A lap nincsen korrektúrázva
326
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
65. Lecke
TITUS ÉS FILEMON
A Pál és Titus közti viszony nagyon hasonlított, a Pál és Timótheus között létező viszonyhoz. Pál mindkét társának az volt a kötelessége a szervezetben, hogy biztosítsák az új keresztény gyülekezetek Teokratikus rendjét. Titus nincs megemlítve a Cselekedetek könyvében, azonban neve gyakran megjelenik Pál leveleiben. Ezen hivatkozásokból, az tűni ki, hogy szülei pogányok voltak, és feltételezhető, hogy a Pált és Barnabást elkísérő küldöttség egy tagja volt, amely elkísérte őket Antiókhiából Jeruzsálembe, azon összejövetelre, amely a pogányokból lett keresztények körülmetélésével valamint a rájuk vonatkozó más törvényekkel kapcsolatban volt megtartva (Csel. 15:2; Gal. 2:1-3). Az a tény, hogy Pál: „hit szerint való igaz fiamnak” (Tit. 1:4) nevezve hivatkozik rá, annak hivésére késztethet bennünket, hogy Titus Pál prédikálása útján lett kereszténnyé. Úgy hiszik, hogy Timótheushoz hasonlóan, Titus is fiatal volt, Pál apostollal való szolgálatának idején. A Kr.u. 49 körül történő Jeruzsálemi utazás után néhány évig nem hallunk Titusról, és a Kr.u. 55 környékén, a korinthusi gyülekezethez írt második levélben találkozunk vele újra. Itt be van mutatva, hogy miként volt szoros együttműködésben Pállal, a korinthusi gyülekezet gondjának megoldásában és úgy tűnik, hogy ő volt az, aki elvitte Pál második levelét a korinthusiaknak (2 Kor. 2:13; 7:6,13; 8:6,16-24; 12:18). Aztán Titus eltűnik a szintérről, hogy alig Pál első római bebörtönzésének véget érése után ismét felbukkanjon.
Pál és Titus, valószínűleg Pál kiszabadulása után mentek Krétában. Mint ahogy az, Pál későbbi leveléből kitűnik, Titus a gyülekezetekben maradt a szervezési munkálatok miatt: „A véget hagytalak téged Krétában, hogy a hátramaradt dolgokat hozd rendbe, és rendelj városonként presbitereket, amiképpen én néked meghagytam” (Tit. 1:5). Nincs meghatározva azon idő,
