„117 - Csak Isten tudja.” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
(Új oldal, tartalma: „= Csak Isten tudja. ={{raw:data:ta|r|}} 1. Én nem tudom mi vár rám, elrejti Isten azt, Ki utam minden lépténél új helyzetet fakaszt. És meglepő öröm gyanánt…”) |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
= Csak Isten tudja. ={{raw:data:ta|r|}} | = Csak Isten tudja. ={{raw:data:ta|r|}} | ||
− | 1. Én nem tudom mi vár rám, elrejti Isten azt, | + | 1. Én nem tudom mi vár rám, elrejti Isten azt,<br> |
− | Ki utam minden lépténél új helyzetet fakaszt. | + | Ki utam minden lépténél új helyzetet fakaszt.<br> |
− | És meglepő öröm gyanánt, küld kellemes vigaszt | + | És meglepő öröm gyanánt, küld kellemes vigaszt.<br> |
Kar:<br> | Kar:<br> |
A lap jelenlegi, 2022. június 18., 10:45-kori változata
Csak Isten tudja.
1. Én nem tudom mi vár rám, elrejti Isten azt,
Ki utam minden lépténél új helyzetet fakaszt.
És meglepő öröm gyanánt, küld kellemes vigaszt.
Kar:
Akárhová hív, megyek, nem töprengvén jövőn.
|: Rábízom sorsomat, mivel Ő tudja azt, mi jön. :|
Mi jön, mi jön, mi jön. (csak az utolsó versszak után)
.
2. Csak egy lépést előre ha látok, az elég.
Ha eltűn’ földi álomkép, tisztán ragyog az ég.
S a kedves hívás: „Jer, kövess!” hangzik olykor, mindég.
3. Mi’ jó, hogy nem tudom én jövőm rejtett sorát!
Hisz’ fenntart jobb kezével hűn, s magamra nem bocsát;
Szavával ringat engem el, mi édes nyugtot ád.
4. S én így megyek előre, nam tudván, hogy mi jön.
A mélybe’ Véle inkább, mint magamba’ járva fönn;
Homályba’ hittel inkább, mint a fényes látkörön.