Oldal:Az-ő-háboruja-1-2-rész-1938.pdf/8

185

dőléseket, mert az események kétségkívül mutatják, hogy az ellenség hogyan nyomul fel Isten népe ellen s ezt a népet az a kívánság heviti hogy a végleges ki­menetelt megismerje s meg is kell ismerje.

Tanulmánykérdések

1 Hogyan mutatják Iráshelyek és tényék, hogy Jehova előre meghatározott időket és időszakokat a feltett szándéka végrehajtására? Milyen munkának a végre­hajtását kívánja mostan? És mely eszközöket használ fel e célra? Milyen módon képes az ő népe megérteni feltett szándékát és résztvenni annak végrehajtásában?

2-3 Mire vonatkozik az itt megvizsgálandó kép? Hogyan van ez kimutatva? Mire vonatkozik az „azután“ szó? (Krónika II. 20:1) Hasonlítsd össze, ezt az Ésaiás 1:26—28 jövendölésével, és azzal, ami annak beteljesedéseképpen történik!

4 Mutasd ki hogyan jövendölte meg előre a Jósafátról szóló feljegyzés Krisztus Jézus eljövetelét és a népének hozzá való összegyűjtését, valamint népének megtisztítását!

5 Hogyan teljesedik Jósafátnak a Krónika. II. 19:5-ben feljegyzett eljárása? Hasonlóképpen az ő utasítása, amint az a 6—8 versekben fel van jegyezve?

6-10 Milyen fontos oktatások tűnnek, ki most Isten templomban lévő ellenjelképes népe számára a 9 és 10. versekből? Valamint a 11. versből?

11-12 Magyarázd meg a Krónika II. 20:1-ben feljegyzett eljárást! Alkalmazd a prófétai képet!

13 Kiket árnyékoltak elő itt az Edomiták és hogyan?

14 Kiket árnyékoltak elő az Ammoniták? És mely tények jellemzik ezeknek a Jósafát elleni egyesült fellépése teljesülésében való részüket?

15 Mikor és hogyan történik a "királyok láncrafüzése és a főembereknek vas-bilincsekbe“ való verése? Mit kell érteni a „bilincseik“ és „köteleik“ alatt? (2. zsol-

tár. 3) És hogyan törekszenek megszabadulni ezektől az uralkodó hatalmak?

16-17 Kik voltak a „Menuiták“? Mely tényekből láthatjuk világosan e jövendölés teljesülésében őket és a „Moáb és Ammonhoz“ való viszonyukat? Mit árnyékolt elő a „Seir hegye“?

18-20 Magyarázd meg, hogyan van bemutatva a Krónika II. huszadik fejezete összefüggése által a jövendölés alkalmazásának és teljesülésének ideje!

21 Mely tanulságot vonhatja le korunkban Jehova népe azon tényből, hogy Jósafát megőrizte tisztaságát és megszabadult?

22-25 Hogyan figyelmezteti Jehova a népét, előre és képesíti az Isten szolgálatának bátor és bizalomteljes folytatására?

26-27 Kire vonatkozik az ellenjelképben a 2. versben említett „nagy tömeg“? Milyen prófétai jelentősége van annak, hogy ezek „Josafát ellen vonultak“ és máris Engédiben“ voltak?

28-29 „Megfélemlék azért Jósafát.“ Utalj a prófétai kép e részének a teljesülésére, mégpedig a 2. vers pró­fétai feljegyzésével kapcsolatban!

30-32 Sorolj fel tényeket, amelyek a két ellenséges szervezet közötti harc kezdetét és fokozódását jellemzik!

33-34 Mi lett előárnyékolva azáltal, hogy ‘Jósafát Jehova ábrázatát kezdte keresni'? Mit jelent a „böjtölés“ és mi annak a célja?

35 Hogyan hirdetett „böjtöt Jósafát“ a beteljesedésben „egész Júda országában“? És milyen hatást váltott ki ez Isten szövetséges népénél?

36 Milyen tényekből tűnik ki világosan a prófétai kép beteljesedésénél a „Júda egyesült ellenségeinek“ a fel­nyomulása és Jehovának a végütközetre vonatkozó oktatása a népével szemben? Mily célt követett Jehova a prófétai kép szerzésével s az arról szóló feljegyzés elkészíttetésével, valamint hogy annak értelmét most feltárja népe előtt?

(Angol W. 1938 július 1.)

Az ő háborúja

II. rész

„Ne féljetek ... a harc az Istené" — Krónika II. 20:15.

¹ JEHOVA felépittette Jeruzsálem városát, a templo­mot ott felállíttatta és abba helyeztette nevét...(Kir. I. 9:3) „Hanem azt a helyet; amelyet kiválaszt Jehova, a ti Istenetek minden törzsetek közül, hogy az ő nevét oda helyezze és ott lakozzék, azt gyakoroljátok és oda menjetek.” (Mózes V. 12:5) Hasonlóképpen küldötte el Jehova Krisztus Jézust az ő szervezete, Jeru­zsálem vagy Sion felépítésére, s a templom fel van ál­lítva, amely Krisztus Jézusból és teste hű tagjaiból áll. A prófétai képben Jehova temploma az imátság he­lyt volt, és Isten királyi háza a beteljesülésben szin­tén az a hely, ahol a Legfelségesebb ábrázatát keresik. Ezzel összhangban gyűjtötte össze Jósafát a népet az imádkozás és fohászkodás helyére, amidőn az üzenetet megkapta. (Krónika II. 20:4) Nagy veszedelmet sejt­vén és annak szükségességét, hogy az Úr ábrázatát ke­ressék, elhagyták kényelmes lakásaikat Júda népei és siettek Isten házába, hogy ott ismeretet keressenek és megtudják, hogy mit kell tenniük. Az Úrért való egye­sült szolgálat világraszóló megszervezésére Jehova tanúi egy hasonló összejövetele kezdődött 1925-ben, amidőn az általános szolgálati munka kezdetét vette, amely 1927 óta a vasárnapi házankénti bizonyságtevő munka egységes keresztülvitele céljából az egész földön nyomatékosabban figyelembe lett véve és végeztetett. 1932-ben Isten ellenjelképes temploma, Isten felkent népe kerületi összejövetelekkel kapcsolatos tömegakciókat szervezett a szolgálatra és végre is hajtotta, s ez a mun­ka azóta is folyamatban van. E munka végzésének az érdekében Isten hű népének a tagjai — az úttörők különösen — elhagyták kényelmes lakásaikat, a gyüle­kező helyre siettek és a hadszíntér valamely helyére vo­nultak, amely nekik ki utaltatott a királyság üzeneté­nek a hirdetése céljából, ez pedig történt, miután az

Úrtól a szervezete útján kioktattattak a teendőket és kötelességeket illetőleg.

² Jósafát és a nép a jeruzsálemi templomba mentek, 'hogy az Urat megkeressék'. (Angol Rotherham szerint) Itt volt az ideje, hogy felvilágosítást vagy ismeretet, keressenek az Úrnál a templomban, ahova a népnek az Ő parancsai szerint ily alkalmakkor fordulni kellett. Az Izráelitáknak ez az összejövetele egy előkép volt, s az erről szóló beszámoló Istennek most földön élő népe érdekében jegyeztetett fel. A mondottak igazolására a tényekre hivatkozunk. 1918 előtt Isten népe abban a tévedésben vagy tévhitben volt, hogy a „felső hatalmasságok“ e világ kormányainak a hivatalnokaiból álla­nak, amelyeknek mindenki alá kell rendelje magát, még ha ez az alárendeltség ellentétben volna is Isten törvényével. Az a tényállás, hogy abban az időben e világ kormányainak a hivatalnokai Jehova tanúit akadályoz­ták a királyság üzenetének a hirdetésében, arra indította Jehova tanúit, hogy a dolgot alaposan megvizsgálják és az Úrtól e dologban felvilágosítást kérjenek; s miu­tán Isten népe az Urat megkérdezte s az Igéjét megvizsgálta, meggyőződött arról, hogy a „felső hatalmakat“ Jehova Isten és Krisztus Jézus alkotják, senki más. (Róma 13:1) Amidőn aztán tovább keresték az Úr ábrázatát, 1928 vége felé kinyilatkoztatta népe előtt az őrtorony által, hogy a szellemi Izráel hű maradéka közül egyesek megoltalmaztatnak és Armageddont túlélik, s hogy csak akkor lehetnek hűségesek, ha teljesen alárendelik magukat Istennek és Krisztus Jézusnak, a tényleges „felső hatalmasságoknak“ s nekik en­gedelmeskednek. A Watch Tower 1929 júniusi (Az Őrtorony 1929 aug.) számában Jehova a népe előtt világosan és félreérthetetlenül feltárta, hogy a „felső hatalmasságok“ Isten és Krisztus Jézus, s hogy ha emberek vagy