Oldal:Jehiva-gondviselése-3-4-rész-1937.djvu/2

Az ŐRTORONY

és Krisztus jelenlétének hírnőke

24. évfolyam

1937 Julius

13-14 szám

Jehova gondviselése

(2. rész folytatása)

³⁵ József minden kínálkozó alkalmat jól felhasznált és bőven gondoskodott mindazok élelmezéséről, akik a közölt feltételeket teljesíteni fogják. Az előzőleg említett két fia Józsefnek és Aszenáthnak ezen hét év alatt született. A prófétai dráma e részének teljesüléseképpen Jézus Krisztus, a nagyobb József trónralépése- s főként templomához jövetele óta szervezte és végezte munkáját azok életfenntartására, akik neki engedelmeskedni fognak. Ő vezeti az armageddoni küzdelem előtt elvégzendő munkát. A munka első része a Jehova neve számára választott népnek sok szellemi eledellel váló ellátásából és annak felhasználására vonatkozó oktatásából állt, azután a küldetéséből, hogy az ország gyümölcsivel másoknak is szolgáljanak, amit ezúton juttatott el az élelmezésre szorult jóindulatú emberekhez.

³⁶

Krisztus menyasszonya, illetve a hűségesek, akik az Úr Jézus Krisztus visszatérésére várakoztak s most felébresztve az Úrhoz gyűjtettek a földön levő hűségesekkel együtt „eléje ragadtattak az éltető égbe" — Krisztusnak ezt a menyasszonyát példázta József felesége. Amennyiben József neje, Aszenáth két fiat szült, így Izrael tizenkét törzse teljes lett. Ez arra mutat, hogy Jehova tizenkét törzse, a lelki Izrael 144 ezre immár teljes. (Jelenések 7:1—8) József két fiának neve fontos s arra mutat, hogy mindazon áldás, amit Jehova maradéka a földön élvez, mindazon „fáradságról" (nyomorról) „meg fog feledkeztetni“, amit ezen a világon mint idegenek és zarándokok elszenvedtek, csakhogy bemehessenek Isten országába. Jézus Krisztus hű követői tudják, hogy Jézus Krisztussal szenvednek együtt és tekintélyüket el kell veszíteniök az emberek előtt. Mindezt szívesen elviselik és megfeledkeznek, e szenvedésekről, jól tudván, hogy nem érdemes azokat az eljövendő dicsőséggel összehasonlítani. József egyik fiát „Manassénak" hívták „elfelejtetést" jelent. A másik fiút „Efraimnak", ami „gyümölcsözőt" vagy „kétszeres gyümölcsöt" jelent s arra mutat, hogy Jehova népének maradéka sok gyümölccsel bővelkedik, amiből először ő maga táplálkozik, s a királyság gyümölcseit azután másokhoz viszi, hogy azok is táplálkozzanak belőle. Jehova bizonyságtevői mindezt örömmel teszik, azon szenvedésekre való tekintet nélkül, amiket Sátán zúdít reájuk. Így mondhatja a nagyobb József, Jézus Krisztus, a próféta szavaival: „Imé, én és a fiak, akiket nekem adott az Úr!" (Zsidók 2:13; Ésaiás 8:18) József két fia úgylátszik a maradékot példázza. Azon körülmény, hogy ez a két fiú plántálta tovább Józsefnek és családjának nevét, arra mutat, hogy Sátán a maradékot Armageddon előtt nem tudja elpusz-

títani a földről, habár kétségbeesve küzd is ellene. A nagyobb József reábizta bizonyságtevését és ők Isten parancsainak engedelmeskednek az Atya nevének tiszteletére. — Jelenések 12:17.

³⁷

A prófécia e része nagy vigaszt nyújt a maradéknak; az Úr megígérte, hogy a maradékkal lesz és felette tartja kezét s ezért előrehaladnak az ellenséges földön és az ország zászlaját magasra emelik és a föld népeit annak jelentőségére felhívják, hogy az Krisztus királyságát példázza s ez egyedül fogja megmenteni az emberiséget. A maradékot arról biztosította az Úr, hogy bőven fogja táplálni az életének fenntartására és megerősítésére szükséges eledellel, hogy azáltal tovább is erős legyen az Úrban és az ő hatalmának erejében.

Az éhség

³⁸

A bő aratások hét éve elmúlt és megkezdődött a hét éves egyiptomi ínség, amint József a Faraó álmát megmagyarázta volt; „eltele tehát a bőség hét esztendeje, amely vala Egyiptomnak földén. És elkezdődék az éhség hét esztendeje, mint megmondotta vala József; és lőn éhség minden országban; de Egyiptom földén mindenütt vala kenyér." — Mózes I. 41:53, 54.

³⁹ Világszerte nagy ínség volt; ellenben a király tárházaiban, amelyek József felügyelete alatt álltak, nem volt élelmiszerhiány. Ez is egyik vonása a prófétai drámának, most pedig meg kell figyelni a bekövetkezett eseményeket, amelyek a próféciát teljesítik. Jézus Krisztus, a nagyobb József, 1914-ben trónjára helyeztetett s a királyi hatalom azóta átszállt a mi Urunkra és az ő felkentjére. (Jelenések 11:15) Azóta minden az Úr Jézus Krisztusé e földön s ő azokat kegyelmesen megkíméli t. i. a jóindulatúakat, akik igazságra és alázatosságra törekszenek, vagypedig elpusztítja, miként Sátán látható szervezetét. Jézus Krisztus mindazáltal engedi, hogy Sátán még egy ideig gyakorolja hatalmát és a jóindulatúakon is uralkodjon, borzasztó lelkiinségbe döntve őket és az életüket is veszélyeztetve. Sátán szervezetében nincsen lelki eledel; ezt példázza a hét éves ínség. Azon körülmény, hogy az ínség nem ártott sem Józsefnek, sem az ő alárendeltjeinek, mutatja, hogy lelkieledeléhség nem uralkodik Isten szervezetében s hogy Isten az ínség ideje alatt sem szünteti be az esedékes időben való eledel nyújtását. Sokan azt állítják, akik magukat Krisztus követőinek vallják, hogy Ch. T. Russel halálával a szellemi táplálék bősége megszűnt a földön és kimerült. Az ily álláspont teljesen észszerűtlen és nem egyezik meg az írással. Arra kell gondolnunk, hogy Jehova Isten Jézus Krisztus útján