Oldal:Ünnepek & Akik armageddont túlélni fogják 1936.djvu/7

vöt éa hatalmat Istennek és Jézus Krisztusnak tulajdonítanak. (Jelenések 7:11, 12) Annak megmutatására, hogy a nép Jehovát tekinti a nagy életadónak és győzelmesnek, van a pálma és a vízforrás is jelképnek használva; ez kitűnik a Bibliából az első pálmákkal kapcsolatban. Az izraelitákat Mózes, Jehova utasítására eredményesen kivezette Egyiptomból a Veres-tengeren keresztül. Így aratott győzelmet Jehova Faraón, az ördög képviselőjén és szabadította meg az izraelitákat s fejezte ki előttük, hogy Jehovától származik az üdvösségük. Élimbe vezérelte őket „És monda: Ha a te Uradnak, Istenednek szavára hűségesen hallgatsz és azt cselekszed, ami kedves az ő szemei előtt és megtartod az ő parancsolatait és minden rendelését: egyet sem bocsátok reád ama betegségek közül, amelyeket Egyiptomra bocsátottam, mert én vagyok az Úr, a te gyógyítód. És jutnak Élimbe és ott tizenkét forrás vala és hetven pálmafa; és tábort ütének ott a vizek mellett.” (Mózes II. 15:26, 27) Ezeket a szavakat Mózes IV. 33:9 is megismétli s bizonyosan valamily célzattal jegyeztetett fel. Élim „erősséget” jelent s ez a hely élővíz-forrásaival és hetven pálmafájával a teljes erőnek, győzelemnek és az Isten kegyes adománya az ő választott felkentje, Jézus Krisztus által.

³² Amit az izraelitáknak adott jelképi törvény követelt, teljesen egyezik azzal, amit az Úr most az utolsó napokban követel felkentjeitől. Most Krisztus a templomban áll és felszólít: „Én vagyok az út, az igazság és az élet!” Ezt az örömhírt bizonyságtevésül hirdetteti minden nemzetnek. Felkentjeit elküldi, hogy a jóindulatúaknak minden nemzet közt megmondják: „Jöjjetek, ismerjétek meg Jehovát és igyatok az élet vizéből!” Azután a többi juhokat, a jonadábokat, vagy nagysokaságot hívatja és utasítja, hogy mindenkivel közöljék, aki azt meg akarja hallgatni: „Jöjjetek és vegyétek az élet vizét ingyen!” Ezek a tények további bizonyítékok amellett, hogy a hasonmási sátoros ünnep most folyik és a királyság hírét most meghallották, akik eddig jövevények voltak a földön, az Urat megismerték, elismerték és hódolnak neki; a pálmaágak lengetése ezt példázza. Emiatt nem hajbókolnak az Isten szervezetéhez csatlakozó emberek embereknek és emberi hatalmaknak s nem is tőlük várják üdvösségüket.

Öröm

" A három nagy ünnepnek mindenike, amelye¬ ket az izraelitáknak az Űr parancsára meg kellett tartaniok, nagy örömmel kezdődött. Jehova ün¬ nepe volt mindenik; mert ezeken az ünnepeken őt tekintették a legfelségesebbnek és a leghatalma¬ sabbnak. Az ünnep főcélja Jehova neve igazolᬠsának az elismerése volt. Most Jézus Krisztus, a nagy igazoló eljött és ígéretéhez híven felkent¬ jeivel a királyság örömpoharát üríti. (Máté 26 : 29) Az Űr Jézus Krisztus öröme az Atya nevének igazolása. Most híveit maga köré gyűjtötte a tem¬ plomban s igy szól hozzájuk: Mivel a kevés fe¬ lett hívek voltatok, sokra bízlak ezután; lépjetek •; be az űr örömébe! (Máté 25 : 23) Krisztus orszá¬

gának érdekeit erre a hű és bölcs osztályra bíz

za s ezek osztoznak az ő örömében Jehova nevé¬ nek igazolását illetőleg. ’* A Szentszellem második kitöltése óta a ma¬ radék meglátta az Urat az ő szent templomában, valamint azt is, hogy miképpen világosítja meg mindenkinek az elméjét és küldi Jehova aka¬ ratának teljesítésére. Ez nagy mértékben fo¬ kozta az Ür népének örömét. Értékelni tud¬ ják ama nagy kiváltságot, hogy Jehova ne¬ vét viselhetik s nagyon örvendenek, hogy bizonyságtevői lehetnek az ő nevének tiszteleté¬ re. A sátoros ünnep tehát mint Jehova ünnepe az Úrnak szentelt örömünnep, amelyben összes fel¬ kentjei résztvesznek. Jehova bizonyságtevöi az utóbbi hónapokban nagy indítékot találtak a kiáradó öröm tekintetében abban, hogy Jehova feltárta előttük Jézus Krisztus útján a „nagyso¬ kaságra" vonatkozó igazságot s a maradék ki¬ váltságának látja, hogy az igazságot az Űr pa¬ rancsa szerint hirdesse és Jehova dicsőítésére a nagysokaság összegyűjtésében közreműködjön. ” Amidőn Isten jelképi népe a fogságból kisza¬ badult és felismerte kiváltságát a sátoros ünnep tartására vonatkozólag, többé nem siránkozott s minden hozzátartozóival együtt örvendezett., A maradék a pászka és a pünkösd megtartásával nem szünteti be a munkáját s e tekintetben való öröme sem szűnik meg. Mindkettő tovább tart, amihez most a nagysokaság összegyűjtésének öröme is hozzájárul. Jehova egész népe együtt tartja az ünnepet és a nagysokaság meg van mu¬ tatva, amint a pálmaágakat lengeti s tus, a Jehovától küldött király, győző és üdvözí¬ tő előtt hódol. ’• Amidőn Mózes, Moáb mezején az izraeliták oktatását befejezte, mondotta: „Ujjongjatok ti nemzetek, ö népe!" (Mózes V. 32 : 43), Ez biz¬ tosan arra mutat, hogy a felkenteken kívül még mások is állanak az Ür mellett és együtt örvende¬ nek az Ürral. Az apostol Mózes e szavait idézte Róma 15 :10-ben, ami ismételten azt bizonyítja, hogy a felkent maradék a nagysokasággal együtt ünnepli a sátoros ünnepet. Miért kell ujjongani? •17 Most nagy öröm uralkodik az Űr népe között, mivel a szabadulás napja elérkezett. (Lukács 21 : 28) Az Írás több idézete s a kapcsolatos tények mutatják Armageddon közelségét. A nagy vitéz, Jézus Krisztus aképpen van bemutatva, amint nagy hatalommal, harciménen lovagolva jön. Je¬ hova napján jön így s a következőkép felel a hoz¬ zá intézett kérdésre: „Bosszúállás napja volt szí¬ vemben és megváltottaim esztendeje eljött." (Ésaiás 63 : 4) Jehova felkentjeinek, a maradék¬ nak, „Isten bosszúállásának napján" kell tevé¬ kenykedniük, vigaszt juttatva el a nyomorgókhoz és jajveszékelőkhöz; mert az Űr parancsa hatᬠrozottan így intézkedik. (Ésaiás 61 : 2; Ezékiel 9 :4) Akik a bizonyságtevésből vigaszt merítet¬ tek, a vigasztalókhoz csatlakoznak az örömben s velük együtt éneklik Jehova dicsőségét az üzenet továbbítása által. Ez azt jelenti, hogy a maradék és a jonadábok együtt „merítik az üdvösség vizét a szabadító kútfejéből." (Ésaiás 12 :3) Ezek tudják, hogy az üdv Jehovától származik Jézus