Oldal:W1929.08.01-hu.djvu/11

1929 augusztus 1.

235

Szak.

43-44 Micsoda „éjszakáról" beszél az apostol a 12. versben? Micsoda „nap"-ról? Hogyan veti el valaki a sötétség cselekedeteit? Hogyan kell ,felöltözni a világosság fegyvereit?

Szak.

45-46 Miről lehet azt megtudni, hogy valaki becsületesen jár-e vagy nem? Mi az egyedül okos eljárása azoknak, akik nem akarnak az Úr munkájában résztvenni?

Szak.

47-48 Micsoda kiváltságnak örvend a maradék Jehova hadseregében? Mondd meg, hogy mi az azoknak adott figyelmeztetés célja, akik még nem ébredtek fel azon kiváltságuk értékelésére, hogy mint tanuk a szolgálatban résztvegyenek! Micsoda áldások várnak azokra, akik tetthez-látnak?

W.T. 1929 június 15.

Jehova a nagy tanítómester.

Tanitómester az, aki gyermekeket oktat. A bölcs tanító türelmet tanusít tanítványaival szemben. Tudatlanságukat és azt a sok hibát, ami tudatlanságúkból ered, elnézi. A bölcs tanító nemcsak azon szabályokra és törvényekre oktatja ki tanítványait, amelyek megmagyarázzák, hogy bizonyos eljárásokat miért követnek bizonyos következmények, hanem tanítványainak gyakorlati szemléltetéseket is nyújt, mivel tudja, hogy a tapasztalat a legjobb tanítómester. Igy tárja tanítványainak szemei elé, hogy a szabályok és a törvények igazságosak és megfelelőek, és ezt a szemléltetést mindaddig folytatja, amíg a tanítványok egészen meg nem győződnek és a leckét alaposan meg nem tanulják.

A biblia szerint Jehova a világmindenség legnagyobb tanítómestere. Iskolája már hatezer év óta működik és még egy további ezer évig fog tartani. Ezen iskola növendékei az emberi család tagjai. A biblia azon szabályok és törvények könyve, amelyeket nekik meg kell tanulniok és amelyeknek engedelmeskedniök kelt. Jehova az elmult hatezer éven keresztül ezen törvények működéséről sok szemléltetést nyujtott, miáltal tanítványai elé tárta, hogy törvényei helyesek és igazságosak. Ilyen módon tanítványainak arról adott meggyőző leckét, hogy szabályai és törvényei megsértésének mindig büntetés a következménye, míg ellenben az azoknak való engedelmeskedés mindig áldásokat hoz. Törvényei helyességének legcsodálatosabb szemléltetése azonban éppen most, a legközelebbi jövőben fog megtörténni.

A bölcs tanítóhoz hasonlóan Jehova Isten nem hirtelenkedik. Nem jön ki a sodrából, sem idegessé nem lesz, tanítványaival nem veszekedik. Csodálatos és követésre méltó türelmet tanusított velük szemben.

Noha a türelem és kimélet mindezen évszázadai alatt tanítványainak eljárása és magaviselete neki sok fájdalmat és szomorúságot okozott, mégis elszenvedte azokat, tudatlanságukra gondolván. Tévedéseikre csak akkor mutatott rá, hogyha azokat szántszándékkal és szívbeli gonoszságból tették.

Ő a legjóságosabban megértette azokat a tévedéseket, amelyeket tudatlanságból és ostobaságból követtek el, és az ilyenfajta bűnösök még meg fogják tapasztalni Istennek irántuk való szívbeli künyörületességét és nagy

szeretetét. Míg ellenben a nyakasság, önfejűség és ellenszegülés büntetésre méltó, és ezek Jehova legszigorúbb ítéletével és büntetésével, nevezetesen az örök megsemmisítéssel lesznek megtorolva, amelyet a szentírás a „második halát"-nak nevez. Jehova azon igazságot, hogy Isten a szántszándékos bűnt örök megsemmisítésse bünteti, maradandóan bevésendő, sok szemléltetést nyujtott, amelyek az ő igéjében fel vannak jegyezve. A biblia nem mondja, hogy Isten valakit örökké fog győtörni, és ezért van, hogy a bibliában az örökgyötrelemnek nincsenek szemléltetései. Az ilyen szemléltetések csak az emberek által csinált hitvallásokban és olyan könyvekben vannak, mint Dante pokol c. műve.

Isten minden ember tudtára akarja adni, hogy Ő az egyedüli Isten: hogy Ő mindennek teremtője; hogy minden jó és tökéletes adomány csak az Ő kezéből jön; hogy ő teljesen önzetlen és hogy nem óhajt egyebet, mint teremtményeinek legjavát; hogy Ő bölcs, igazságos, szerető és hatalmas és hogy Ő ezen tulajdonságok egyikét sem használja fel teremtményeinek hátrányára; hogy az ő törvényei és elrendezései iránt való engedelmesség hoz békességet, boldogságot, szabadságot és örökéletet, míg az ezekkel szemben tanusított engedetlenség gyászt, kudarcot, szenvedést és örök halált vagy pusztulást, megsemmisülést hoz.

Arra is tanítja a fajt, hogyha akár angyalok, akár emberek a maguk bölcseségét, a maguk tanácsait, a maguk útjait vagy terveit követik, bármennyire bölcseknek és alkalmasaknak láttassanak is, mindig nehézségekbe jutnak. Rámutat e világ bölcseségére és kinyilatkoztatja, hogy az Isten előtt balgaság. Arra oktatja a fajt, hogy az áldások, az örökélet, szabadság, béke és boldogság megnyerésére csakis az Ő törvényeinek való engedelmesség és az ő terveinek És elrendezéseinek való legteljesebb alávetés által lehetséges.

Mindezek a leckék benne vannak az Ő igéjében, Jehova azonban — mint minden tanítómester — jól tudja, hogy nem elegendő egyszerűen emlékezetbe hozni bizonyos szabályokat és törvényeket, hanem hogy gyakorlati tapasztalatok kellenek ahhoz, hogy a tanulságok úgy bevésődjenek, hogy azokat soha el ne felejtsék. Ezért rendelt Ő hétezer évet ezen tapasztalatok megszerzésére.