Oldal:A-nagysokaság-összegyűjtése-3-4-rész-1937.djvu/3

                                   Az ŐRTORONY
                         és Krisztus jelenlétének hírnöke
                       24. évfolyam 1937 január hó 1—2 szám
                           A nagysokaság összegyűjtése

„Azon a napon ezt mondják Jeruzsálemnek: Ne félj! Ne lankadjanak kezeid, Sion!“ — Sofóniás 3:16

                                   (3. rész)

¹ PRÓFÉTÁI útján Jehova immár a hajdan korban íratott a jelen napok, illetve az ő napjának eseményei felől. Most ezeket a próféciákat a hű maradék reménységének megerősítésére, vigasztalására és segítésére feltárja. (Róma 15 :4) A választott maradék világosan látja ezt s így az ördög semilyen ravaszsága, sem hanyagság nem tudja elfordítani. A maradék az Úrban bízik, minden útjaiban felismeri, s ezért bízik teljesen abban, hogy Isten vezeti útain. Most egy önző stréber, aki túl okosnak képzeli magát, s azt szeretné, hogy mások is tanultnak és okosnak tekintsék, a következőket mondotta: „A folyóirat csak egy embernek a nézetét közli, s amit közöl, nem egyebek gyermeteg következtetéseknél." Ezzel a kijelentéssel akar elfogultságot előidézni az olvasók között a folyóirattal szemben s akarja figyelmüket beképzelt „bölcsekre" terelni. Ámde a hű maradék tudatában van annak, hogy Jehova és Jézus Krisztus a tanítóik s nem emberi nézettel táplálkozik s ezért nem is követi valamely önző ember ravaszul kitalált és előadott szavait. Amiképpen minden ökör ismeri urának jászolját, ugyanúgy tudja Isten minden kis gyermeke is, hogy az ő lelki tápláléka az Atya tárházából származik. Tovább fogja tehát tanulmányozni a próféciákat, nagy örömmel fogja nyomon követni azoknak az Úrtól való feltárását és tovább is minden hálájával a mennyei Atyának és a nagyobb Józsuénak fog elismeréssel adózni.

1 Azok az őszinte emberek, akik a r. kát. hie¬ rarchiának és szövetséges papságának lábainál ültek és önző emberek fecsegéseit meghallgatták, megfosztattak olcsó jogaiktól, rászedettek és sö¬ tétségben tartattak: most azonban az Űr kegyel¬ me által itt az idő, hogy megérés és felvilágosor dás birtokába jussanak s látják is, hogy segítség érkezett számukra Jehova Istentől, az Űr Jézus Krisztus útján. Most pedig figyeljük meg, mily találóan példáztatta előre Jehova munkájának ezt a részét immár a hajdani időkben. ’ Amiképpen az űr a gibeonítákat vezérelte, hogy Józsuához forduljanak, vezéreli ma is az őszinte érzelműeket, hogy forduljanak Jézus Krisztushoz: „Küldőnek azért Gibeon férfiai Jó¬ zsuához a táborba , Gilgálba, mondván: Ne vond meg kezeidet a te szolgáidtól! Jöjj fel hozzánk hamar és ments meg minket és segíts rajtunk, mert mind felgyűltek ellenünk az Emoreusok ki¬ rályai, akik a hegyen lakoznak" — Józsué 10 :6 •Józsué hadseregével Gilgálnál táborozott. Ez a szó. „vedlést" jelent s arra a helyre mutat, ahol „Egyiptom szégyenét" (amely a világtörténelem¬ ből származott) az izraeliták, Jehova népe a kö¬ rülmetélés által levedletté. Jehova akkor eltávo¬ lította tőlük gyalázatukat, mivel engedelmesked¬ tek azon parancsának, hogy a pászka előtt tisztul¬ janak meg. (Józsué 5 : 2—9) Hasonlóképpen tᬠvolította el Isten a világ gyalázatát a hű mara¬ déktól, mivel az ő parancsának szót fogadott, a világtól különvált s magát teljesen Jehovának és az ö országának szentelte. •Amiképpen a gibeoniták Józsuához fordultak, segítségért, látja most a Jonadáb, illetve a nagy¬ sokaság osztály, hogy Jehova bizonyságtevői tel¬ jesen hívek az Istenhez; s mivel a jonadábok se¬ gítségre vannak szorulva. Jehova bizonyságtevöi- hez, fordulnak segítségért és életfenntartó táplᬠlékért. A gibeonitáknak Józsuához intézett se¬ gítségkérése teljesen egyezik azon jóakaratú em¬ berek scgélykiáltásával, akik Jézus Krisztushoz, a nagyobb Józsuához fordulnak, hogy mentse meg őket az álkereszténység szörnyűségeitől s a jó¬ akaratunkat mentse meg az Isten számára. (Ezé- kiel 9 : 4) Most Jehovának a bizonyságtevökhöz intézett utasításai oly világosak és tiszták, hogy senki sem állhat elő azzal, hogy tévesen ér¬ tette azokat. A maradék azokat teljesíteni tar¬ tozik, amennyiben az ország evangéliumát mind¬ azokhoz elviszi, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot. /A gibeoniták segélykérése a köv. hangzott Józsuéhoz: „Jöjj fel hozzánk hamar és ments meg minket és segíts rajtunk!" A képnek ezen része világosan mutatja, hogy a cselszövők szem¬ be, fognak szállani a nagysokaság érdekében fo¬ lyó munkával, t. i. a r. kát. hierarchia és cselszö¬ vő társai, akik mindnyájan Góg, Sátán fővezéré¬ nek, parancsnoksága alatt állanak. Azonkívül ez a, kép, azt is megmutatja, hogy Isten a nagyobb Józsué, Krisztus parancsnoksága alatt a mara¬ dékra bízta az ország gyümölcseinek a nagysoka¬ sághoz való elvitel munkáját és Isten tanúbizony¬ ságainak most e parancs végrehajtásán kell doi- gozniok. „Jeruzsálem" Jehova szervezetének az elnevezése, amely az Urat dicsőíti, 8 ugyancsak őt dicsőíti a nagysokaság is mondván: „Üdv a mi Istenünknek, aki a királyi székben ül, és a Bᬠránynak!" (Jelenések 7 :10) Amiképpen a gibeo- nitákat annak idején az ellenségek ostromolták, ostromolják a mostani gibeonítákat, a jóakaratú embereket Isten szervezetének (népének) ellen¬ ségei; ezért mondja most Jehova a jóakaratú em¬ bereknek, akik neki szolgálnak és őt kívánják tisztelni: „Ne félj! Ne lankadjanak kezeid!" Most ugyanígy szól Jehova Sión maradékához, amely