Oldal:Munka-1937.djvu/4

24

az ö képviselője és részesüljön áldásaiban, alkalmas voltát vagy alkalmatlanságát mindenki a saját szívállapotával és cselekedeteivel fogja eldönteni. A hívek, akik magukat önzetlenül szentelték Istennek, kedvező ítéletben fognak részesülni, ő felőlük mondja az Úr Jézus: ,,Kicsoda pedig a hű és a bölcs szolga, akit az Úr gondviselőjévé teszi házanépének, hogy eledelt adjon neki alkalmas időben? Boldog az a szolga, akit az Úr munkájában fog találni, amidőn megjövend! Bizony, mondom nektek, minden javaival meg fogja bízni azt." — Máté 24:45—47

¹⁰ A templomi osztály tehát a választott szolga része lett és követlenül a szolga-osztály főnökének, az Úr Jézus Krisztusnak van alárendelve. A munkában való közreműködésre a szeretet, az önzetlenség és az Istenhez, az Isten királyához és országához való örömteljes ragaszkodás kell hogy indítsa. A király trónján ül; a templomban van és ítélkezik és ugyanott részesíti tanításban és utasításaiban. Ez a kezdete Isten hatalma gyakorlásának a világon Jézus Krisztus útján az ö népe érdekében; a templomból valóknak örömmel kell vállalkoznak munkájuk elvégzésére, hajlandók is arra és jókedvűen végzik, amint írva van! „A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpír méhéböl leszen ifjaidnak harmatja." — 110. zsoltár 3

¹¹ Az új nap reggele eljött. Világossága feltárja az Úr szentségének szépségét, s a templomban levők erős fiatalemberekhez hasonlítanak, akik harcba vonulnak. Az úr megmutatja a hívek munkakészségének indítékát, amidőn így szól hozzájuk: „Ha szerettek engem, tartsátok meg az én parancsolataimat." — János 14:15

¹² A templomhoz-tartozók az ő neve számára kiválasztott nép, azok t. i. akik a világból kiválasztattak és elkülönültek, akik a királyság szolgálatába állottak. Mily munkát kell tehát végezniük? A Jehovától nyert megbízatásuk válaszol ezekre a kérdésekre. Az Úr Jézusról áll megírva: „Az Úristen lelke van én rajtam, azért, mert felkent engem az Úr, hogy a szegényeknek örömet mondjak; elküldött, hogy bekössem a megtört szívűeket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást és a megkötözötteknek megoldást." — Ésaiás 61:1, 2

¹³ Akik Krisztushoz vonzattak és szervezetéhez tartoznak, Jehovától ugyanazon megbízatásban vagy felkenetésben részesülnek, amelyben az ő főnökük Jézus Krisztus is részesült s ez írja le az ő munkájukat. Munkájuknak teljesen egyeznie kell Isten és Jézus Krisztus szellemével. Ezért a köv. figyelmeztetés szól hozzájuk: „Félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti idvességteket; mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jókedvvel". (Filippi 2:12—14) Jehova Isten most nevének tisztázásán dolgozik s ezeknek a híveknek is megengedi, hogy együtt dolgozzanak vele az ő akarata és tetszése szerint, ö nincsen rájuk szorulva, hanem csupán e kiváltságban részesíti őket. Isten kifejezett akarata, hogy neve tisztáztasson. Istennek tetszik, hogy a templomi osztály részt vegyen az ő nevének tisztázásában. Jehova azt az ő nevének népéül választotta ki a világból a reá vonatkozó

akaratát a köv. szavakban fejezte ki: „Ti vagytok az én tanúim és az én szolgám, mond az Úr, akit választottam, hogy felismerjetek, hígyjétek és belássátok, hogy én vagyok az... ti vagytok a tanúim, monda Jehova, hogy én vagyok az Isten"; „rajtam kívül nincsen Isten." (Ésaiás 43:10—12) Figyeljük meg, az Úristen ezzel a következőket mondja választottainak: Tudományt kell szereznetek; hinnetek kell, hogy az Isten beszédéből származik s meg kell értenetek az Úrral való tényleges kapcsolatotokat. Az ő igéjében áll megírva; „Szerezz bölcseséget; szerezz eszességet." — Példab. 4:5

¹⁴ Valaki ismerheti Isten igéjének szövegeit; s amellett nem bölcs és nem is értelmes. Az értelem szerzése a teremtmény és a Teremtő közti viszony (kapcsolat) felismerését és helyes felfogását jelenti. Ez azt jelenti, hogy meg kell értenünk és tudnunk kell, hogy csak egy mindenható Isten van, akit Jehovának hívnak, hogy mindenkinél bölcsebb és felségesebb és minden jó és tökéletes adomány tőle ered; hogy Jézus Krisztus Jehova szeretett fia, áll legközelebb az Atyához és az ö „jobbkeze" vagy főmegbízottja; s hogy a templomhoz tartoznak mindazok, akik a Krisztushoz tartoznak; ezek Isten és Krisztus szolgái, s hogy a szolga az Úr akaratát tartozik cselekedni, mégpedig jókedvvel. Ez jelenti az értelem szerzését.

Engedelmesség

¹⁵ Mielőtt valaki a választott szolga-osztály tagja lehetne, fel kell áldoznia minden világi reménységét, kilátásait és hiú törekvését és magát Isten akarata alá kell rendelnie. Miután Isten szolgája lett, még fontosabb az engedelmeskedés, s ilyeneknek szól az előírás: „Jobb az engedelmesség az áldozatnál!" Az Isten akaratával ellenkező cselekedet, lázadás. Az Úr utasításainak teljesítésében való hanyagság vagy vonakodás, ellenszegülés, tehát törvényszegés és a bálványimádás egyik neme. (Sámuel I. 15:22, 23) Amidőn valaki Isten templomába került s annak része lett, de azután hanyag lesz, vagyha nem akar engedelmeskedni Isten törvényének és szervezetének, az olyant, amint megmondotta, az Úr kiteszi a templomból, illetve az ő országából is. (Máté 13:41) A szolga azt tartozik cselekedni, amit az Úr parancsol neki, mégpedig készségesen, minden zúgolódás és panasz nélkül.

¹⁶ Miből tudhatja a szolga mindenkor, mit tartozik cselekedni? Erre a Biblia, amely kimondottan Isten beszéde, ad választ; ez képezi tehát a biztos vezetést. Ennek bizonyítékául olvassuk: „Az én lábaim szövétneke a te igéd, és az én ösvényem világossága!" (119. zsoltár 105) „A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, az oktatásra, á nevelésre az igazságban, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített." (Tim. II. 3:16, 17) Az Isten igéjében jártas szolga alkalmas a reábízott jó munkára. Miután a szolga ily oktatásban részesült, engedelmeskedni tartozik; máskülönben nem nyerheti meg, hanem elveszíti az Úr elismerését. Jézus Krisztus a Mózesnél nagyobb s a szolga-osztály érdekében a jelen napról, amidőn Jézus Krisztus a templomban van és Isten felszentelt seregét oktatja, tanítja és vezeti és teendőit elrendeli, áll megírva: „Lészen pedig,