővel vezetve. Ez a zsaroló-rendszer mindenekelőtt jogtalanul Isten és Krisztus nevében működik és ezáltal meggyalázza Isten nevét és igéjét. Ez egy oly vallás-rendszer, amely hamis zászló alatt vitorláz és helytelen módon egy igazságtalan célra van használva, mialatt célja elérésére politikai és pénzügyi módszereket használ. A vallás Sátán szerzeménye és minden időben az a pajzs és cégér volt, amely mögött Istentelen emberek a nép elámitására és megkárosítására törtek.

⁹ Csak a mindenható Isten szelleme, amely az ő igéje által működik, tudja és fogja kiirtani ezt a pusztító vallás-rendszert. Hogy az Úr szolgái kellőképpen fel legyenek készülve a hadjáratra, amelybe vonulni nekik megparancsoltatott, utasítja őket az Úr, hogy vegyék fel fegyverzetüket s aztán Így szól tovább: „Az idvesség sisakját is felvegyétek és a léleknek [szellem] kardját, amely az Isten beszéde." (Efézus 6:17) Ezáltal kimutatja, hogy tanúinak a támadó fegyvere a földön az ő igéje. Isten földi haderejének a tagjai ugyan még testben vannak, mindazáltal ők Isten szelleme szerint harcolnak. Ezért van megírva az ő oktatásukra: „Mert noha testben élünk, de nem test szerint vitézkedünk; mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására; lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak." — Kor. II. 10:3-5.

¹⁰ Miután így fegyvereik világosan ismertetve vannak, az Úr így szól hozzájuk: „Készen állván megbüntetni minden engedetlenséget, mihelyst teljessé lesz a ti engedelmességtek." (Kor. II. 10:6) Ez világosan mutatja, hogy ha Isten szolgái hűségesen engedelmeskednek az ő parancsainak, készen állanak hirdetni Isten bosszúállását minden engedetlen ellen és ily módon leleplezni az álszent és csaló ellenséget. Mindenki, aki Isten és az ő királysága oldalán áll, fel kell és fel is fog fegyverkezni Isten igéjével és előretör az Úr parancsainak engedelmeskedve. Figyelmeztél te, magadat így felfegyverezvén? és cselekszed Isten parancsait?

¹¹ Hogy Isten emberei teljesen fel legyenek készítve erre a munkára, Jehova az utóbbi hónapokban feltárja előttük a régen feljegyzett jövendölések értelmét, amelyekben előre jelezte feltett szándékát és eljárását. Jövendöléseinek a feltárása által Jehova látomásban része¬

96

sítette népét királyságára, munkájára és azon kötelességekre vonatkozólag, amelyeket szolgáira ruházott. Üzembe helyezte a rádiót és eszközül használta fel arra, hogy a világban sok igazság után vágyó embernek felvilágosítást nyújtson. A királyság üzenetének ily módon való hirdetése a vallás-vezéreket nagyon megijesztette; ezek minden féle módon megpróbálták eltitkolni az igazságot és a népet megalázkodásban tartani, s mivel nem tudtak ellene állani a szellem kardja éles csapásainak, a vezető hivatásos vallásoskodók az ő váraikban [rejtekhelyeiken] maradtak és vonakodtak férfiasan harcolni. Isten prófétája találóan jellemzi őket a következő szavakban: „Babilon vitézei felhagytak a viadallal, erősségeikben ülnek, elfogyott a vitézségük, asszonyokká lettek." — Jer. 51:30.

¹² A Jehova tanúi által forgatott karddal sarokba szorítva és eltalálva, ezek az álszent bakapácák titokban és macska módjára megkísérelték a rádióleadók megfélemlítését, hogy elhallgassanak, s így sok rádióleadót elnémítottak s ezáltal az embereket megakadályozták az igazság meghallgatásában. Mindazáltal a nép közül sokan hallották az igazságot és többet is kívánnak hallani. Mivel ezek a vallásos jósok és hivatásos vallásoskodók nem képesek férfiasan harcolni, asszonyokká lettek, még a ruházatukat nézve is, nemcsak cselekedeteik tekintetében. Nagy lármát csapnak Jehova tanúi ellen, mondván: „Ezek hazugok, bennünket és vallásunkat hamis megvilágításban tüntetik fel és megsértik vallásos érzésünket." Karmolnak és harapnak, csapkodnak és hajukat tépik; azonban mégcsak megsem kísérelik megvédeni hamis tanaikat, mivel semmit sem tudnak felhozni azok védelmére. Viselkedésük annyira vitte az amerikai népet, hogy nemrégen két és fél milliónál többen aláírtak egy petíciót, amelyben követelték, hogy a vallásoskodók a rádión tudassák a néppel, hogy az Isten üzenetét hirdető Jehova tanúi mennyiben vannak tévedésben. A vallásoskodók azonban ismételten vonakodtak nyíltan fellépni hamis tanaik védelmére Ehelyett egyetlen harci eszközükhöz menekültek, amennyiben Jehova tanúit „hazugoknak, börtöntöteléknek, fanatikusoknak és felforgatóknak" kiáltják ki abban a reményben, hogy az embereket megvakíthatják és a vitakérdést teljesen titokban tarthatják. Azután az Úr egy újabb eszközt adott kardja forgatására, éspedig ez esetben a hangszórós készülékek ezreit és hanglemezek százezreit vetette harcba, amelyek a királyság üzenetét hirdetik az embereknek; most pedig Jehova tanuinak ezrei viszik el ezeket a készülékeket az emberekhez, megszólaltatják az üzenetet és felvilágosítják az embereket Isten nevét és királyságát illetőleg s ez eszköz által gondoskodnak a vallásoskodók 'kitépéséről', akik oly mélyen behatoltak a földbe.

¹³ Amiképpen Jehova Jeremiást, megbízta, hogy elmenjen a zsidó vallás követőihez s ezt az ördögi rend¬

szert leronbolja, hogy a nép megtalálhassa az egyedüli menekülés útját, úgy bízza meg most Isten az ő tanúit és parancsolja meg nekik egy a vallásoskodókra- és vallás-rendszerükre vonatkozó hasonló munka megtevését, amely vallásoskodókat és rendszerüket az ördög használt és használ céljai keresztülvitelére, különösen azt a hamis vallásrendszert, amelyet jogtalanul „keresztény vallásnak" neveznek. Jehova úgy jegyeztette fel jövendöléseit, hogy senki sem érthette meg, míg el nem jött Isten meghatározott ideje annak megmagyarázására. Most azonban Jehova eltávolította a takarót, megvilágította jövendöléseit és világosan napfényre juttatta feltett szándékait. Intézkedett, hogy a királyság üzenete hetvennél több különböző nyelven ki legyen nyomva könyvalakban s ezeket az iratokat 250 milliónál több példányban elterjeszttette az igazságot megismerni óhajtó emberek között. Ma tömegek tanulmányozzák Isten országának így feltárt üzenetét, és nagy vigasztalást találnak benne. Ezzel az eszközzel Isten lerombolja Sátán erősségeit, amely bástyák mögött Sátán az ő vallás-palifogóit elrejtette. Isten most leleplezi búvóhelyeiket és minden szem előtt feltárja a hazugságokat, amelyeket hosszú időn keresztül szent nevére és igéjére halmoztak, és alkalmat nyújt az embereknek, hogy meglássák a jólétük és megáldásuk érdekében tett kegyelmes gondviselését. Ezt a munkát hű népére bízta, amely népet neve érdekében a világból kiválasztott.

(Folytatása következik)

Tanulmánykérdések

1 Milyen természetű Jehova most végzett „szokatlan munkája", és mi a célja? Ki vesz részt abban és miért adatott nekik ez a kiváltság?

2 Mit lehet felismerni a régen megrendezett és feljegyzett drámákból? Ki előtt vannak azok most feltárva és miért?

3 Mutasd ki, hogy Jeremiás és a reábizott s általa elvégzett munka prófétai volt!

4 Milyen prófétai szerepet játszott ebben a drámában Nabukodonozor király és Jeruzsálem?

5 Kinek adatott az Abdiás egyben feljegyzett parancs? Ki ellen kell hadra kelni?

6 Mi minden foglaltatik a Jeremiás 1:10-ben feljegyzett parancsban, és kinek adatott az a megbízatás?

7-8 Mutass rá annak szükségességére, hogy az itt megparancsolt „szokatlan munka" meg kell tétessék! Hogyan kell végrehajtani ezt a munkát?

9-10 Milyen fegyvereket és védőszereket ajándékozott Isten azoknak, akik ebben a hadjáratban részt vesznek? Hogyan kell ezeket felhasználni?

11 Hogyan készítette elő népét Jehova a most reábizott munkára?

12 Mutasd ki, hogy Jeremiás 51:30 most teljesedik!

13-14 Milyen tényekből tűnik ki a most folyamatban lévő „szokatlan munka hatása és célja? Miért, oly sürgős most ez a munka?

Felelős J. J. Detrlch ml., Praha-V ysocany,. Podviní 184. — R. Brezina Praha, nyomása.

Kiadó: Watch Tower, Praha-Vysotany, Podvint 184.

Borító

Az

ŐRTORONY

és Krisztus

jelenlétének hírnöke

Ti vagytok az én

tanúim, szól Jehova,

hogy Isten vagyok.

Ésaiás 43:12

Vigyázó! meddig még az éj?

Ésaiás 21:11

The Watchtower and Herald of Christ's Presence

(Hungarian Edition)

Monthly, JULY 1938

Revista lunara - Anul 25

Vallásos f-irat 25. évlolyam

13-14 szám

1938 julius 15 hó

TARTALOM

Jeremiás (Folytatása)

98

Jónás, I. rész

102

Jónás, II. rész

110

Entered at Second Class Matter April 24th, 1929, at Brooklyn, N. Y.. Postoffice under the Act of March 3rd 1879. (Sec. 397, P.L and R.)

Vyplaceni novin. známkami povoleno feditelstvím post a telegrafu dne 30. XII. 1933 pod cis. 322 020-VII-1933. Printed in Czechoslovakia.

Made in Czechoslovakia

98

Az ŐRTORONY

és Krisztus jelenlétének hírnőke

25. évfolyam

1938 julius 15

13-14 szám

Jeremiás

(Folytatás)

¹⁴ Jeremiás zsidó volt és Jeruzsálem zsidóihoz küldetett egy oly munka elvégzése végett, amely a zsidó vallásoskodókat leleplezte. Elküldetett, hogy az emberek előtt ismertesse Isten feltett szándékát, miszerint megsemmisíti azt a várost, amelyre nevét helyezte, s hogy a nép előtt utaljon a menekülés egyetlen útjára. Jeremiásnak ez a munkája nagyon szokatlannak tűnt fel a vallásoskodók előtt. Hasonlóképpen küldi ki most Jehova Isten az ő hű és igaz szolgáit, akiket tanúivá tett a földön, hogy közöljék az igazság üzenetét mind azokkal, akik magukat keresztényeknek nevezik és úgynevezett „keresztény vallást" gyakorolnak. Most ki küldi tanúit a nép figyelmeztetésére, miszerint a nevét viselő „kereszténységet" rövidesen teljesen megsemmisíti, s ugyanakkor rámutat az emberek előtt, hogy csak egyetlen uton menekülhetnek meg, mégpedig ha Istennek Krisztus kormányzata alatt álló királyságához menekülnek. Jehova tanúinak ez a munkája 'gyökerestől kitépi' a vallás-vezéreket, elpusztítja legelőjüket, lerombolja bástyájukat, mindazt, amelyek a klérus állítása szerint bevehetetlen várak; s Jehova tanúinak ez a munkája számukra és támogatóik számára „szokatlan munka". Isten és a királyság minden ellenségei felkiáltanak és így szólnak: „Ez egy különös munka, amelyben állitólagos keresztények tevékenykednek! Rendkívül szokatlannak tűnik, hogy más keresztények ellen akarnak harcolni." Szokatlannak tűnik előttük, mivel nem nyertek bepillantást Isten feltett szándékába, miszerint most Sátánt és annak szervezetét eltünteti és Krisztus, az ő királya útján tejes igazságosságot vezet be. Ez Isten „szokatlan munkája" és beteljesedése az ő következő, régen feljegyzett jövendölésének: „Mert mind a Perázim hegyén, fel kel Jehova...: hogy megtegye munkáját, amely szokatlan lesz!" Ez a munka el kell legyen végezve és be kell fejeztessék, még mielőtt Isten az ő „hallatlan dolgát" Armageddonban véghez vinné. (Ésaiás 28:21) Ha Armageddon megkezdődik, Jehova tanúinak nem lesz többé alkalmuk egy ily munka végzésére.

¹⁵ Jeremiásnak Istentől nyert megbízatása továbbá a következő szavakat tartalmazta: „Hogy építs és plántálj." Hasonlóképpen bízta meg Isten most Krisztusban való népét, amely Krisztussal és az ő közvetlen parancsnoksága alatt működik, hogy építsen és plántáljon. Ebben az összefüggésben mondotta Jehova Jeremiásnak: „Ímé, az én igéimet adom a te szádba!" (Jer. 1:9) Így szól most Jehova az ő tanúihoz is: És adtam beszédemet a te szádba, és kezem árnyékával födöztelek be, hogy újonnan plántáljam az egeket és megalapítsam a földet, és ezt mondjam Sionnak: Én népem vagy te!" (Ésaiás 51:16) Ebből következik, hogy az ő igéje által hajtja végre szándékát. Mindazokhoz, akiknek halló fülük van, szól Jehova Krisztus Jézus, a Ki-

rály által: „Imé, bizonyságul adta őt a népeknek, fejedelmül és parancsolóul a népeknek." (Ésaiás 55:4) Azután Isten mindazokhoz fordul, akik szeretik az igazságosságot és gyűlölik az igazságtalanságot, ezt mondván nekik: „Oh mindnyájan, akik szomjuhoztok, jertek e vizekre, ti is, akiknek nincs pénzetek, jertek, vegyetek és egyetek! jertek, vegyetek pénz nélkül és ingyen, bort és tejet! Miért adtok pénzt azért, ami nem kenyér (pl. a halott barátaitoknak a 'tisztítótűzből' való kiimádkozásáért], és gyűjtött kincseteket azért, ami meg nem elégíthet? Hallgassatok, hallgassatok reám, hogy jót egyetek és gyönyörködjék lelketek kövérségben!" — Ésaiás 55:1, 2.

¹⁶ Krisztus Jézus mostani munkája, amelyben hű követői is részt vehetnek, a gonosz és törvénytelen szolgái erődítményének a lerombolásából és a föld népei maradandó lakásainak állandó tartózkodó helyként való felépítéséből és a jóakaratú emberek meghívásából áll, hogy belépjenek és részesüljenek az áldásokban, mégpedig pénz nélkül és ingyen. Ezért adja Jehova Krisztus Jézus igaz követőinek a következő parancsot: „Menjetek át, menjetek át a kapukon, készítsétek a népnek útát, töltsétek, töltsétek az ösvényt, hányjátok el a köveket, emeljetek zászlót a népek fölé!" — Ésaiás 62:10.

¹⁷ Ezeknek a tanuknak, Isten népének, tehát világosan meg van parancsolva, hogy nehogy valamely földi, a Sátán láthatatlan uralma alatt álló kormányzatnak a zászlaját emeljék magasra, hanem Jehova zászlaját emeljék a népek fölé és a nép figyelmét fel hívják az egyetlen kormányzatra, amely az emberiségnek békét, jólétet és örök örömet szerez. Soha teremtmény nem kapott a földön ehhez hasonló kiváltságot. Van értelmed? Értékeled az Istenhez és Krisztus kormányzata alatt álló királyságához való viszonyodat? Ha igen, ki veszed részedet a figyelmeztetés üzenetének és a vigasztalásnak az éhező és szomjnhozó emberekhez való eljuttatásában? Mindenki, aki az Úr oldalán áll, az Ő nevének a tanúbizonysága kell legyen. Bebizonyítod, hogy Isten oldalán állassz azáltal, hogy örömmel engedeljmeskedel az ő parancsainak? A Jeremiás által előárnyékolt szokatlan munka most folyamatban van és el kell végeztessék, s mindazok, akik Isten és az ő királysága mellett állanak, ezt a munkát örömmel és készséggel végezik.

Szerénység

¹⁸ Szerény az, aki saját személyének az értékét és jelentőségét enyhén becsüli fel és ezt az érzületet kinyilvánítja. A beképzelt, kérkedő és fontoskodó ember szerénytelen s ezért vakmerő az Úr előtt. Az ilyen igazságtalanul becsüli fel önmagát. Lucifer erre hajlott, s ez romlásba vitte őt. Az Isten előtt kedves teremtmény

99

szerény és nem gondol kelleténél feljebb önmagáról, hanem józanul gondolkozik afelett, hogy mit tehetne Isten segedelmével. A beképzelt, kérkedő és fontoskodó teremtmény utálatos Isten szemében. Aki Isten népe közül hajlamos arra, hogy urat játszon mások felett, nyers szavakat, szigorú eszközöket és fennhéjázó módszereket használ, s ezt a hajlamot kinyilvánítja, a „gonosz szolga" osztályhoz közeledik és Sátán sorsa vár reá.

¹⁹ Jeremiás egy szerény ember volt. Krisztus Jézus hű és igaz követői szintén szerények; mert az ember Jézus is szerény volt, és ők hozzá hasonlók kell legyenek, Ő szelíd és alázatos szívű volt. (Máté 11:29) Mindig szorgalmasan törekedett Atyja akarata cselekvésére, és ezt örömmel tette. Követőit pedig arra inti, hogy hasonlóan cselekedjenek. Jeremiás bebizonyította szerénységét Isten előtt, amidőn így szólt: „Ah, Uram Isten! Imé, én nem tudok beszélni, hiszen ifjú [gyerek] vagyok én!“ (Jer. 1:6) Ő ezáltal igazat mondott; hiszen önmagában nem volt erő a reá ruházott kötelezettség elvégzésére. Azután Jeremiás rettenthetetlen és bátor volt, mivel biztosítékot kapott arravonatkozólag, hogy Isten vele van és mindvégig támogatni fogja. Ez nagyon erőssé és bátorrá tette Jeremiást az Úr erejében. Isten így szólt Jeremiáshoz: „Ne mond ezt: Ifjú vagyok én: hanem menj mindazokhoz, akikhez küldelek téged és beszéld mindazt, amit parancsolok néked. Ne félj tőlük, mert én veled vagyok, hogy megszabadítsalak téged!" — Jer. 1:7, 8.

²⁰ Éppenigy szerények ma azok, akiket, Jehova az ő tanúiként elismert; hiszen elismerik, hogy önmagukban nincs erő. Mindazáltal Jehova tanúihoz a következő apostoli szavak vannak intézve: „Tudván, Istentől szeretett atyámfiai, hogy ti ki vagytok választva; hogy a mi evangéliumunk ti nálatok nem áll csak szóban, hanem isteni erőkben is, szent szellemben is, sok bizodalomban is; amiképpen tudjátok, hogy milyenek voltunk közöttetek ti érettetek." (Tessz. I. 1:4, 5) Amennyiben az Úr hű tanui elismerik, hogy Jehova és Krisztus Jézus velük van és teljesen támogatja őket, minden emberektől és démonoktól való félelmet elűznek maguktól, bátrak lesznek az Úrban és örömmel hirdetik az Istentől rájuk, bízott üzenetet. Ezáltal kinyilvánítják Isten és Krisztus Jézus iránti szeretetüket. (János I. 4:17, 18) Ebből megint kitűnik, hogy Jeremiás Isten népe mostani tagjainak a példája volt, s ez további bizonyítéka annak, hogy a jövendölés az ő javukra jegyeztetett fel.

²¹ Jehova ezután kifejezett parancsot adott Jeremiásnak, hogy hirdesse ki a vallásoskodók feletti ítéletét, tehát azon zsidók felett, akik elhagyták szövetségüket és az ördög-valláshoz csatlakoztak. Máma pedig megparancsolja Isten az ő tanúinak, hogy vonuljanak fel és hirdessék ki ítéletét a vallásoskodók felett, illetve azok felett, akik magukat az ő szolgáinak vallják, a valóságban pedig az ördög-vallásra adták magukat. Ezért a Jeremiáshoz intézett szavaknak ma még nagyobb jelentőségük van Jehova tanúi számára; ezek a szavak pedig így hangzanak: „És kimondom ítéletemet felettük mindenféle gonoszságukért, minthogy elszakadtak tőlem, és idegen isteneknek áldoztak, és tulajdon kezeik munkáit imádták. Te azért övezd fel derekadat és kelj fel és mond meg nékik mindazt, amit én parancsolok néked; meg ne riadj tőlük, különben én riasztalak el téged előlük." — Jer. 1:16, 17.

²² Jeremiás tudta, hogy Isten, parancsainak a követésénél egy hatalmas és elsáncolt csapat zsidó pappal fogja magát szembe találni, akiket egy hiszékeny és tudatlan nép támogat s így nagyon nagy veszedelemmel kell számoljon. S amidőn az Úrtól ily bátorító és biztató szavakat kapott, munkához látott Jehova ere-

jében. Az ő félénksége teljesen megfelel most azon gyenge férfiak és nők félénkségének, akik most kivonulnak a bizonyságtevő munkában tudván, hogy egy kegyetlen és hatalmas, elsáncolt tömeg vallásoskodóval kell szembekerüljenek, akik nem becsületes és ravasz harci módszereket használnak. A szavak, amelyeket Isten azután mondott, hogy Jeremiásban bizalmat keltsen, különösen Isten most földön lévő népének a bátorítására és erősítésére jegyeztettek fel, s ezek a további bizalomkeltő szavak így szólnak: „Mert imé én erősített várossá, vasoszloppá és ércbástyává teszlek ma téged mind az egész földön, Júda királyai, fejedelmei és papjai ellen és a föld népe ellen." (Jer. 1:18) Ebből kitűnik, hogy Jehova gondoskodik népe megoltalmazásáról, és erőssé teszi a maga hatalmában és erejében, ércbástyához hasonlóvá teszi az uralkodók, politikusok, a törvény erős karja és az összes más vallásoskodók ellen, akik ellene vonulnak. Ezáltal az Úr hűségesei látják, hogy aki mellettük van sokkal erősebb mindazoknál, akik ellene lehetnek. (Róma 8:31) Jeremiás egyedül kellett fellépjen egy kegyetlen, beképzelt és kérkedő tömeg ellen. Tudta, hogy Jeruzsálem azon vallásoskodói elkeseredetten ellene fognak harcolni, s Jehova tanúi ma szintén tudják, hogy a „kereszténységben" a vallásoskodók elkeseredetten ellenük harcolnak s ezt meg is teszik. Jehova az ő hűségesei bátorítására és teljes megerősítésére mondja nekik: „Viaskodnak ugyan ellened, de nem győznek meg téged, mert én veled vagyok, azt mondja Jehova, hogy megszabadítsalak téged." (Jer. 1:19) Ez további bizonyítéka annak, hogy a harc nem embereké, hanem Istené, amelyen az emberek Isten iránti ragaszkodásuk bebizonyítása végett bizonyos részt nyernek. Ez Isten „szokatlan munkája", amelyhez hozzálátott és megparancsolja szolgáinak, hogy vegyenek részt abban. Ha „szokatlan munkája" befejezést nyert, akkor Isten „hallatlan dolga" következik, amelyet Krisztus Jézus és láthatatlan harcosainak hadereje fog végrehajtani és Sátán szervezetének teljes megsemmisítését fogja keresztül vinni.

Cél

²³ Amint, a feljegyzés mutatja, Jehova kettős célt követett, amidőn Jeremiás prófétát jövendölés végett Jeruzsálembe küldte. Jeremiásnak figyelmeztetnie kellett a jeruzsálemi vallásoskodókat, hogy Jobbítsák meg utaikat és cselekedeteiket, többé ne bízzanak vallásvezéreikbe és szűnjenek meg az idegenek elnyomásával, tudtukra kellett adja, hogy a figyelmeztetés megszívlelésének és követésének elmulasztása Isten büntetését fogja rájuk hozni, amennyiben Isten elküldi ítéletvégrehajtóját ennek a népnek a megsemmisítésére. Az összes jóakaratú embereket is figyelmeztetnie kellett, hogy az egyedüli menekülés útja abban áll számukra, hogy alávessék magukat az ő „szolgájának", Nabukodonozor királynak, aki Krisztus Jézust, a világ jogszerinti Királyát árnyékolta elő. Hasonlóképpen használja fel ma Jehova az ő tanúit, hogy a világ vallásoskodóit figyelmeztesse és nekik bejelentse, miszerint elküldi hatalmas ítéletvégrehajtóját, hogy őket és az egész világot megsemmisítse, ha nem javítják meg utaikat és cselekedeteiket és nem szűnnek meg az ördög-vallás gyakorlásával és nem hagynak fel a vallásvezérekre és hamis prófétákra hallgatni. Ezeknek a tanuknak a jóakaratú emberekkel is tudatniuk kell, hogy Isten Királyához, Krisztus Jézushoz kell menekülni mindazoknak, akik biztonságot és szabadulást óhajtanak találni. Jehova tanúi most Isten parancsainak engedelmeskedve éppen ezt a munkát végzik Krisztus Jézus vezetése alatt. Mi a vallás ellen

100

vagyunk, mert az az Ördögtől származik. Mi az igaz kereszténység, illetve a Krisztus alatt megszervezett királyság mellett vagyunk, mert ez Jehova Istentől van.

Társak

²⁴ Palesztinában voltak becsületes és őszinte emberek, akik nem voltak izraeliták és nem űztek ördög-vallást; ezek Jonadáb leszármazottai voltak. Abban az országban voltak nem izraelita rabszolgák is, akik az izraelitákat kellett szolgálják, s ezeket különösen Ebed-Melek képviselte, aki Jeremiással, Isten próftéájával jót cselekedett. Jonadáb leszármazottai és Ebed-Melek a mostani jóakaratú embereket árnyékolták elő, akik nem vallásoskodók, hanem egyesek az igazság üzenetének a megismerésére törekszenek, s miután hallottak róla, Isten és felkent Királya mellé állanak, és társai lesznek Jehova tanúi maradékának, akikre Jézus Krisztus bizonyságtétele bízatott. A Jeremiás által előárnyékolt felkent maradék elől jár, s a magukat Istennek szentelt jóakaratuak csatakoznak hozzá a szolgálatban mint utitársak, s ezek a társak alkotják a nagy sokaságot, akik minden időben buzgalommal és örömmel szolgálnak Isten szervezetében. Jehova szervezetét Jeruzsálem szemléltette, mivel az az ő nevét viselte; s így a Zsoltáros „Izrael" nevével a templom-sereg tagjait jellemzi, s prófétai nyelven áll megírva felőlük: „Örvendeztem, mikor mondták nékem: Menjünk el Jehova házába! Lábaink ott állanak a te kapuidban, oh Jeruzsálem! Jeruzsálem, te szilárd egységben felépült város." — 122. Zsoltár 1—3; Elberfeldi ford.

²⁵ Akik az ellenjelképes Jeruzsálemhez vagy Isten szervezetéhez tartoznak, mindannyian békességben kell éljenek egymással és egységesen kell közreműködjenek. Ezek állandóan a szervezet békességéért imádkoznak. Isten szervezetének látható része békéjéért való imájukhoz tartoznak a következő szavak is: „Atyámfiaiért s barátaimért hadd mondhassam: béke veled!" (122. Zsoltár 8) Mint szilárdan egybeszerkeztett, egyesült testület vonulnak örömmel és Jehovát dicsőítő énekekkel hadba az ellenség ellen a maradék és társai vagy barátai, és figyelnek Jehova hozzájuk intézett szavaira: „Ne féljetek és ne rettegjetek e nagy sokaság [ellenség] miatt; mert nem ti harcoltok velük, hanem az Isten." (Krónika II. 20:15) Az Úr e hadseregéhez tartozol és öröm és dicsőítő énekkel az ajkadon vonulsz hadba? Van hited Isten ígéreteiben, ami téged buzgó tevékenységre serkent? Teljesen az Úrban bízol és megteszed a magad részét? Mindenki el kell végezze a reá ruházott kötelességet. Senki se helyettesíthet téged. Senki se várhat Isten áldására, aki tétlenül és mással végezeti el a munkát.

Félelem nélkül

²⁶ A Jeremiás által hirdetett üzenet a jeruzsálemi vallás-vezérek között nagyon népszerűtlen volt. Annyira gyűlölt volt, hogy a papság haragját zúdította Jeremiás fejére. Mindazáltal ez nem félemlítette meg Jeremiást. Nem alkudott meg és nem szégyelte hirdetni azt az igazságot, amelynek ismertetését Isten neki megparancsolta. Istennek kellett engedelmeskedjék, tekintet nélkül az emberek tetszésére vagy nem tetszésére. Jeremiás egyik uralkodótól se kért engedélyt arra, hogy körül járhasson és az üzenetet hirdethesse, sem nem fogadott el ily hatósági engedélyt. Isten megparancsolta neki az üzenet közlését, és semilyen hatalom se adhatott volna neki hatósági engedélyt vagy akadályozhatta volna meg joggal annak megtevését, amit a mindenható Isten megparancsolt. Ma ugyanilyen állapotok vannak. A Jehova tanui és barátaik által Isten paran-

csára hirdetett üzenet egyáltalán nem kedves a klérus előtt, de különösen a római kat. hierarchia előtt. Mindazáltal ez nem riasztja vissza az Istent szeretőket. Az ő tanúi nem félnek az üzenetet úgy hirdetni, amint nekik megparancsoltatott, nem is alkusznak meg, másnak megengedvén az üzenet megcenzurázását, sem nem kérnek emberektől hatósági igazolványt vagy fogadnak el olyat, hogy a királyság üzenetét hirdethessék. Isten megparancsolta ennek megtevését, s az ő tanúi Istennek kell engedelmeskedjenek; s ha az emberi törvények ellentétben vannak Isten törvényével, a hűségesek Isten törvényének engedelmeskednek és vállalják a következményeket, amelyeket Isten megenged. Ebből kitűnik, hogy Jehova világos meghatározta az eljárási módot, amelyet a most földön élő tanúinak követni kell.

²⁷ Jeremiás Jehova parancsainak engedelmeskedve, figyelmeztette a népet, hogy ne hallgassanak a hamis tanokat tanító papságra és támogatóikra, és értesítette őket, hogy ha mégis vallásoskodókra hallgatnak, az egész nép meg lesz semmisítve. Jehova parancsára Jeremiás így szólt a népnek a vallásvezérekre és papságra vonatkozólag: „Mert ők hazugságot prófétálnak nektek, hogy messze vigyelek titeket a ti földtekből és kiűzzelek titeket és elvesszetek!" (Jer. 27:10) Éppenígy figyelmeztetik ma a Jehova által kiküldött tanuk a népet a pusztulásra, amelyben biztosan részük lesz, ha továbbra is a papokra hallgatnak és nekik engedelmeskednek. Isten megparancsolta ennek megtevését, mivel ezek a vallás-vezérek meggyalázták az ő nevét azáltal, hogy az ördög szerzeményei előtt hajolnak meg és azt imádják. Jehova tanúi a népnek való segítés céljából utalnak Isten igéjére, amelyben Krisztus Jézus, a Király így szól: ’Ímé az én választott szolgám, akire szellememet helyeztem. Az ő [Krisztus Jézus] nevében reménykednek az emberek.' (Máté 12:18, 21) Ha az igazság e kijelentései ismertetve vannak, a papság sértve érzi magát vallásos érzésében, nagyon mérges lesz és nagy erőfeszítést tesz arra, hogy Jehova tanúit bezárassa vagy megsemmisíttesse és munkájukat megszüntesse.

²⁸ A zsidó vallásokodók Jeremiást megakarták ölni, mivel ő az igazságot beszélte. Ha a zsidó vallásokodók Isten képviselői lettek volna, amint azt állították, akkor a figyelmeztetést félelemmel és rettegéssel fogadták volna és szorgalmasan utaik megjobbitására törekedtek volna. Tudhatták volna, hogy ha Jeremiás egy üzenetet Isten nevében, de Isten akaratával ellentétben hirdet, a maga idején Isten megbünteti őt; mert Isten Hanániás prófétát megölte hűtlen beszédéért. De a zsidó papok nem akarták megengedni a kényelmes módon szerzett megélhetésük veszélyeztetését. Éppenígy ma a római kat. hierarchia is Isten képviselőjének állítja magát, s ha ez az állítás igaz volna, félelemmel és rettegéssel kellene fogadják a figyelmeztetés üzenetét és meg kellene szűnjenek pénzt elfogadni az özvegyektől és árváktól azon ürüggyel, hogy segítenek a „tisztító tűzben" lévő kedveseiken, és felhagynának más hasonló dogmák tanításával, amelyek meggyalázzák Isten szent nevét. De ezek a vallásoskodók nem szívesen engedik veszélyeztetni bevételi forrásaikat. Azért mindenféle ravasz módszert megragadnak Jehova tanui elnémitására és annak megakadályozására, hogy a nép meghallja az igazságot.

²⁹ A jeruzsálemi vallás-vezérek magukhoz ragadták a vezetést azon törekvésnél, hogy Jeremiást az igazság hirdetése miatt megöljék, amint írva van: ,,És lőn, mikor elvégezte Jeremiás a beszédet, amelyet Jehova parancsolt mind az egész népnek szólania, megragadták őt a papok és a próféták és az egész nép; mondván:

101

Halállal kell lakolnod!" (Jer. 26:8) A zsidó klérus megragadta Jeremiást, bíróság elé állította és véréért kiáltott. Éppen így ma is. A vallás-vezérek hallják az Úr üzenetét Jehova tanúi szájából; felböszülnek és elfogatják Jehova tanúit, bíróság elé állíttatják s őket lázítással és a népnek erőszakosságra való felbujtásával vádolják, és Jehova tanúinak szigorú megbüntetését követelik. Ezek a papok tudják, hogy hazugságot beszélnek Jehova tanui felől, mindazáltal csak ily ravasz és tisztességtelen módszerekkel harcolnak. A klérus az, amely hamis vádakat kovácsol Jehova tanúi ellen, s a fanatikus híveket is a klérus hecceli fel arra, hogy népcsödületet idézzen fel; s gyakran katolikus papok vezetik a csőcseléket Jehova tanúi ellen. Ezek a papok azt állítják, hogy az igazság hirdetése népcsődületet és lázadást idéz elő; a valóságban pedig éppen a papok azok akik viszályt keltenek és a népet összecsőditik.

³⁰ Jeremiás bátor volt, mert tudta, hogy a mindenható Isten vele van. Hasonlóképpen Jehova tanui is bátrak ma; s amiképpen Jeremiás beszélt a vallásoskodókhoz, úgy kell beszéljenek most Jehova tanúi is: „Az Úr küldött engem, hogy ellenetek prófétáljak, és mi Istennek engedelmeskedünk." Jeremiás ezáltal példát mutatott Jehova tanúinak a követendő utat illetőleg; mert a feljegyzés azok javára történt, akik most a földön élnek. Jeremiás tudta, hogy élete veszélyben forog, mindazáltal Jehovába vetette bizalmát. Így Jehova tanúi is jól tudják ma, hogy állandóan veszélyben forognak: de a mindenható Istenben bíznak, és örömmel engedelmeskednek neki. Ez az Úr által szerzett prófétai dráma a most földön élő és magukat Isten szolgáinak valló emberek két különböző osztályát mutatja: egy félénkekből és egy bátrakból álló, osztályt. A feljegyzés azt mutatja hogy Jehova egyszerre két férfiút használt fel a Jeruzsálem elleni jövendölésre, vagyis Úriást, aki félénkké lett és megölték, és Jeremiást, aki mind végig hű maradt és Jehova Isten megvédelmezte és megoltalmazta. Amidőn Úriás megtudta, hogy a vallásoskodók megakarják fogni, attól való félelmében, hogy megölik, Egyiptomba menekült. Ott azonban megfogták, visszaszállították és megölték. Jeremiás elleben közölte az Úr üzenetét úgy, amint meg lett parancsolva neki. Az a Körülmény, hogy Uriást megölték, nem félemlítette meg Jeremiást. Ahelyett, hogy félelmet mutatott és az ördög szervezetének valamely más részéhez menekült volna, felemelkedett a vádolók előtt és így szólt hozzájuk: 'Én azt az üzenetet közvetítettem, amelyet Isten parancsolt nekem. Most pedig tegyetek velem, ami akartok.' Uriás az ördög szervezetében keresett menedéket s azért elpusztult. Jeremiás azonban teljesen Istenbe vetette bizodalmát, és meg lett oltalmazva. Ezáltal példa lett mutatva, amelyet Isten népének mindig figyelemben kell tartania. Az oltalmat és üdvösséget csak egyedül Istennek Krisztus Jézus vezetése alatt álló szervezetében találja meg, s aki a biztonság valamely más eszköze után jár, azt mutatja, hogy hiányzik Istenbe vetett hite. Jehova népének a tapasztalai Németországban és máshol azt mutatják, hogy a félénkek sokkal többet szenvednek, mint a bátrak. Ha kötelességet kell teljesítsünk vigyük véghez emberektől vagy ördögöktől való félelem nélkül és gondoljunk Jézus szavaira, aki így szólt: „Ne féljetek, azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem inkább attól féljetek, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában." - Máté 10:28.

³¹ A fanatikus vallásoskodók megölhetnek bennünket, de a mindhalálig hűségeseket Isten tökéletes és dicsőséges életre fogja feltámasztani. Jehova tanúit az

Úr felkente és bizonyos kötelességek elvégzésével bízta meg, s ők tudják, hogy egyszer meg kell halljanak, hogy bebizonyíthassák ragaszkodásukat és bejuthassanak az Úr szellemi országába. Azért elhatározták, hogy mindhalálig megőrzik hitüket és kötelességük teljesítésében hűek maradnak Istenhez, s mivel ily hittel rendelkeznek, Isten akaratának a cselekvését kivéve, mindennel szemben vakok.

³² Akik most Isten elismerését elnyerik, mindhalálig hűek kell legyenek. Isten Krisztus Jézus által rájuk bízta a királyság érdekeit, s a királyság érdekeihez tartozik az ő utasításainak hű teljesítésében való engedelmesség, az ő országa üzenetének a hirdetése is. Mivel az Úr sokat bízott tanuira, csupán tétlen engedelmességnél sokkal többet kíván. Ők teljesen megbízhatóknak kell bizonyuljanak. Kis dolgokban való hűség nagy dolgokban való megbízhatóságot mutat. Az a kiváltság, hogy most Jehovát "szokatlan munkájában" szolgálhatjuk, a legnagyobb kiváltság, amely valaha embernek osztályrészül jutott. Az ily tanuk tehát, minden az Úrtól kezeikre bízott dologban hűséget és megbízhatóságot kell tanusitsanak. Akik az Úrral szövetségre léptek, mindannyian vizsgálják meg magukat, vajjon eleget tesznek az Úr minden követelményének vagy sem!

³³ Ami a jonadábokat vagy "más juhokat" illeti, ők az Úr szervezetében menedéket kerestek és találtak, s ők is hűek kell legyenek és Isten parancsait lelkiismeretesen figyelembe kell vegyék és engedelmeskedniük kell. Nem szabad a határt tullépniük, ami azt jelenti, hogy szigorúan Istenhez és Krisztus alatti szervezetéhez kell ragaszkodjanak és abban hűségesek kell maradjanak. Az a kiváltságuk, hogy a felkentek társai lehetnek és velük szolgálhatnak Isten temploma előtt. Nekik nem szabad félniük sem emberektől, sem ördögöktől, mivel félelem nyilvánításával könnyen az ördög csapdájába eshetnek. Igazságosságot kell keresniük, hűen engedelmeskedvén Isten nekik adott parancsainak. Alázatosságot kell keresniük, szorgalmasan ismeretre és bölcsességben és értelemben való növekedésre törekedvén. Tőlük éppen olyan hűség követeltetik, mint a maradéktól.

³⁴ Az idő most elérkezett, amidőn Jehova úgy láthatatlan, mint látható szervezetét felszólítja és mindenkinek megparancsolja: "Keljetek fel és támadjunk ellene haddal!" Ez azt jelenti, hogy Isten szervezete fel kel, hogy az ellenség ellen hadat indítson, s az ellenséget a földön főképpen a 'vén parázna' képviseli, amely most diadalmasam körüljár és csillogó pompát ölt magára abban a reményben, hogy ezáltal mindenkit a maga befolyása és hatalma alá bolondit; s így őket Isten és Királya ellen lázít. Ez csak látható eszköze és képviselője a tulajdonképpeni ellenségnek Sátánnak, aki szövetségeseinek a társaságában a Szentírásban mint 'fejedelemségek, hatalmasságok és a gonosz szellemek hadserege' van vázolva. (Efézus 6:12) Sátán és a gonosz angyalok egy hadserege évszázadok óta gyalázzák Jehova szent nevét, az embereket eltérítették Jehovától, igaz barátuktól s őket a romlás útjára terelték. Jehova türelmes volt és megvárta alkalmas idejét a vitakérdés végleges eldöntésére. Ez az idő elérkezett, és Isten Krisztus által nemsokára megsemmisíti Armageddonban a csaló és ámító vallásrendszereket, elsepri a hazugság menedékét [rejtekhelyét], azután pedig Sátán szervezetének minden alkotó részét teljesen elpusztítja. Mielőtt azonban ez a pusztító nagy veszedelem a világra szakadna, Jehova kiküldi szolgáit s megparancsolja nekik, figyelmeztessék az embereket feltett szándékára, hogy az Isten iránt jóakaratú emberek a Krisztus kormányzata alatt álló királysághoz menekülhessenek

102

s ott biztonságot és oltamat találhassanak. _Ha te Isten és az ő királysága mellett állsz, a te kiváltságod és szent kötelességed, hogy részt vegyél az Úrnak ebben a „szokatlan munkájában". Kész vagy megtenni részedet és bebizonyítani hűségedet és ragaszkodásodat? Vagy tétlenül akarsz ülni és a szabadulásra vonatkozó reménységedet csupán a múltban szerzett csekély ismeretre alapítani, vagy arra, hogy a te jámbor jó jellemedet megtartod?

³⁵ Hogy Isten népe a megbízatását és kötelességét értelmesen teljesíthesse, Jehova kinyilvánította előtte az ellenséget s annak helyzetét és tanúit ugyanakkor egy további eszközzel szerelte fel támadó fegyverének, a szellem kardjának a használatára. Az ő kegyelméből most az „Enemies” [Ellenségek] c. könyv lett elkészítve további harci eszköznek. Ebben Isten leleplezi Jehova és azok ellenségeit, akik Isten népének a megsemmisitésére törekszenek és Isten népe hogyan kell fellépjen támadásaikkal szemben. Feltárja, hogy az ellenség, aki tudja, hogy kevés ideje van, most elkeseredésében hogyan ragad meg minden eszközt, hogy mindenkit Isten ellen lázítson és a romlásba taszítson. Megmutatja, hogy az ördög a célja elérésére legfőbb eszközként a vallás-szervezeteket használja, különösen a római kat. hierarchiát, amelyek hatalmas és ámító palifogásaik által az embereket megfosztják vagyonuktól, gondolatcselekvési, és istentiszteleti szabadságuktól, s őket vakon a kétségbeesés „vermébe" terelik. Jehova lehetővé teszi nekünk, hogy őket figyelmeztessük a fenyegető veszedelemre. Utal a jó érzelműek előtt igazi örömükre és megnyitja előttük az örök élet egyedüli útját. Akik most az Úr oldalán állnak, nem tesznek eleget kötelességüknek, ha csendben maradnak. Isten kijelentette, hogy ha csendben maradnak és nem figyelmeztetik a népet, ez a saját romlásukat fogja jelenteni. (Ezékiel 33:7) Nem örízhetjük meg tisztaságunkat, ha hallgatunk. Tisztaságunkat csakis az Úr parancsainak tevékeny, hű teljesítésével és azáltal őrizhetjük meg, ha figyelmeztető és üdvözítő üzenetével meglátogatjuk a népet. Tehát először önmagunkat kell felfegyverezzük és az ellenségről szóló felvilágosítással felszereljük, hogy megbízatásunkat értelmesen teljesíthessük. Isten Jeremiást használta fel, hogy példaadásával az utat megjelölje. Tanúi most ugyanazon az úton kell járjanak. A mi kiváltságunk és kötelességünk, hogy az igazság kinyilatkoztatott isteni üzenetével a népet meglátogassuk, félelem nélkül és nyíltan hirdessük s így megbízatásunkat teljesítsük, a bak-apácákat és Sátán más látható képviselőit az ő rejtekhelyükből 'kitépjük' és a leghatalmasabb és legámítóbb rendszert, amely valaha

a népet meglátogatta és Isten nevét gyalázta, leromboljuk s ugyanakkor a nép előtt Jehova és Királya zászlaját magasra emeljük s így részt vegyünk Istennek Krisztus kormányzata alatti királyságának az építésében és plántálásában, amely a Legfelségesebb nevét örökre igazolni fogja. Ez a végső idő. Teljesíteni akarod kötelességedet azáltal, hogy a mindenható Isten parancsainak engedelmeskedel?

Tanulmánykérdések

15 Hogyan kell érteni a megbízatásban megkövetelt 'építést és plántálást'?

16-17 Kinek adatott az Ésaiás 62:10-ben feljegyzett parancs? Hogyan van végrehajtva ez a munka?

18 Mutasd ki, hogy mit kell érteni szerénység alatt!

19-20 Milyen oktatás van Jehova tanui számára Jeremiás 1:6, 7-ben?

21-22 Alkalmazd Jermiás 1:16, 17. verseit, mégpedig a feltalálható állapotokra, Jehova parancsának a céljára és hatására-, az ő biztosítékára- és figyelmeztetésére való utalással a) Jeremiás esetében és b) az általa előárnyékoltak esetében! Hasonlóképpen a 18. és 19.versekben kifejezésre juttatott további biztosítékot!

23 Mutasd ki a) milyen kettős célt követett Jehova, amidőn Jeremiást a Jeruzsálem elleni jövendölésre utasította: b) annak a küldetésnek prófétai alkalmazását!

24 Mutasd ki, hogy Ebed-Melek, Jonadáb és az ő leszármazottai oly osztályt árnyékoltak elő, amely most jön létre!

25 Alkalmazd a 122. Zsoltár 1-3-mat, valamint a 122 Zsoltár 8-at és Krónika II. 20:15. versét!

26-27 Mutass rá, hogy a Jeremiás által hirdetett szavak, valamint az üzenet célja és a bátorság, amellyel Jeremiás a figyelmeztetést megtette s annak a vallásoskodókra gyakorolt hatása is prófétai volt!

28 Hasonlisd össze a zsidó vallásoskodók eljárását és gondolkozásmódját a mai vallásoskodókéval!

29 Hasonlisd össze a Jeremiás 26:8-ban feljegyzett prófétai állapotot a jelenlegivel!

30 Hasonlisd össze a Jeremiás viselkedését Uriás cselekvési módjával és utalj az abban levő tanulságra!

31 Miért nem riadnak vissza Jehova tanui attól, amit nekik a fanatikus vallásoskodók és az igazság más ellenségei tehetnek?

32-33 Mi követeltetik meg azoktól, akik Isten elismerését elnyerik?

34 Kihez intézi tehát parancsát Jehova Abdiás 1-ben? Mi az oka az ott megparancsolt eljárásnak? Ki közli ezt a figyelmeztetést? Miért szükséges így, hogy ez most történjen meg?

35 Milyen gondoskodást tett Jehova arranézve, hogy népe a kapott megbízatást és kötelességét értelemmel és hatékonyan végezhesse? Milyen fontos célt szolgál, hogy ez a figyelmeztetés megtétetik? Csak hogyan teljesíthetjük tehát helyesen feladatunkat és őrizhetjük meg tisztaságunkat?

(Angol W. 1938 január 1)

Jónás

I. rész.

"Az emberfélelem tört vet; de aki Jehovában bízik, biztonságban lakozik." — Példab. 29:25; Elberf. ford.

¹

JEHOVA feljegyeztette ókori szolgáival Igéjében mindazt, amit későbbi években szándékozott cselekedni. Azok a hű férfiak Isten vezetése szerint cselekedtek és nem valamely teremtmény akarata szerint írtak, hanem a mindenható Isten „szent szellemétől indíttatva”. (Péter II. 1:21; Sámuel II. 23:2) Azok a szolgák Jehova Isten engedelmes szolgái voltak, és az ő utánnuk élő más teremtmények érdekében tevékenykedtek. Tulajdonképpen azt se tudták azok a hű férfiak, hogy miért szólották vagy írtak úgy, noha szorgalmasan kutattak annak megismerésére. Csak azt tudták, hogy az Úr

akarata szerint cselekedtek, amidőn Istennek az ő utánnuk következendő teremtményekre vonatkozó kegyelmét ismertették; és ez minden volt, amit tudniuk kellett. Ők örömmel engedelmeskedtek. Meg van írva, hogy„a Krisztus szelleme lakozott ő bennük”. (Péter I. 1:10, 11) Ez azt jelenti, hogy önzetlenek voltak Isten szolgálatában, a szeretet indította őket, hogy minden időben az ő akaratát cselekedjék. Ez az az ismertetőjel, amely a maradéknak például szolgál s amelyet jól teszi, ha követ. A Krisztus szelleme összetartja a maradékot, és ugyanez a szellem indítja őket, hogy öröm-