Oldal:Az Úr napja 1. és 2. rész 1936.djvu/9

129

kel együtt a leghevesebben Jehova országának közleményét és borítják el gyalázkodásaikkal Jehova bizonyságtevőit; eképpen gyalázzák állandóan Isten nevét. Az ellenségek addig folytatják az üldözést, míg azt fogják hinni, hogy most már elintézték Jehova tanúbizonyságait és végre sikeresen elfojtották mindörökre az Úr üzenetét, ami őket, ezeket a kísértőket oly erősen bántotta. Az ellenségek ezt a látszólagos győzelmet nagy örömünnepen fogják megünnepelni és győzelemittasan fogják a fülébe harsogni annak, aki őket meghallgatni kívánja: „béke és biztonság!”, de miközben egymásnak szerencsét kívánnak „hirtelen veszedelem következik reájuk”. Az Úr ebben az összefüggésben használja jelképi értelemben „a terhes asszony szülési fájdalmainak” leírását.

^2. A magyar fordításban „hirtelen"-nek fordított görög szó azt jelenti, hogy váratlanul mint a villámcsapás az égből fog következni, amit a helyzetet tekintve egyáltalán nem reméltek. Mivel az ellenség sötétségben van és nem vigyáz, hirtelen meglepetés éri és megretten félelmében. Amit azon ténynek kell tulajdonítani, hogy nem rendelkezik az Úr szellemével, hanem atyjának, a sötétség fejedelmének a szellemével bír. Magát biztonságban képzeli. S amidőn hirtelen elbukik, ez nagy meglepetést fog jelenteni nagyon sok ember számára; mert ez az a meglepő, vagy szokatlan munkája Istennek. (Ézsaiás 28:21) Jézus nagy jövendölésének a végén beszél Sátán világának vége felől és mondotta: „Vigyázzatok hát magatokra, hogy el ne nehezedjen a szívetek tobzódásban és részegségben és az élet gondjai között és hirtelen meg ne lepjen ama nap. Mert tőr gyanánt fog az lecsapni mindazokra, kik az egész föld színén laknak. Ébren legyetek tehát, minden időben imádkozván, hogy méltók lehessetek mindazoktól, amik bekövetkezendők, megmenekülni és az Emberfia elé állani.” (Lukács 21:34-36, Káldi) „Hogy mikor hirtelen el jövend (más fordítások szerint: „váratlanul jön”), alva ne találjon benneteket. Amit pedig nektek mondok, mindenkinek mondom: ébren legyetek!” — Márk 13:36, 37, Káldi.

³ Akik Isten nevét szándékosan gyalázzák, végül elpusztulnak. Az Úr a hű maradék-osztálynak ígéri: „Mert az Istennél ép az az igazság, hogy szorongatással fizessen azoknak, kik titeket szorongatnak.” (Thess. II. 1:6, Káldi) Most a hű maradék-osztályt a r. kat. hierarchia és szövetségesei gonoszul és kegyetlenül üldözik csupán azért, mivel ezek a hűségesek az Úr parancsainak engedelmeskedve a királyság jóhírét hirdetik. Az Úr az apostol által ezeket bátorítja és vigasztalja, mondván: „Nektek pedig, akik szorongattattok (megfizet) nyugodalommal mivelünk együtt, amikor megjelenik az Úr Jézus az égből az ő hatalmának angyalaival. Tűznek lángjában, ki bosszút áll azokon, akik nem ismerik az Istent és akik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának. Akik meg fognak lakolni örök veszedelemben az Úr ábrázatától és az ő hatalmának dicsőségétől.” — Thess. II. 1:7—9

⁴ Nyilván azokra is pusztulás vár, akik hallották az ország evangéliumát, de nem akartak annak engedelmeskedni, sőt támadták azt. A fenti szavak: „Akik nem ismerik”, azt jelentik, hogy a

királyság igazságába felületesen beletekintettek, de ezen ismeretüket könnyelműen kezelték és lebecsültek. Éppen így viselkednek azok, akikből a r. kat. hierarchia áll. Isten szava kezükben van és felületesen beletekintettek; de azt önző törekvéseik előmozdítására használták és fontosságát mellőzték; tehát nem engedelmeskedtek Isten beszédének. Természetesen ez a szöveg azokat is magába foglalja, akiknek lett volna alkalmuk arra, hogy meghallgassák, de azt megvetették és nem vették tudomásul. Isten nem köteles megőrizni és megoltalmazni senkit sem, aki nem az ő kijelölt útján keresi a védelmet.

^5. Ez az szöveg és más megerősítő szövegek is azt mutatják, hogy a pusztulás hirtelen, fog következni és azok, akik magukra zúdítják Isten haragját közvetlenül a pusztulásuk előtt látni fogják, hogy mi vár reájuk. „Ez a kijelentés akkor hirtelen következik reájuk” azt jelenti, hogy a pusztulás Jehovától, Jézus Krisztus, az ő „fegyvere” útján következik reájuk, amint írva van: „Egy a törvényhozó, aki hatalmas megtartani és elveszíteni”. (Jakab 4:12) Amidőn ezek az istentelenek dicsekedni és azt kezdik beszélni, hogy Jehova bizonyságtevőit elintézték s most már békében és gondok nélkül élhetnek, akkor áll küszöbön elpusztulásuk és fog hirtelen reájuk szakadni. Amidőn a szájaskodók a leggondatlanabbul fognak élni és azon örülni képzeletükben, hogy most már gonoszságukat végül békében és biztonságban gyakorolhatják és magukat kényelmesen kezdik érezni, akkor hirtelen veszedelem, következik reájuk és tudni fogják, hogy az mit jelent számukra. Isten nem fogja engedni, hogy ez a régi és képmutató intézmény békében szálljon a sírba. Isten törvénye nem változik meg. Dávid, Isten fölkentje volt és más hű férfiak is közreműködtek vele. Joáb az Úr népét és Dávidot is gonoszul üldözte, emiatt utasította Isten Salamont: „Ne engedd, hogy megőszülvén, békességgel menjenek koporsóba.” (Királyok I. 2:1—6) Az Úr Sémei felől, aki Dávidot megátkozta és kövekkel megdobálta, tehát az Úr fölkentjét üldözte, mondotta: „az ő vénségét vérrel bocsássad a koporsóba”. (Királyok I. 2:9) A r. kat. hierarchia megvénhedett, sok bűntényt követett el, minélfogva a „vénség” találón példázza ezt a bűnös szervezetet. Amit Isten törvényében rendelt, azt példázza, ami a világ végén fog erre az ördögi társaságra következni. Isten hagyta, hadd menjen a végletekig ez a törvényszegő intézmény; el is ment a végletekig és pusztulása küszöbön áll. Elkövetett bűntényei hirtelen le fognak peregni előtte és látni fogja, hogy mennyi vér tapad ruhái szegélyéhez, amint a próféta mondja. Akkor meg fogja tudni, hogy arannyal hímzett csipkés ruhái, nevetséges süvegei és egyéb stafirangja nem nyújt neki védelmet, semmiféle segítséget.

^6. Mózes a felséges Isten törvényét Moáb síkságán hirdette ki az álszent összeesküvők előtt, akik az ő nevét gyalázták és az ilyenekre következik Isten haragja: „És ha lesz, aki hallja (a fennhéjázó szájaskodó álszenteskedő osztály dicsekedését, amely Isten felkentjeit üldözi és az Úr nevében gonoszságot cselekszik) az esküvéses kötésnek igéit és boldognak állítja magát az ő szívében, ezt mondván: békességem lesz nekem, ha a