Harc az Isten ellen II. rész. „Ütálat az Ürndl az istentelenek útja." — Pfldb. Iá: 0. JEHOVA mindig következetesen, igazságosan és helye¬ sen cselekszik. Isten törvénye védelmet nyújt az em¬ ber számára Isten azonban törvényével és szándékával egyezően szabad választást engedélyezett az embernek, mert csak így próbálhatta ki, hogy megőrzi-c ártatlan¬ ságát, teljesen Istenben fog-e bízni és neki fog enge¬ delmeskedni, vagypedig ellenkező útra fog lépni és az ördögnek fog engedelmeskedni. Ez főképpen' kitűnik azon eseményekből, amelyek a törvényszövetségnek a Sinai hegységnél való felavatásakor zajlottak le. Izrael népe Ott Mózes visszatérésére várakozott, aki üzenetet fog hozni neki Istentől. Teljesen méltányolnia kellett volna nzon tényt, hogy Isten kiszabadította Egyiptom¬ ban való nehéz elnyomatásából, tehát igazi barátja és segítője volt. Miközben Mózes viszatérésére várakoztak, aki a Mindenható Isten utasításait fogja hozni számuk¬ ra, nyugodtan kellett volna maradniok az izraelitáknak és teljesen Istenben kellett volna bízniok. Az ördög azonban intézkedett arra nézve, hogy kísértésbe esse¬ nek s a valláskultuszt használta Istenben való hiányos hitüknek kimutatására. Jehova szándékával és cselekvő si módszerével egyezően Jehova engedte, hadd próbál¬ ja meg őket az ördög. Az izraeliták az ördög kísértése alatt elbuktak; Isten mindazáltal meghallotta a hűsé¬ gesek kiáltását, kegyelmes volt irántuk és újabb alkal¬ makat nyújtott az izraelitáknak, ártatlanságuk igazo¬ lására. ' • . ..■' ,
- Kevés idővel a törvényadás után, miközben Mózes
a hegyen tartózkodott, az izraeliták megszegték Isten törvényét, aranyborjút vagy bályányt csinálván ma¬ guknak. Büntetésül háromezer irzaelitát öletett. meg Isten egy napon; „És az Úr megverte a népet az arany¬ borjú miatt." (Mózes II. 32:28—35) Az izraelitáknak az aranyborjú előtt bemutatott „istentisztelete".yallás- kultusz volt s azzal az ördög befolyásának engedtek. Ha Isten megengedné kiválasztott népének az ördögtől va¬ ló vallás gyakorlását, azzal azt engedné meg, hogy el¬ lenségéhez, az ördöghöz csatlakozzon. Egy kép vagy szo¬ bor csinálása, amely valami mennyeit, mondjuk pld. ami az Urat ábrázolja, s az előtte való lebomlás, Isten alap¬ törvényének a megszegését jelenti. Isten azért paran¬ csolta az embernek, hogy a képek tiszteletétől óvakod¬ jon, mivel az ördögtől akarta megvédeni azáltal. Vala- mily képek alkalmazása az Úr imádásával kapcsolatban, bűn. Isten tehát azért adta törvényét az embernek, hogy az önlög befolyásától és hatalmától megoltalmazza, amely hatalmat és befolyást főképpen valláskultusz út¬ ján gyakorol s igy akar minden’ embert elfordítani Istentől. Meg van írva az írásban, hogy Jehova Isten ígéretet adott Ábrahámnak, hogy magot fog támasztani neki, akiben a föld minden nemzetségeit megáldani fogja. Ábrahám Istent képviselte, fia vagy testi leszár¬ mazottja, Izsák, Jézus Krisztust, Isten szeretett fiát. Isten törvénye ennek a megígért magnak, Jézus Krisz¬ tusnak, a világ megváltójának eljövetelére mutatott; Isten a törvényt a bűn miatt adta, így akarta választott népét, az izraelitákat mcgoltamazni, hogy az ígéret magvának, Jézusnak eljövetelekor helyes szívállapotban legyenek. ’ A helyzet a következő volt: Ádam vétkezett s az átöröklés folytán az egész emberiség a bűn hatása és az ítélet alá került. Ebből az okból bizonyos időben min¬ den embernek meg kell halnia, hacsak Isten nem gon¬ doskodik a megváltásukról. „Annakokáért, miképen egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a ha¬ lál és akképen a halál minden emberre elhatott, mert mindnyájan vétkeztek ... Bizonyára azért, mivel egy¬ nek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat (ítélet), azonkepen egynek igazsága által minden ember¬ re elhat, az életnek megigazulása." (Róma 5:12, 18) „Mert a. bűn zsoldja halál, Isten kegyadománya pedig örökélet a mi Urunk Jézus Krisztusban." — Róma 6:23. ’ Jeliova Isten az életadó, intézkedése, hogy életet Jézus Krisztus, az ő szeretett fia útján fog adományoz¬ ni. Isten azoknak szánta adományul az életet, akik hisz¬ nek Istenben és Jézus Krisztusban, az ígéret magvában. s ezen hitüket gyakorolják is, híven ellenállva az ördög¬ nek. Isten az izraelitákat a föld minden népei közül vᬠlasztotta ki s most alkalmat akart, nyújtani nekik ár¬ tatlanságuk igazolására, hitüknek és iránta való enge- deimességüknek bizonyítása útján. Megvédésük céljából vette őket körül törvényével mint valami kerítéssel (gyepűvel) s így akarta megvédeni az ördög szolgála¬ tától. Jézus Krisztus eljövetelekor aztán azokat, akik ártatlanságukat megőriztél? volna, az ő törvényét leg¬ jobb tudásukkal megtartván, és bízván Jézus Krisztus¬ ban, megmentette és az örökélet adományában része¬ sítette volna. Azért áll megírva, hogy az isteni törvény megszegése, bűn. „Valaki a bűnt csclekszi, az a törvény¬ telenséget is csclekszi; a bűn pedig a törvénytelenség." (János I. 3 :4) Azonkívül írva áll: „A törvény a bűnök okáért adatott, míg eljön a mag (Krisztus) ... Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hit által igazoljunk meg." (Galata 3 :19, 24) így tehát vi¬ lágosan kitűnik a bizonyságtevésből, hogy Isten megpa- , roncsolta az izraelitáknak, hogy csak neki, az egyetlen Istennek, szolgáljanak, s hogy az a saját érdekükben van, mert így lesznek megvédve Sátán, az ördög, vagy ellenség támadásaival szemben. ’ Az izraeliták éppen negyven éves vándorlás előtt álltak, mely a vadonon keresztül vezetett. Feltehető volt, hogy ezen az úton más nemzetekkel és népekkel is érintkezésbe fognak kerülni, amelyek az ördög vallᬠsán voltak. Fel kellett tehát vértoztetniök az ördögval¬ lással szemben és meg kellett őrizniük hűségüket a Min¬ denható Isten iránt, tiszta- lelkületűket őrizvén meg ezáltal. Csak az ilyenek vonulhattak bo az ígéret föld¬ jére; a törvényszegőknek ellenben el kellett pusztul- }}
