165
7 A jelenkor Jehova napja s az ő neve igazolásának
az ideje. Jehova a szolgáját tanújaként rendelte ki a
nép számára, és e szolgának a feje, Krisztus Jézus a
vezére és parancsolója. (Ésaiás 55 :4) Krisztus Jézus a
templomban Sión fölé lett helyezve, és Sión minden
egyes tagja teljesen összhangban kell Icgycn—Vidó és
<bönini<4'5<r'n'7mgodéTín<‘skéd'je.n parnnesninak. Éppcn-
ezért Sión egyetlen tagjának' sem áirj<>gáhan.yagy.Jí.i-
váltságában~líögy“egy külön utón járjon á maga esz
m'éi'szerint. Krisztus 'Jézus Jehova főképviselője és iga-
z'olója, és az egész szervezet fölött trónol Jehova, a
Legfelségesebb. A szervezethez tartozók egyike sem
törekszik önző érdekeket képviselni, hanem a szervezet
általános érdekeit vagy jólétét. E szervezet most földön .
élő tagjaira sok lett bízva, s annál több van tőlük meg¬
követelve. Hogy a maradék tagjai a háborúban előre¬
törhessenek. gondoskodik az Úr a felvilágosításukról,
amely nekik segítségükre és vigasztalásukra szolgál,
s vezeti őket meghatározott módon, hogy a helyes úton
járhassanak. Jehova Krisztus vezetése alatt álló népe
között nem lehetséges viszálykodás, hanem mindannyian
égy zárt‘te'stületkéíft~yállvetvé'"keir együtt álljanak és
örömmel kell ételáldozatot, bemutatniuk igazságosság¬
ban az Úrnak. Egyes csoportokban úgy látszik még min¬
dig vannak viszálykodások. Ila azonban a hűségesek
helyesen megértik Isten szervezetét s az ahhoz való
személyes viszonyukat, nem lehetséges Isten népe között
többé vitatkozás és civakodás, amelyen a hű maradék
is részt venne. A jelenkor a szervezeten belüli feltétlen
béke és az ellenség elleni háború ideje.
. Rendszabályok
" A parancsoló Krisztus Jézus semmiféle utasítást nem
adott földönlétekor egy alőövétői'csoporyiajban_yagy
gyülekezetéiben létesítendő tíöféndezesré’’vonatkozólag
rend elrendezésére vagy a közöttük való szolgák vá¬
lasztására. Ö világon feltárta az égyázához való viszo
nyát."Ü áz alapkő és építő, s azért mondotta aposto¬
lainak: „Erre a kősziklára [Krisztus maga] építem fel
egyházamat.11 (Máté 16 :18; rév. Zilrcher ford.) Aposto¬
laira bizonyos felhptalmazást ruházott. Nekik mondot¬
ta: „Amiként engem küldött az Atya, én is aképpen
küldelek titeket. ... Vegyétek a szent szellemet.11 (Já¬
nos 20 : 21, 22) A testvérei közösségeinek vagy cso¬
portjainak utasítást adott az Úr a szervezete elleni vét¬
ségekre vonatkozólag, valamint annak módjáról, hogy
hogyan kell eljárni ily esetekben; mindazáltal nem adott
utasítást szolgák megválasztására vonatkozólag. (Máté
18 :15—18) Amidőn a később Pál nevet kapott Saul
az Úrtól világosságot nyert és a vallással felhagyott,
az Úr Jézus őt külön képviselőjévé nevezte ki s Krisz¬
tus Jézustól egy rendkívüli megbízatást kapott. „Mon¬
da pedig néki az Úr: Eredj el, mert ő nékem választott
edényem, hogy hordozza az én nevemet a pogányok
[nemzetek] és királyok és Tzráel fiai előtt.11 — Csel.
9 :15.
’ Itt következik az üzenet és megbízatás, amely Pálra
lett ruházva: „Ö pedig monda: A mi atyáinknak Istehe
választott téged, hogy megismerd az ő akaratát és
meglásd amaz Igazat és szót hallj az ő szájából. Mert
leszel néki tanúbizonysága minden embernél azok felöl,
amiket láttál és hallottál.11 (Csel. 22 :14, 15) „A kö¬
vetkező éjszakán, pedig mellé állván néki az Úr monda:
Bízzál Pál! Mert miképpen bizonyságot tettél az én fe¬
lőlem való dolgokról Jeruzsálemben, azonképpen kell
neked Kómában is bizonyságot tenned.11 — Csel. 23:11.
“•Személyes megbízatásáról Pál a következőképpen
tesz bizonyságot: „Mert én az Úrtól vettem, amit élő¬
tökbe is adtain.11 (Kor. I. 11:23) Az általa hirdetett
üzenetről mondotta Pál: „Mert én sem embertől vettem
azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus
kijelentése által.11 (Gál. 1:12) így mutatja ki az írás,
hogy Pál apostol az Úrtól kifejezetten megbizatott és
kioktathatott a teendőket illetőleg. Az Úr Jézus a kö¬
vetkező külön Ígéretet tette apostolainak: „És én kérem
az Atyát, és más ügykezelőt ád nektek, hogy veletek
maradjon mindörökké, az igazság szellemét, amelyet a
világ be nem fogadhat, mert nem látja és nem ismeri; de
ti ismeritek, mert nálatok lakik és bennetek marad. Az
ügykezelő pedig, a szent szellem, amelyet az én nevem¬
ben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket és
mindenre emlékeztet, amiket mondottam nektek.11 (Já¬
nos 14:16, 17,26; F.lbcrfeWi ford.) Tehát bizonyos,
hogy Pált az egyház ügyeinek az intézésében a szent
szellem Isten Igéje által irányította, s az Űr Jézus
Krisztustól is kapott direkte és kifejezett utasításokat.
Amit Pál tett tehát Istennek a Krisztus Jézuson, az
alapkővön és fejen felépült egyházra vonatkozó kife¬
jezett akarataként kell tekineni. .
“Jézus Krisztus feltámadása által Sionnak kicsiny¬
ben való megalapítása lett nyilvánvaló. (Róma 1 :4)
Amint az a Csel. 4 :23—27 feljegyzéséből kitűnik, az
apostolok így értették ezt. (2. zsoltár 1—6) Pálnak mint
az Űr kiváló szolgájának nyilván a Sión felépítésére vo¬
natkozó Iráshely volt az elméjében, s ebben bennfoglal-
tatik az Ésaiás 60 :17 jövendölése is. Nincs kinyilat¬
koztatva, hogy az Űr mit mondott Pálnak az e szöveg¬
ben adott jövendölés teljes beteljesedéséről Sionra vo¬
natkozólag; mindazáltal tudjuk, hogy Pál egy megha¬
tározott ismertetést kapott, amelyet ö nem közölhetett,
de amely neki útmutatóul szolgál az eljárásaiban. (Kor.
II. 12 :4) Amit Pál az Úr Jézus Krisztus vezetése mellett
az egyház ügyeinek az elrendezésében cselekedett, szük¬
ségszerűen összhangban kell legyen a Sionról szóló jö¬
vendöléssel, mert az egyház és Sión elválaszthatatlanok.
Bizonyára elmondhatjuk, hogy az „egyház11 elnevezés
különösen Krisztus Jézus hű követőire vonatkozik Krisz¬
tus Jézus templomhoz jöveteléig, amidőn aztán Sión
felépíttetett s ettől kezdve a szervezet inkább „Sión11
néven szerepel. Ha pedig Sión felépült, akkor ebben a
teljességre jutott testületben szükségszerűen feltétlen
egység kell legyen, s az előmenetelben Isten akarata
cselekvésében teljes egyetértés kell uralkodjon.
1,jA_következö fontos tényt nem. szabad..figyelmen?^..
kívül_.hagyni, tudniillik: hogy.Pál a gyülekezetekhez—)
"vagy csoportokhoz intézett, leveleiben sehol.sem. adott—
utasítást tisztviselők vagy szolgák kinevezésére, vonat--- ■<
‘közólag, amely utasítást mind demokratikusan kormány-.. ,/
zott testűiét teljesíthettek volna. Ezért felmerül a kérdés: |
unm-rem lett ily utasítás adva? A felelet e kérdésre
Határozottan az kél! légyen, hogy a tisztviselők vagy szolgák kinevezése az egyházban vagy gyülekezetben . neffi ázillető csoport tagjaira tartozik, mintha'áz egy_ demokratikusan kormányzott szervezet volna.. Ha az Úr_akarata volna, hogy e pontban mindén'csoport vagy. gyülekezet.önálló legyen, úgy Pál a_kiadótt utasítás^ ban_bízt'osan világosan kifejezte volna". "Amit a SzcnL ..... ifáS “szolgák, vének és .diakónusok választásáravo- ; natlcőzólag oktatásként tartalmaz,_azt Pál'TiíftóthcussaL ; es "rítussal közölte, mert ezt a két férfit Pál' különösen... árráT nevezte klt hogy a csoportokban vágy gyülekező- , "Tökben rendet teremtsenek és rendet tartsanak. Ebből ,j tehát_kitűnik,. hogy ,az_apostölok..és_ az Űr czt_a._kéC 1 férfit felhatalmazták a szervezetre és az egyház veze- J tésére vonatkozólag. . “ 15 Az apostolok halála és az Úr Jézus Krisztus vissza- jövetele között hosszú idő telt el. Pál nem adott utasí¬ tást az egyházi szolgák választására vonatkozólag, amely utasítást e korszak folyamán követni kellett vol¬ na; hanem — amint azt a Szentírás mutatja — az egész ügy az Úrra lett bízva, aki a szent szellem működése által mindenről gondoskodott. Pál kétségkívül látomás¬ ban részesült az egyház szétesésére vonatkozólag, ami . halála után rövidesen és a vallásoskodók fellépésével., bekövetkezett s az Űr Jézusnak templomához jövete- . léig szakadatlanul. tartott. Hangsúllyal mondotta Pál apostol: „És Ö [az Úr Jézus krisztus, tehát nem egy cso¬ port vagy gyülekezet] adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, né¬ melyeket pedig pásztorokul és tanítókul; a szentek tö- kóletesbbitése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére; míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az ő megismerésének egységére,
