208
•Amiket most itt előadunk, mindenek felett an¬ nak kimutatását célozza, hogy a maradéknak most szorgalmasnak és nagyon tevékenynek kell lennie ama munka végzésében, amellyel az Űr megbízta s e munkának a nagysokaságot illető¬ leg be kell fejezve lennie az armageddoni viadal kitörése előtt. Itt most ismét Jehova felkészülé¬ sére mutatunk rá, amiről a próféta a köv. sza¬ vakban szól: „Mert mint a Perázim hegyén, fel- kél az Űr és mint Gibeon völgyében, megharag¬ szik, hogy megtegye munkáját, amely szokatlan lesz és hogy cselekedne dolgát, amely hallatlan lesz." — Ésaiás 28 : 21 «• Jehova prófétája, Abdiás útján, akinek a jö¬ vendölését egy előző alkalommal megtárgyaltuk, szólítja fel bizonyságtevőit, a maradékot: „Kelje¬ tek fel és hadd támadjunk reá haddal!" A mara¬ déknak ezen eljárása Jehova utasítása értelmé¬ ben a mindenható Isten nagy csata napját meg fogja előzni, fisai ás 28 : 21 jövendölése azon utolsó nagy viadalt illetőleg, amelyet Jézus Krisz¬ tus fog megvívni Jehováért, főképpen Gibeon vᬠrosára hívja fel a figyelmünket. Ugyanazon fe¬ jezetben, nyomban ama kijelentéi előtt, hogy Jc- hova úgy fog haragudni, mint a Gibeon völgyé¬ ben, ezeket mondja: „Jég söpri el a hazugság ol¬ talmát!" (17. vers),. 2. .yers. szerint „jégeső". A jégesőről szóló leírás kétségtelenül annak kimu¬ tatását célozza, hogy Gibeon és az ott megvívott harc is jelképes jelentőséggel bír. 11 Gibeon előtt két különböző időben volt harc. Ama tény, hogy e csaták mindenikéről feljegyzés készült, mutatja, hogy a gibeoni események jövő¬ beli eseményeket vetítettek elő. Az Úr az első csa¬ tát Gibeonnál akkor vívta meg, amidőn Józsúé vezényelte az Úr látható haderejét. (Józsué 10. fej.) A második gibeoni csata alkalmával az Úr Dávid királyt állította emberi szemekkel látható hadai élére. (Sámuel II. 5 :19—25) A legcseké¬ lyebb kétség sem állhat fenn aziránt, hogy ez a két ütközet Armageddont példázza s a hasonmás vizsgálásakor mindkettőt segítségül kell vennünk. Az Űr az első gibeoni ütközetkor jégesőköveit hullatta az ellenségre, ezáltal többen pusztultak el, mint más fegyverek útján. Az írásban ez ki is van emelve. Amidőn Dávid Isten ellenségeivel, a filiszteusokkal harcolt és Gibeonig kergette, nincsen szó jégesőről. A. perázim-hegyi ütközet¬ nél, amely Dávidnak Gibeonnál vívott csatáját megelőzte s amelyet Isten gyűlölőivel, a filiszteu¬ sokkal vívott .mondta a következőket: „Szétszór¬ ta az Űr ellenségeimet előttem, mint a víz szokott eloszlani; azért nevező azt a helyet Baál-Perázim- nak." (Sám. II. 5 :20) Ésaiás, Jehovától íratott próféciája a „rendkívüli eseménnyel" kapcsolat¬ ban „jégesőt" említ és „pusztító vihart, amely ár¬ víz módjára pusztított." (Ésaiás 28 :2) Ugyan¬ ez a próféta mondja: „És jég sepri el a hazugság oltalmát és a vizek elárasztják a rejteket" és „az ostorozó áradat eljő" — Ésaiás 28 :17, 18
- ’ Az első gibeoni csata az armageddoni csatát
példázta, amely Jehova országának az érdekében fog történni. Ugyanez az eset állott fenn, amidőn Dávid király harcolt Gibeonnál. Józsué, az első gibeoni csata vezetője Jézus Krisztust példázta. „Józsué" neve a Jézus névvel egyjelentőségű. Jé¬ zus a héber Józsué név görög változata. „Józsué" vagy „Jézus" azt jelenti, hogy „Jehova a szabadí¬ tó". Dávid, akinek a neve „szeretettet" jelent, Jé¬ zus Krisztust, Jehova szedetett fiát példázta. Ami¬ képpen a testi izraeliták felett Dávid király állott, áll Isten szeretett fia mint király a szellemi Izrael felett és mindazok felett, akik örökéletet fognak nyerni. A zsidókhoz írt lev. 4 : 8-ban ált megírva: „Ha Józsué (széljegyz. görögül: Jézus) nyuga¬ lomba vezérelte volna őket, akkor nem beszélne egy másik napról". Az angol bibliaford. szerint: „Ha Jézus nyugalmat szerzett volna nekik!" A lelki Izrael felől áll megírva: „Az én szolgám, Dávid (az én szerelmesem) lesz király felettük!"