A lap korrektúrázva van
1929 julius 15.
221
kásban ként hinteni a szemétdombra, amely nemcsak fertötlenítőleg hatott, hanem a dögök teljes megsemmisülését siettette, mert a kén sokkal pusztítóbban ég, mint más gyujtóanyag.
Meg volt tiltva ezt a tüzet erőszakkal kioltani.Figyeljük meg, hogy amikor Jézus a tűzről beszélt, amely sohasem alszik ki, nem egy olyan tűzre gondolt, amelynek soha sincs végé, hanem egy olyanra, amelynek kioltása sohasem engedtetik meg. Ebből felismerhetjük, hogy ez a tűz azon dolgok teljes megsemmisítését jelenti, amelyek oda bevettettek és ezért a legjobb képe azon szántszándékos bűnösök „örök veszedelmének", akik a „második halálban" meg fognak semmisíttetni.
Ez a soha ki nem alvó tűz egyet jelent a Jelenésekben ismételten megemlített tüzes és kénköves tóval. Ottan kifejezetten meg van mondva, hogy ez a tüzes kénköves tó a „második halál". — Jelenések 20:14; 21:8.
Jegyezzük meg itt azt a tényt, hogy az ótestamentum seol-ja és az újtestamentum hádesz-e, amely helyesen sírnak vagy pokolnak van fordítva, az ádámi halálra vonatkozik, míg az újtestamentum gehennája a második halálnak, azaz az örök enyészetnek, megsemmisülésnék vagy a létezésből való kioltódásnak képe vágy szemléltetése.
Milyen különös különbség van az ádámi és a második halál között? A felelet az, hogy az ádámi halál csak ideiglenes megsemmisülést jelent, amiért az alváshoz van hasónlítva, mivel az alvó rendesen megint felkel. Sok íráshely az ádámi halált alvásnak nevezi. (Innen van a magyar „elhunyt"-kifejezés is.) A második halál viszont soha sincs alvásnak nevezve, mivel abból nincs felébredés. Akik abba kerülnek, azok számára semmi ígéret vagy feltámadási reménység nincsen. Ök teljesen és
örökre megsemmisíttetnek, és ezért beszél róla, az apostol mint „örökveszedelemről", „örök enyészetről" Ezzel szemben mindazok, akik Ádámban halnak meg és a seolba vagy a hádeszbe kerülnek, fel fognak serkenni.
Ezen utóbbi állítást be fogjuk bizonyítani. A 49. zsoltár 16. versében olvassuk: „Csak Isten válthatja ki lelkemet a seol (más fordítás szerint: a sír vagy pokol) kezéből" Itt egy világos kijelentés van arravonatkozólag, hogy az emberek a pokolból ki fognak váltatni. Amikor Jézus meghalt, három napig a pokolban (a hádeszben vagy sírban) volt, és Péter megmondja nekünk, bogy Isten a Megváltó lelkét nem hagyta a pokolban, hanem őt a halálból feltámasztotta. (Apost. csel. 2:31, 32) A Jelenések 20:13-ban meg ezt olvassuk: „És a tenger kiadá a halottakat, kik őbenne voltak; és a halál és a pokól is kiadá a halottakat, akik önálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint." „Mindezen íráshelyekben a görög hádesz- és nem a gehenna-szó fordul elő.
Nézzük csak hát, mit is jelentenek vezérszövegünk szavai: „És ha a te szemed botránkoztat meg téged,
vájd ki azt: jobb néked félszemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel vettetned a tüzes gyehennára, ahol az Ő férgök meg nem hal és tüzök el nem aluszik."
1. János 2:16-ban ezt olvassuk: „Mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése, nem az Atyától van, hanem a világból" A „világ" itten az Ördög szervezetét jelenti, és így a test és a szem kívánsága, valamint az élet kérkedése az Ördögtől ered és nem tetszik az Atyának. A szemek kívánsága olyan dolgokra vonatkozik, amelyeket szemeinkkel megpillantunk és megkívánunk, oly dolgokra, amelyeket hogyha elérünk, Istennek tetszését elveszítjük, és amelyek minket megakadályoznak a királyságba való bejutásban.
Vizsgáljuk meg a „kívánság"-szó egyes alkalmazásait Istennek igéjében! Izráel gyermekei, amikor a pusztában vándoroltak, húsra kívánkoztak, és Isten fürjeket adott nekik. (IV. Mózes 11:4) Jézus figyelmeztette tanítványait, hogy kívánsággal ne tekintsenek asszonyra. (Máté 5:28) Jakab 4:5-ben olvassuk: „Irigységre kívánkozik a lélek, amely bennünk lakozik." Ebből látjuk, hogy az irigység gonosz kívánság. Továbbá 1. Timótheusz 6:9-ben ezek a szavak vannak feljegyezve: „Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, . . . mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme." 2. Timótheusz 4:3-ban meg ezt olvassuk: „Lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyüjtenek magoknak tanítókat, mert viszket a fülök." Mit jelent hát ez? Azt, hogy jön idő, amikor az emberek az igazságnak makacsul ellent fognak állani és olyan tanítókat fognak kívánni, akik éppen azt fogják prédikálni, ami nekik tetszik, mivel füleik viszketnek; olyan pródikátorok "akik éppen olyan dolgokat tanítanak, amelyek hallgatóiknak kellemesek és akik attól való féltükben, hogy jövedelmeiket elveszíthetik, csak ilyesmiket hírdetnek.
Most tehát világos fogalmunk van a „kívánság"-szó jelentése felől. Ez önző vágyakozást jelent. A „szemek kívánsága" oly dolgok megkívánását jelenti, amelyek kívánatosaknak látszanak, amelyek azonban meg vannak tiltva.
Így alapot nyertünk arra, bogy megértsük a kijelentést: „Ha a te szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt." Ez azt jelenti, hogy ha olyasvalamit látunk, ami nekünk kívánatosnak tűnik fel, de meg van tiltva, vagy amelynek bírásához önző vagy gonosz úton juthatunk, a megkívánt dolgokról le kell mondanunk. Miért kell ezt tennünk? A felelet: mivel annak bírása vagy törvénytelen és igazságtalan úton való megszerzése önzést jelent és a királyság elvesztését vonja maga után. Ezért mondjuk jelképes nyelven, hogy szemünk megbotránkoztat. Botránkoztatásunkra van, hogyha önző kívánsággal tekint valamire, aminek birtoklását szeretnők.
