A lap nincsen korrektúrázva
2 THESSALONIKA
319
amibe beleestek. Valószínű, hogy néhányan a Thessalonikai gyülekezet tanúi közül, azt tartották fenn, hogy Krisztus eljövetele küszöbön áll, hogy erőteljesen hirdették elméletüket, és hogy tevékenységük zavargásokat idézett elő gyülekezetükben. Nem lehet tudni, hogy mire építették ezek hitüket, de lehetséges, hogy akkor, amikor Pál első levele fel lett olvasva a gyülekezetnek (1 Thess. 5:27), ezen spekulánsok felhasználták Pálnak az Úr eljövetelére tett gyakori hivatkozásait, annak érdekében, hogy súlyt adjanak elméletüknek. Ők nem késlekedtek Pál szavainak félremagyarázásában és abban, hogy olyan jelentést adjanak szavainak, amellyel valójában ezek nem rendelkeztek. Pál nem azt várja, hogy ő az élők közt lesz, az Úr visszatérésének idejében, azonban reménykedik, hogy abban az időben fel lesz ébresztve halottaiból (2 Tim. 4:8). Péter tudta, hogy az Úr második eljövetele nagyon távoli az ő napjaitól (2 Pét. 1:14; 3:3-8). Az apostolok és a Görög Iratok más írói nem bocsátkoztak oktalan időrendi spekulációkba. Pál azért írt második alkalommal Korinthusból, a Thessalonikabelieknek, Kr.u. 50-ben, hogy megállítsa azon irányzatot, amely megjelent az új és lelkes Thessalonika-i gyülekezetben.
Szintén Timótheus és Silvánus voltak társai e levélben (2 Thess. 1:1). Pál megdicséri hitüket és szeretetüket, és értesíti az őket súlytó üldözések ellenére gyakorolt állhatatosságukban és hitükben való örvendezéséről. Ő vigasztalja őket, megemlítvén, hogy Isten meg fog fizetni üldözőiknek, hogy bosszút fog állni azokon, akik nem ismerik, és nem hallgatják az Evangéliumot. Büntetésük az örök megsemmisítés lesz és ez az igazolás napján fog rájuk következni – 1:2-12.
Pál aztán figyelmeztet azon következtetés ellen, miszerint az Úr eljövetele közel van. Ők határozottak kell legyenek erre vonatkozólag és nem szabad hagyniuk magukat becsapni, egy Pálnak tulajdonított állítólagos kinyilatkoztatás, szó vagy levél által. Az Úr napja nem jött el; mielőtt eljönne azon idő, meg kell jelenjen a „bűn embere”, „a veszedelem fia”. Azon