Ünnepek
Tudomásunk szerint 1936. febr. 23-án történt első ízben, hogy Jehova népének a föld különböző részein összegyűlt népe előtt egy szónok szolgált. A Társulat elnöke ezen alkalommal Kaliforniában Los Angelesben egy nagy-gyülekezet előtt beszélt, előadását rádió és telefon útján Amerikában, Mexikóban, Kanadában, Nagy-Britanniában ás Európa különböző helyein is nagy csoportok hallgatták végig. Az előadás végén az összegyűlt tömeg ennek a cikknek végén közölt ünnepélyes nyilatkozatot tette közzé. Az előadás után a különböző csoportok kábel és táviratok útján közölték, hogy a beszédet és a nyilatkozatot is tisztán hallották és lelkesen elfogadták. Kedves ünnepély volt. Isten népe közül sokan vettek részt azon, dicsőség és hála érte Jehovának. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy az Úr felkentjei egyértelemmel járnak el a királyság hirdetésében való előnyomulásukban. AZ IZRAELITÁK Jehova parancsa szerint évente három nagy ünnepet tartoztak meg¬ tartani. Ezek az ünnepek Jehovának voltak szen¬ telve. Ez mutatja, hogy ez a három ünnep közvet¬ lenül és különösképpen is összefüggésben áll Je¬ hova nevének igazolásával. E három ünnepet az Ür a következőképpen nevezi: „A kovásztalan- kenyerek ünnepe" vagy „pászka"; az aratási i>n- nép, amit „pünkösdnek" is neveznek és a szüret, illetve a „sátorosünnep". „Háromszor szentelj ne¬ kem ünnepet esztendőnként. A kovásztalan kenyér ünnepét tartsd meg; hét nap egyél kovásztalan kenyeret, amint megparancsoltam neked, az Abib hónap ideje alatt. Mert akkor jöttél ki Egyiptom- ’ ból. És üres kézzel senki se jelenjék meg színem előtt. És a.z aratás ünnepét, munkád zsengéjét, amelyet elvetettél a mezőn; és a takarodás (szü¬ ret) ünnepét az esztendő végén, amikor termé¬ sedet betakarítod a mezőről." — Mózes II. 23 :14—16 ’Apászka az év kezdetét jelentette; pünkösd, a pászka után következő szombattól számítva az 50:ik nap volt és ugyancsak szombat volt Izrael részére; á. sátoros ünnep pedig a hetedik hónap 15-ik.napján kezdődött s ezzel végződtek az év rendkívüli ünnepei. Mivel Jehova a három ünnep tartását Izraelnek megparancsolta, felmerül a kérdés: Van-e valami köze a lelki Izraelnek, fő¬ képpen a maradéknak, ehhez a három ünnephez? — Mózes II. 34 :18, 22; Mózes III. 23 :6, 10, 34 "Jehova határozottan megállapította e három ünneptartás idejét és helyét. Ezek mindig egya¬ zon időre estek. Az első hely Siló volt. (Józsué 18 :1) Később Jeruzsálem jelöltetett ki ezen ün¬ nepek tartásának helyéül. Ezek az ünnepek köz¬ vetlenül összefüggtek Izrael aratási idejével. A. pászkát Abib hónap, illetve az első hónap 14-ik napján tartották. Erre következett a kovászta- lan-kenyerek ünnepe. A főpap ezen az ünnepen lengette Jehova előtt az első érett búza- vagy ár¬ pakévét a nép áldozataképpen. (Mózes III. 23 : 9—12) Az utána következő ötvenedik napon, a „hetek ünnepének" kezdete előtt, melyet később pünkösdnek neveztek, a főpap új búzából sütött két. kovászos kenyeret mutatott be az aratás zsen¬ géjéből mint a nép áldozatát. Ezt „a takarodás ünnepének nevezték, amidőn a termést behord- ták“. (Mózes II. 23 :16; III. 23 : 17) A sátoros ünnep ideje az „év végére" esett, amidőn immár behordták a termést és a behordás (szüret) ün¬ nepének" nevezték. „Szólj Izrael fiainak, mond¬ ván: Ugyanennek a hetedik hónapnak 15-én a sátorok ünnepe legyen az Ürnak hét napig". — Mózes III. 23 : 34 • Jehova szolgája, Mózes útján mind e három ünnepre nézve rendelkezett Izrael népének. Mó¬ zes, Jézus Krisztus előképe volt és Jézus Krisztus összefüggésben áll mindezen három ünneppel. Ügy¬ tetszik tehát, hogy azokkal azok is össze vannak fűzve, akik a Krisztusban vannak. A pászka Egyip¬ tomban létesittetett a pászkabárány leölésekor és elfogyasztásakor. Ez akkor teljesült be Jézus Krisz¬ tus áldozata útján, amidőn Jézus beiktatta az Ür- vacsorát halálának emlékezetére és Jehova nevé¬ nek igazolására. Az Űr parancsa szerint az ő né¬ pe ezt az ünnepet megtartotta és még mindig megtartja. Most az Ür templomához érkezett és magához gyűjtötte népét, örömmel üríti az új bort az Ürral az ő országában s így még mindig megtartja a pászkát, illetve az Ürvacsorát. "Pünkösd, Jóéi próféciája szerint a Szentszel¬ lem kitöltésének idejét jelzi. Az apcsel. 2-ik feje¬ zetének beszámolása szerint először az apostolok részesültek Isten szellemében. Ez annak az idő¬ nek a megfelelője, amidőn az Ür szelleme Gedeon¬ ra szállott és megfújta a trombitát. (Bírák 6 : 34) Jóéi próféciájának másodszori teljesülése a Szentszellem kitöltését illetőleg a meggyőző bizo¬ nyítékok szerint 1922-ben kezdődött. Pünkösd, Ruth prófétai könyvének csúcspontjával is meg¬ egyezik, illetve azzal, hogy a Ruth-osztály az igaz¬ ságban részesült. A Szentszellem nagyobbmérvű .. kitöltését illetőleg Isten népe közt a földön a nagy öröm idejét jelenti. A felkentek a próféta szavai szerint így énekelnek: „Ez a nap az, amelyet az Ür készített; örvendezzünk és ujjongjunk ezen!" — 118. zsoltár 24 • Húsvét és pünkösd közvetlenül kapcsolatban állnak az újszövetséggel. Az újszövetség megkö¬ tése Jézus, a valóságos húsvétibárány halála ál¬ tal van jelezve. Az újszövetség felavatása a mᬠsodik, illetve a Szentszellemnek teljesebb kiárasz- tása által van jellemezve. (Apcsel. 2 : 16—18) Az Ürnak földön levő népe főkép a Szentszellem
