„Teokratikus rend az üldözés folyamán” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2025. augusztus 10., 04:26-kori változata

Írta N. H. KNORR

a Watch Tower Bibie és Tract Society elnöke

124 Columbia Heights Brooklyn, - N.Y. U.S.A.

"THE WATCH TOWER", Hungarian. - Made in Rumania

Újra kiadja 1996-ban az "IGAZHITŰ JEHOVA TANÚI" Egyesülete, Kolozsvár, Horea utca 22/6 szám.

Teokratikus rend az üldözés folyamán

“Üldöztek engem ok nélkül: segíts meg!” -119 zsoltár 86; Elberfeldi.

¹ JEHOVA a rend Istene. Zavar és rendetlenség nélkül megteremtette az egeket díszítő világítótesteket s elrendezte azokat helyükre. A világűrben nincsenek utak és vasúti sínek, de a csillagok mégis pontosan követik nagy Teremtőjük által megszabott pályájukat s így mindenütt rend uralkodik az emberek előtt látható világmindenségben. Az egymáshoz való vonatkozásban minden a legbölcsebb szervezetről tanúskodik, úgy hogy Jehova akarata az általa meghatározott időben mindenkor megtörténhetik. Mivel azt látjuk, hogy ez az élettelen anyagi teremtmények között így van, a Teremtő akaratát örömmel cselekvők belátják, hogy mennyire szükséges és indokolt a szervezet. Felismerik, hogy saját alkalmas helyük is meg kell legyen határozva az ő jóváhagyott szervezetében s munkájukat a szervezetben folytatólagosan kell végezniük, hogy az végeredményben a Teremtő dicsőségére és magasztalására szolgáljon. Az ily istenfélő embereknek szól az isteni parancs: "Minden épülésre szolgáljon". "Minden azonban illendően és rendben történjen". (I. Kor. 14:26, 40). Másrészről pedig az önhatalmú uralkodók és a vallásos hierarchia, az úgynevezett "Erkölcsi alapelvekre fektetett új rend" tervezői, nem járnak el az isteni szabály és az isteni parancs szerint, ezért az emberek által összetákolt "új rendjüknek" nem Isten a szerzője és nem felelős azért. Ez ezért csak világraszóló rendetlenséghez vezethet és elpusztul.

² Isten Igéje kioktat bennünket, hogy Jehovának a láthatatlan mennyben egy kérubokból, szeráfokból, angyalokból, fejedelemségekből és hatalmasságokból álló nagyszerű szervezete van s azt Jehova a Fia, Krisztus Jézus útján a legrendezettebb módon vezeti. "Jézus Krisztus..., aki az Isten jobbján van, miután felment a mennybe és alája vetettek az angyalok, hatalmak és erők". (I. Péter 3:21, 22) Bizonyos mennyei teremtmények az ő fennhatósága alatt felelősségteljesebb állásokban vannak másoknál s az a kötelességük, hogy teljesítsék feladatukat a szervezetben és gondoskodjanak a rájuk bízott munka helyes elvégzéséről. Hogy sokat tehessenek, szervezetre s az értelem és elhatározás egységében való

együttműködésre van szükség az egyedek között. A hatalmas szellemi teremtmény, Lucifer lázadása és Isten mennyei szervezetétől való sátáni elszakadása, valamint az ez ellen folytatott ezt követő ördögi támadásai nem voltak képesek megrázkódtatni Jehova élő szervezetének jó rendjét és eredményes tevékenységét.

³ Ez az áruló Sátán és Ördög mindezideig gyalázatot, gúnyt és megvetést halmozott Jehova nevére s ez a név a "kereszténység" összes vallásoskodói előtt rossz hírbe van keverve. Midőn Jehova Isten a pogány nemzeteket kezdte meglátogatni, hogy az egész világból "egy népet válasszon ki a neve számára", elküldte Péter apostolt a királyságüzenettel egy római százados házába. Ennek következtében a Jehova neve igazolásának a kiváltsága többé nem volt a héber keresztényekre korlátozva, hanem attól kezdve kiterjedt a pogányokra vagy a nemzsidó népekre is. (Cselekedetek 15:14) Jehova mint a rend és szervezet Istene megparancsolja az Igéje által, hogy "az ő neve számára választott nép" között egy jól megszervezett intézményt hozzanak létre, melyet hatékony szervezetével és rendjével a mennyei teokratikus intézményéhez lehet hasonlítani.

⁴ Jehova, Krisztus előtt régen a zsidók között felállított teokratikus előkép-szervezetében prófétáját, Mózest használta fel teokratikus törvénye közvetítésére. Ez a törvény azért volt teokratikus, mivel Mózes a Legfelségesebb Istentől kapta. A törvényt felolvasták az izraeliták előtt s ezek szövetséget kötöttek Istennel ennek megtartására. Ugyanez a törvény vonatkozott az összes izraelitákra lakásukra való tekintet nélkül. Nem számított, hogy az izraelita a tizenkét törzs melyikéhez tartozott, a teokratikus törvény érvényes volt rá s ezen nem változtathatott azáltal, hogy különös esetekben valamely pappal vagy más módon felmentette magát alóla. Emberek nem változtathatják meg Isten törvényét. "Mert én, Jehova, nem változom meg." (Mal. 3:6) "Féld Jehovát, Fiam és a királyt; a pártütők közé (am. rev. B.: azok közé, akik változtatásokat akarnak eszközölni) ne vegyülj". (Példab. 24:21) Isten teokratikus előképi népe 12 törzsre volt beosztva. A szövetségsátorban vagy

3

Teokratikus rend az üldözés folyamán

3

templomban Jehova közvetlen szolgálatában mint papok és léviták a Lévi törzs tagjai szolgáltak. Minden törzsnek meg voltak a vénei és az általánosságban a teokratikus törvényeknek alárendelt szervezete. Ez a törzsszervezet köteles volt arról gondoskodni, hogy a nagy láthatatlan teokratikus uralkodó akarata szövetséges népe minden ügyeiben érvényesüljön.

⁵ Simon Péter, Jézus Krisztus egyik apostola a szövetség teokratikus törvénye alatt született, amely szövetséget Isten Mózes által kötötte Izráellel. Mózes egy eljövendő mégnagyobb próféta előképe vagy prófétai képe volt. Erről a Mózesnél nagyobb prófétáról mondotta Péter: "És (Isten) elküldje nektek az előre kiválasztott Jézus Krisztust, akit az Égnek kell magába fogadnia addig, amíg majd minden helyre lesz állítva, amiről az Isten az ő szent prófétáinak szája által kezdettől fogva szólt. Mózes ugyanis azt mondotta: Prófétát támaszt majd nektek az Úr, a ti istenetek, a ti atyátokfiai közül, mint engem. Őt halgassátok mindenben, amit csak mond nektek. Lesz pedig, hogy minden lélek, amely nem hallgat ama prófétára, ki fog irtatnia a nép közül." (Csel. 3:20-23) Így Jehova "neve számára szánt nép" a szellemi Izráel tagjai a megsemmisítés veszélye alatt teljesíteni tartoznak a nagyobb Mózes, Krisztus Jézus közvetítette teokratikus törvényeket.

⁶ Midőn Péter az első levelét írta a keresztényekhez, Babilonban, a mezopotámiai Eufrátes folyó partján épült régi városban tartózkodott. Attól az időtől, hogy Nabukodonozor király Jeruzsálemet elfoglalta s a zsidók Kr. e. 600 évvel Babilonba vitettek, egészen Péter idejéig mindenkor laktak körülmetélt zsidók abban a városban. Péter elment ezekhez a körülmetélt zsidókhoz, hogy prédikálja nekik az evangéliumot. Ez teljesen összhangban volt a területnek a Jakab, János, Pál és Péter (vagy Kéfás) apostolok közötti rendes felosztásával. Pál mondja: "Mikor látták, hogy én a körülmetéletlenség evangéliumával ugyanúgy meg vagyok bízva, mint Péter a körülmetéletlenségével, - mert aki Péterrel együtt munkálkodott a körülmetéletlenséghez való küldés érdekében, velem is együtt munkálkodik a pogányság érdekében, - és megismerték a nekem adott kegyelmet: akkor Jakab, Kéfás és János, akiket oszlopoknak tekintenek, bajtársi jobbot nyújtottak nekem és Barnabásnak, hogy mi a pogányok, ők (Péter is beleértve) ellenben a körülmetéltek között működjenek." (Gal. 2:7-9) Ezért utazott Pál nyugatnak s végül Rómába érkezett. Péter elenben a babiloni zsidó településeket is magábanfoglaló Előázsiában dolgozott, amely akkor a párthai birodalomhoz tartozott és kívül esett a római császárságon. Péter területe közelében feküdtek a római Pontus, Galácia, Kapadocia, Ázsia és Bithinia tartományok Kisázsiában. Péter kimondottan a keresztényekhez intézte első levelét, akik "idegenek" voltak ezen a világon s ezekben a tartományokban mindenhol elszórtan laktak, még pedig az akkor Jehova neve számára választott nép ellen tomboló üldözések miatt. (Péter I,1:1-2) Péter a következő

szavakkal zárta levelét: "Köszönt titeket Babilonban levő kiválasztott gyülekezet és Márk, az én fiam". - I. Péter 5:13.

⁷ Péter az első levele ötödik fejezetében kiemeli azt a rendet, amely Jehova Isten gyülekezetében az ördög és vallásos eszközei által a földön előidézett üldözés folyamán kell uralkodjon. Az I. Kor. 10:11-ben és Róma 15:4-ben megadott alapelv vagy útmutató szabály szerint a Péter által feljegyzett dolgok különösen az 'Isten neve számára való nép', a világ végén élő Jehova tanúi számára szólnak, akiket a Jézus jövendölése szerint, minden népek gyűlölnek az ő nevéért. (Máté 24:3-9). A Jehova tanúi elleni gyűlölet elhintésében a vezető vallásrendszer jár elől. Ez azt állítja, hogy Péteren mint első pápáján alapszik. Az olvasó azért érdeklődéssel vizsgálja meg, hogy a magát csalhatatlannak és változtathatatlannak valló hierarchia mennyiben ragaszkodik a valóságban Péter előírásaihoz és példájához.

Igazi vének

⁸ Péter különösen a keresztény gyülekezetek véneihez szólt, de ezek a vének nem választott vagy választható vének, akik a gyülekezet megválasztása, a pápa vagy más vallásos méltóság kinevezése alapján nyerték el ezt a hivatalt. Ezek nem vallásoskodók, hanem keresztények és a Krisztusban való növekedésük alapján vének, mivel érett korúak lettek, jól forgolódnak Jehova teokratikus törvényében és eljárásaikkal teljesítik az ő parancsait. Az ilyen vének a gyülekezetekben méltóképpen példaképei a többi gyülekezettagoknak.

⁹ A most élő ily vénekhez intézi Péter a következő intését: "A köztetek levő véneket pedig intem én, a véntárs, Krisztus szenvedésének tanúja és kinyilatkozandó dicsőségének is részese." (I. Péter 5:1; Elberfeldi). Péter egyike volt a "főfő apostoloknak" s így az apostoli idők egyik főfő véne. (II. Kor. 11:5; 12:11). Miután Péter Isten Fiát háromszor megtagadta s azután ismét felvétetett Isten kegyelmébe, Jézus Krisztus háromszor emlékeztette őt a kötelességére, hogy a többi apostolokkal együtt szellemi pásztorok legyenek. A feltámadott Krisztus így szólt Péterhez: "Legeltesd az én báránykáimat. Legeltesd az én juhaimat." Ez összhangban volt azzal a paranccsal, amelyet Jézus évekkel azelőtt az összes apostoloknak adott: "Hanem menjetek inkább Izráel házának veszendőbe tért juhaihoz." Mint vén, minden apostol szellemi pásztor tartozott lenni s legeltetni az Úr juhait. - János 21:15-17; Máté 10:1-6.

¹⁰ Péter ezért látogatta meg egyik keresztény gyülekezetet a másik után még pedig Pontusban, Galáciában, Kapadóciában, az ázsiai tartományban, Bithiában és máshol (arra nézve nincs bibliai bizonyíték, hogy Rómában is lett volna), a véneket és gyülekezeteket mindenhol intette, hogy legyenek hűségesek s tartsanak ki Jehova Isten iránti keresztényi eddhetetlenségükben. Péter tanúja volt Krisztus Jézus szenvedéseinek, mivel Jézussal járt, még pedig röviddel Jézus megkeresztelkedésétől a

4

Teokratikus rend az üldözés folyamán

vallásoskodók keze által jövő kegyetlen haláláig. Péter szemtanúja és "részese volt az ő kinyilatkozandó dicsőségének is", különösen a szent hegyen, midőn Jézus, Jakab, János és Péter előtt elváltozott. Ez prófétai látomás volt arról a dicsőségről, amelyben Jézus Krisztus a királyságban részesül. - Máté 17:1-9; II. Péter 1:16-18.

¹¹ Péter nem csak szemtanúja volt Jézus szenvedéseinek, hanem maga is üldözésben részesült, mivel a királyság evangéliuma hirdetése helyes útját választotta. Midőn elfogták s a jeruzsálemi vallásos bíróságon kihallgatták, így szólt: "Döntsétek el ti magatok, vajon helyes dolog-é az Isten előtt, hogy inkább rátok hallgassunk, mint az Istenre? Mert mi nem tehetjük (Elberfeldi: számunkra lehetetlen), hogy ne szóljunk azokról a dolgokról, amiket láttunk és hallottunk... Istennek kell inkább engedelmeskedni, mint embereknek." (Csel. 4:19, 20; 5:29). Mivel Péter apostol a szellem bizonyságát bírta s a Krisztus gyülekezete tagjai számára visszamaradott szenvedések egy részét hordozta, arra irányuló ígérettel is rendelkezett, hogy részesül majd a Krisztusban kinyilatkoztatott valódi dicsőségben. (I. Péter 1:7; 4:13, 14). Péter Jehova Isten és az ő országa szolgálata mellett döntött s mivel hűségesen kitartott ebben a szolgálatban és osztozott Krisztus szenvedéseiben, végül részesülnie kellett az ő halálában is. Krisztus visszajövetelekor s a templomban való megjelenésekor Péter a Krisztus feltámadásában részesült, midőn kinyilatkoztatott számára az ő dicsősége és részesült abban. Péter nem igyekezett előre dicsőséget szerezni magának azáltal, hogy magát Krisztus helyettesének és első pápának vallja, független uralkodóként a Vatikán-államban uralkodik s a politikai államokkal politikai-vallásos konkordátumot (szerződést) köt. Péter senkitől sem követelte meg, hogy megcsókolja nagylábujját, hanem megalázta magát az Isten keze alatt.

“Legeltessétek a nyájat!"

¹² "Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola" teljesen tisztában volt annak fontosságával, hogy megőrizze keresztényi feddhetetlenségét. (II. Péter 1:1-12). Tisztában volt azzal, hogy önmaga ezt cselekedve, köteles legeltetni az Úr "juhait" s szem előtt tartani ezek örökkévaló érdekeit. De ezt nem csak ő kellett tegye, hanem mindazok is, akik felelősségteljes tisztséget nyertek a teokratikus szervezetben. A keresztény ismeretük, növekedésük és tapasztalataik alapján vénekké levők soraiból vétetnek ki azok, akik az Isten szervezetében szolgákká tétetnek. Isten elhelyezi őket a gyülekezet testében, amint neki tetszik. (I. Kor. 12:18). Ezeknek a véneknek - tekintet nélkül arra, hogy betöltenek valamilyen külön szolgálati tisztséget a gyülekezetben vagy sem - írja Péter ez intést, amely különösen most, Jehova tanúi üldözése ez idején nyer alkalmazást: "Legeltessétek Isten köztetek levő nyáját, nem kényszerűségből, hanem örömest, nem rút nyereségvágyból, hanem buzgósággal; nem uralkodni

akarva a gyülekezeten (Allioli: Isten örökségén), hanem mint a nyáj példaképei." - 1. Péter 5:2, 3.

¹³ Péter idejében a vének, akikhez beszélt, valamennyien a "Krisztus teste" tagjai voltak, így tehát fel voltak kenve Isten szellemével s szövetségben voltak Istennel a mennyek országát illetőleg. Azt remélték, hogy részesülnek Jézus Krisztussal úgy a szenvedéseiben, mint a királyság-dicsőségben s azáltal az oly nagyon bemocskolt isteni név igazolásában is. Kr. u. 1914-ben lejárt az az időszak, ameddig Krisztus Jézus Jehova jobbján kellett várakozzon; ekkor hivatalban levő királyként a trónjára ül. Az eddig bekövetkezett események azt mutatják, hogy Krisztus 1918-ban eljött királyi dicsőségében "szellemi házához" vagy templomához. (I. Péter 2:5; Mal. 3:1). Az Isten megírott Igéjére áradó világosság - s a szent jövendöléseket beteljesítő események által kinyilatkoztatja dicsőségét hű követőinek, akik kereszténységet s nem vallást gyakorolnak. A nemzetek közül Jehova által azért kiválasztott emberek, hogy "népet alkossanak az ő neve számára", az ő örökségét alkotják és Sátán szervezete eltaposni igyekszik ezt a népet. (94. zsoltár 5). Ennek az örökségnek már csak egy maradéka van a földön. Tagjai meghatározott időben be kell fejezzék pályafutásukat a földön a halálban, hogy Krisztus Jézussal a dicsőség örökösei lehessenek. Ezek mindenikének vénnek kell lennie.

¹⁴ Az utóbbi időben az évente megtartott emlékvacsorában résztvettekről s az azon jelenlevőkről szóló beszámolók azt mutatják, hogy a földön már nem sokan vannak azokból a vénekből, akik "Krisztus megdicsőült testéhez" fognak tartozni. (Jel. 4:4, 10). E kevesek kellőképpen szívükön kell viseljék a királyságérdekeket s elől kell járniok a királyság hirdetésében, Jézushoz hasonlóan, aki mint Pásztorm mindenkor juhai előtt járt, hogy Őt követhessék. (János 10:3, 4). "Az ő teste" tagjait alkotó juhok "kicsiny nyáján" kívül a Pásztornak még "más juhai" is vannak, felszentelt jóakaratú emberek, akik majd a mennyei királyság fennhatósága alatt örökké a földön élnek. Mivel most a jelentések azt mutatják, hogy pl. az Egyesült Államokban az emlékünnepen vagy az Úr emlékvacsoráján megjelenőknek csak mintegy tizenöt százaléka felkent tagja Krisztus testének, eszerint napjainkban a jó Pásztort követők közül a legtöbben a "más juhok" osztályához tartoznak, akik örökké a földön számítanak maradni, hogy részt vegvenek a "föld benépesítésére" irányuló isteni megbízás teljesítésében. - János 10:11-16.

¹⁵ Egyesek a "más juhok" osztályából, a felkent maradék társai közül valók 1918-ban történt templomához jövetele óta éveken keresztül az igazság útján vándorolnak. Ezek éretté lettek, jó gyakorlatra tettek szert az Úr Istentől adott tanokban. Mindezideig megőrizték tisztaságukat s az egész időn keresztül elviselték az ördög által reájuk zúdított üldözéseket. Ezek megbízható testvéreknek bizonyultak. Ennek következtében s a több éves hű szolgálatuk alapján joggal

5

Teokratikus rend az üldözés folyamán

5

neveztetnek éretteknek. Ahol csak kevés vagy egyáltalán nincs tagja a felkent maradéknak, érettségük vagy vén voltuk folytán ezek sok helyen szolgálatra lettek kirendelve; ők pedig mint vén-testvérek elfogadták ezeket a felelősségeket. Az írás szerint ez teljesen rendben van. Az Úr "más juhai", akik Jehovát éjjel nappal szolgálják a templomban, az előképben az egykori netinimek által vannak szemléltetve s ezek a pogány nemzetekből vétettek, hogy a lévitákat támogassák Jehova templomában. E netinimek között vének s egy fő is volt, mint például Kászifában Iddó főember. (Ézsdrás 8:17, 20; régi ford.) A "más juhokat" egy másik előképben Jonadáb, Rékáb fia és a többi rékábiták szemléltették. Jonadáb a rékábiták között vén volt, miként az atya a fiai számára. Kioktatta a rékábitákat, hogy kerüljék a kapzsiságot és a démonkultuszt vagy a vallást. (Jer. 35:1-19). Ez előárnyékolja, miszerint napjanikban is vannak a Jonadáb-osztály között "vén"-testvérek, akik különösebb felelősséggel vannak megbízva.

¹⁶ Különösen 1938 óta, midőn a teokratikus uralom felállíttatott Jehova szövetséges népe számára, ugyanez a szervezet létezik Jehova tanúi között, mint az apostolok között. Bizonyos személyek különböző tisztségekbe vannak helyezve, hogy képviseljék a királyságérdekeket Isten felszentelt népe különböző csoportjaiban. Az apostolok idejében voltak vén vagy érett testvérek, Istentől felkent férfiak, akik különböző szolgálati tisztségekben a királyságérdekek védelmére lettek állítva. Korunkban a szellemi izraelitákból már csak egy maradék van a földön s meghatározott időben ezek is el kell távozzanak, hogy "Krisztus testét" teljessé tegyék. Ezért szükséges, hogy Isten látható szervezetével egyesüljenek a ragaszkodó társak, akik most örömmel magukra vesznek különböző kötelezettségeket s ezek a "más juhok" közül kell előkerüljenek. Mivel éretté lettek s a Krisztus tanításaiban, a szervezeti utasításokban meg azok praktikus alkalmazásában gyakorlottak örömmel fogadják a különböző feladatok teljesítésére szóló megbízást, legyen az csoportszolga, segédcsoportszolga, utólátogatószolga, területszolga, közhírrétevőszolga, stb. Így az I. Péter 5:l-3-ban adott intés már nem csak a Krisztus teste maradékából való "véneknek" szól, hanem a földi társaiknak is. Ez utóbbiak mint vének, szintén be kell töltsék a fentemlített szolgálati tisztségeket és szorgalmasan teljesíteni tartoznak a felszentelt kezeikre bízott feladatokat.

¹⁷ A dolgok ily állása folytán "legeltetni tartoznak a nyájat" mindazok, akik a helyi csoportszervezetben ily felelősségteljes állást töltenek be. A juhok a nyájakban élő és a pásztort követő teremtmények. A pásztor szeretettel gondoskodik róluk, hogy a juhok vízforrásokhoz, zöld legelőkre és oly helyekre vezéreltessenek, ahol prédaleső teremtményektől való félelem nélkül csendes vizek mellett táborozhatnak. (23. zsoltár.) Az Úr "juhai" táplálására szolgáló s a nekik házaikba elvitt eledel a nagy életadó Jehovától származó szellemi táplálék. Ezt a jó Pásztor, Jézus Krisztus által nyújtja nekik. Maga Jehova

"a (nagy) Pásztor s a lelkek felvigyázója." Gondoskodik róla, hogy kellő időben meg legyen a szükséges eledel s az ő elismert látható szervezete útján jöjjön. Az elmúlt hatvan év folyamán sok nyelven és több száz millió iratban megjelent és elterjesztett szellemi eledel azt bizonyítja, hogy Jehova felszentelt népének a Watch Tower Bibié and Tract Society által képviselt Társulata Isten elismert látható szervezetét képviseli jóllehet több úgynevezett "Bibliatársulat" van, mindazáltal csak az Őrtoronytársulat az egyedüli, amely hűségesen megbízásához ragaszkodik s nem vallásos hagyományokat és tévtanokat ad ki, hanem a Bibliának, Isten csalhatatlan Igéjének a harmonikus kijelentéseivel összhanban levő tényállást nyomtatja ki és terjeszti.

¹⁸ Az Isten "egy nyájához" tartozók mindannyian a Krisztus alatt álló Társulat központjából a "vének" vagy felkentek mint eszközök által vannak táplálva, nekik alkalmas kenyérrel vagy (az angol Bilia szerint) "a nekik ízletes eledellel". Ez pedig Isten Igéjéből a most templomában levő jó pásztor, Krisztus Jézus hű vezetése alatt van felszolgálva. Ez az eledel Jehova megszervezett népének az egész földön a Társulat kiadványai, különösen "Az Őrtorony" folyóirat által van eljuttatva, így az eledellel ellátott szolgák legeltetni tartoznak a közöttük levő nyájat a különböző helyeken. A legtöbb jóakaratú ember még kétségkívül "elveszett juhhoz" hasonló s ezek a sok vallás és a vallásszervezetek legfőbb tagjai, a vezetők és kereskedelmi üzérek rabló módszerei következtében széjjel vannak szórva. Azért szükséges, hogy az Úr "más juhaivá" leendőknek eledelt juttatni kívánók keresztények az elveszett bárányát kereső pásztorhoz hasonlóan útra keljenek. Szembe kell nézzenek az ellenséggel és más veszélyekkel, házról-házra járva elő kell keressék az igazi juhokat, hogy táplálják és a helyes útra vezéreljék őket. - Jer. 16:16.

¹⁹ Hogy azután az Úr juhainak a csoportja nagy avagy kicsi, mindenkinek ugyanarra a táplálékra van szüksége és életbevágóan fontos számukra. Így az "Őrtorony" tanulmányozása, valamint a biblia tanulmányozásához szükséges segédeszközök nagy fontossággal bírnak. A csoport vénei vagy helyi szolgái ezt figyelemben kell tartsák, a Péter intését vizsgálva: "Legeltessétek Isten közöttetek levő nyáját" vagy az angol Rotherham szerint: "Védelmezzétek Isten közöttetek levő szeretett nyáját". Ennek megtevése képezi a fő feladatukat. Gondoskodjanak, hogy a nyájat helyesen táplálják, gondozzák és védelmezzék az Isten igéjével. "Mert itt az ideje, hogy megkezdődjék az ítélet az Isten házán". (I. Péter 4:17). Ezért szükséges, hogy oktatásban részesüljenek Isten Igéjéből, hogy kipróbáltaknak bizonyulhassanak az ítélkezésnél.

²⁰ A felügyeletet nem kényszerből gyakorolva, hanem önkéntesen (van Ess: örömmel Isten akarata szerint), nem is rút nyereségvágyból, hanem készségesen." (Péter I. 5:2; Elberfeldi) Jehova látható szervezete, hogy ennek megtevésében segítségére legyen a szolgáknak, időnként szervezeti utasításokat ad ki, hisz

6

Teokratikus rend az üldözés folyamán

ésszerű, hogy valakinek át kell venni a vezetést. Midőn a fő Vén, Krisztus Jézus az apostolaival a földön tartózkodott, ő gyakorolta a felügyeletet. Ő vezetett akkor mindent s ezt most is teszi, mióta bíróként megjelent a templomában. Miután ezerkilencszáz év előtt befejezte földi pályafutását s a mennybe ment, vigasztalót, segítőt, a szent szellemet küldte el apostolainak és más tanítványainak a földre. Abban az időben a gyülekezet vagy egyház feletti felügyeletet az apostolokra bízta s ők ezt az Isten akarata és meghatározása szerinti megbízást örömmel fogadták. Nem akartak kibújni a felelősség alól s nem is igyekeztek azt másokra hárítani. Ezt a felügyeletet gyakorolva, gondoskodtak a keresztény csoportok helyes megszervezéséről Jeruzsálemben, környékén és minden országban, ahova misszionáriuskként eljutottak.

²¹ Az apostolokra nem lett ráerőszakolva az Isten nyája feletti felügyelet és a nyáj gondozása; ők "önkéntesen" és "örömmel" átvették ezt a felősségteljes külön szolgálatot. Az elveszett juhoknak az apostolok által is végzett házankénti kikeresésére senkit sem szabad kényszeríteni. Aki Istent helyes módon óhajtja szolgálni, ezt önkéntesen kell megtennie. Ha tehát ma valaki nem kívánja átvenni a kiváltságot, hogy mint csoport- vagy valamilyen más szolga szolgálatot végezzen a csoportban, nem kell erőltetni arra. Az ilyen nyilvánvalóan nem értette meg az Úr Igéjét s nincs is helyes állapotban "az isten közöttetek levő nyája legeltetésére". Így a szolgálati kiváltságot nem kell az ilyen "nem készségesnek" adni vagy el kell venni azt tőle.

²² Isten egész felszentelt népe egy és ugyanazt a megbízást vagy ugyanazt a rendelkezést kapta: hirdetni és ismertetni a királyságot, amely igazolja Jehova nevét és megsemmisíti Sátán istentelen szervezete elnyomó hatalmát. (Ézsaiás 61:1-3; Lukács 4:16-21).Ebből következik, hogy a királysághirnöki állás a csoporton belül alapvető fontossággal bír. Így a szolga vagy "vén" nem gondolhatja jobbnak magát joggal testvéreinél, sem nem gondolhat sokat önmagról, bármilyen minőségben szolgál is. Legnagyobb józansággal elismeri, hogy aki házról-házra jár és Istentől elfogadja a megbízást, hogy azt az evangélium kirendelt szolgájaként végezze, tehát a királysághírnök az, aki a földön valóban fontos keresztény munkát végzi s nem csak tisztséget betöltő vén. Helyesen szemlélve a dolgot, belátjuk, hogy minden következetesen gondolkodó vén példaképes hírnök tatozik lenni, különben nem tölthet be felügyelő tisztséget. A királysághírnökök megszervezett seregét jól kezelve és vegye ki részét a harcmezőszolgálat vezetésére és előkészítésére irányuló munkából, hogy egység és összhang uralkodjon a hírnökök között. Ezt készségesen teszi arra való tekintet nélkül, hogy a felkent maradékhoz vagy a jónadáb sereghez tartozik, mivel feltétlenül a hirdetőmunka mellett van és örvend, hogy maga is a királyság egyik hírnöke lehet. Ezt nem valamilyen rút nyereség vagy előny szerzése végett teszi, hanem az Isten és országa iránti szeretetből. Az üzenetet értékelő s az

"Őrtorony"-iratokat tőle átvevő emberektől kapott önkéntes adományokat kizárólag a királyságmunka előmozdítására fordítja.

²³ Senki se személyes haszonért csatlakozzon Isten szervezetéhez; mert aki ezt megkíséreli, az mindent elveszít. Isten s gyermekei iránti szeretet legyen a hajtóerő, mert a testvérek iránti szeretet nélkül semmi tartósat sem lehet megnyerni. Krisztus Jézus megmondja nekünk, hogy ha az egész világot megnyernék is, de nincs meg bennünk az Isten és országa iránti szeretet, mindent elveszítünk, mert akkor a lelkünk veszendőbe megy. (Máté 16:26). Mégha Isten megpróbáltatás végett meg is engedné, hogy egy magasratörő valaki a csoportszolgai tisztségre jusson és így az egész helyi szervezet vezetését elnyerje, Isten meghatározott időben mindazonáltal az angyal őrállói útján eltávolítja szervezete minden állásából az olyan személyeket, akiket nem a szeretet serkenti a tettre. A hatalomra vagy vezető tekintélyre való vágyuk vagy az a kívánságuk, hogy uralkodhassanak az Isten örökségét képező nép fölött, vezette őket arra, hogy rút nyereségért, illetve önző előnyökért szolgáljanak. Tehát így az olyan, aki engedelmeskedik Péter szavainak s engedelmeskedik az ő példájához, sohasem lehet pápa vagy hierárchiafejedelem egy vallásszervezetben. Jehova igazi szolgája önzetlenül szolgál, hisz minden számára kiutalt szolgálat nagy kiváltság, amit azok a hírnökök kapnak, akik másoknál nagyobb képességet nyilvánítanak.

²⁴ Ezt "készségesen" tenni azt jelenti, hogy mindenkor készek legyünk a nagyobb szolgálati alkalom azonnali megragadására és mindenünket beleadni, hogy a teokratikus szervezeti utasításokat végrehajtsuk. Aki ezt teszi, ez kész alkalmas és alkalmatlan időben szolgálni hirnöktársait s minden királyságérdeket figyelembe venni. Az ilyen figyelmes, pontos marad és jó rendben tartja a dolgokat.

²⁵ Isten felkent tanúi vagy neve népének a tagjai az ő "örökségét" képezik. Most a "kicsiny nyáj" maradéka a "más juhokkal" együtt "az Isten nyáját" alkotja. Ezért hangzott el a szolgáknak a következő intés: "Nem, mint akik uralkodni akarnak Isten örökségén". A nyáj összes tagjai, a véneket is beleértve, Istennek, a Teremtőjüknek felelősek. Így tehát miért akarna uralkodni a nyájon vagy megkísérelni más keresztényeket a maga alárendelt alattvalóivá tenni valaki, aki a csoportban valamilyen szolgai tisztséget tölt be? Ennek megtevése azt jelentené, hogy az illető megkíséreli Isten állását elfoglalni az ő nyája felett. Tartsátok világosan elmétekben, hogy az Úr szervezetében a legjelentősebb és legalapvetőbb szolgálat a Jehova melletti bizonyságtevés, illetve az olyan hírnöké, aki az ő nevét és királyságát ismerteti. Ez a megtiszteltetés és kiváltság valóban elég nagy ahhoz, hogy örvendezzünk felette! Ha te valóban örvendsz ennek, nem kívánsz külön tiszteletadást vagy szolgálatot a hirnöktársadtól azért, hogy az Urat valamilyen további minőségben képviselheted közöttük. Akkor nem kíséreled meg magadnak igényelni azt, ami az Istent illeti meg.

7

Teokratikus rend az üldözés folyamán

7

Ha azonban uralkodni igyekszel Isten öröksége felett, minden bizonnyal elveszítesz mindent s meghatározott időben mint méltatlant, kitétetel Isten szervezetéből.

A rend példaképei

²⁶ Az intés így hangzik: "A nyáj példaképei lenni." Egy vén vagy felelősségteljes állást betöltő azáltal lehet ilyen, hogy hű és igaz tanú, amiképpen Krisztus Jézus is az volt. Napjainkban az összes folyóiratok közül "Az Őrtorony" az egyedüli, amely a közfigyelmet erőteljesen arra az alapvető tevékenységre irányítja, melyet Jézus Krisztus mint Jehova "hű és igaz tanúja" házról-házra, faluról-falura és városról-városra járva gyakorolt s ezáltal a nyájnak jó példát mutatott. Jézus helyesen cselekedett. Hű apostolai nyomon követték Őt. Midőn Jézus a Sátán vallásszervezetei indítására oly fájdalmasan megöletett, azután pedig életre és dicsőségre feltámasztatott, az apostolai megint a lábnyomait kezdték követni. Felszólították a keresztényeket, hogy kövessék őket, amiképpen ők is követik Jézus Krisztust. így tehát minden egyes szervezett csoportban, aki mint vén szolgálati tisztséget tölt be, legyen érett példaképe a nyájnak és tevékeny hírnöke a királyságnak.

²⁷ Joggal vonhatjuk le az alábbi következtetést: Ha valakit Isten népe között látsz, aki szeretne előtérbe kerülni és tekintélyt gyakorolni, de nem vesz részt a testvérekkel együtt a hirdetőmunkában, a harcmező szolgálatban, házról-házra járva, hogy az evangéliumot az Úr Jézus Krisztus által mutatott példa szerint prédikálja, biztos lehetsz, hogy ez az önző a valóságban nem az Úr szolgája. Az ily személy határozottan nem képes arra, hogy mint vén vagy érett testvér szolgáljon és az Isten nyájának helyes példát mutasson.

²⁸ Péter leveléből világosan kitűnik, hogy minden országban az üldözésre való tekintet nélkül jó rendet és szervezetet kell fenntartani. Levele éppen ezért íratott. Mivel Jehova a rend Istene, szervezetében természetesen mindenhol megköveteli a rendet, még pedig önmagától, a nagy Teokratától kiindulva lefelé Krisztus Jézuson keresztül, aki által úgy a földi, mint a mennyei szervezetét is vezeti. Jehova Isten és Krisztus Jézus a "felső hatalmak" és vezetik Isten szövetséges népének az ügyeit a látható földi szervezet által. - Róma 13:1-4.

²⁹ Hogy az Isten népe tagjai helyesen végezhessék a bizonyságtevő munkát s így mások tudomást szerezhessenek a királyság üzenetéről, teljes egység kell uralkodjon köztük s mindnyájan előírás szerint együtt kell működniök. A Watch Tower Bibié and Tract Society a broklyni főhivatala által azért szervezett fiókhivatalokat az egész földön. Ezek a fiókhivatalok kezelik a munkát a különböző országokban. Ezeknek vannak alárendelve a csoport-szervezetek, a csoport-szervezeteken belül pedig kinevezett szolgák vannak. Ahol pedig nincsen olyanok csoportja, akik közösen összejönnek Isten szellemben és igazságban imádni, olyan helyekre a királyság

"úttörőkként" ismeretes teljesítő-hírnöke vannak kiküldve. Ezek a társulat különleges szolgái s az a feladatuk, hogy a félreeső területeken az összes szomorkodókat megvigasztalják. Az Úr megbízta ezeket a szolgákat, hogy gyűjtsék össze a "más juhait" csoportokba tanulmányozásra és tevékenységre. Az ő kötelességük tehát, hogy legeltessék Isten közöttetek levő nyáját.

³⁰ Ahol csak ezek a [különleges] szolgák vannak, az Úrtól jövő kiváltságnak tekintve átveszik a felügyeletet, még pedig nem mint bérencek rút nyereségvágyból, hanem készséggel. Ezek nem aratnak pénzügyi nyereséget a tevékenységükből. Ettől eltekintve "készségesek" s ezért arra törekszenek, hogy a jóakaratú embereknek szolgálatot tegyenek. Ezek ismerik az Istentől kapott megbízatásukat. Azt is tudják, akik Isten nyájában akarnak maradni, mindannyian meg kell őrizzék tisztaságukat s így alkalmat nyújt nekik Isten, hogy a gyalázójának megfeleljenek és bebizonyítsák az ellenség hazug voltát.

³¹ A nagy Teokrata szolgái mindenkor példaadók egymás között, akár egyedülállók, akár valamely csoportnak vagy gyülekezetnek a tagjai, példaadók a teokratikus uralom iránti hű odaadásban. Az Úr szervezetében a királysághirnök döntő helyzetben van, mivel ő az, aki a legfelségesebb dícséretét zengi. Az összes állandóan szorgalmas hírnökök, akik amellet természetes képességekkel is rendelkeznek, általában nagyobb szolgálati kiváltságokkal legyenek megbízva. Ilyen esetben az Úr is többet követel tőlük, hisz akinek sokat adtak, attól annál többet követelnek. (Lukács 12:48). Csak egy Főpásztor van; ennek felelősek mindnyájan. Így tehát egyáltalán nincs rendjén, ha valaki az Isten örökségén és nyáján uralkodni akar.

³² Meghatározott időben jutalmazza meg Isten a szolgáit: "És ha megjelenik majd a fő Pásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koronáját." (Péter I. 5:4, Jakab 1:12, I. Péter 1:4). E királyságjutalomban részesülnek a Krisztus teste összes tagjai, akik a földön befejezik a bizonyságtevő munkájukat s Krisztus templomhoz jövetele után feltámasztatnak. Akkor egyesülnek vele a dicsőségben és tisztességben az ő országában. Mivel hűségesen szolgálták őt és Jehova neve igazolására megőrizték tisztaságukat, megkaphatják a halhatatlanság dicsőséges koronáját. Krisztus teste tagjainak egy maradéka még a földön tartózkodik. Örömmel várakoznak ama kiváltságra, hogy élve túljussanak az armageddoni csatán s meglássák, hogyan győzedelmeskedik Jehova Krisztus Jézus útján az összes ellenségein. Ha pedig az által meghatározott időben az áldozati szövetségük teljesítéseként meghalnak, "egy szempillantás alatt átváltoznak" és elnyerik a dicsőség hervadhatatlan koronáját a kiráyságban. - I. Korinthus 15:50-54; Jelenések 2:10.

³³ Krisztus Jézus a Főpásztora azok "kicsiny nyájának", akik örököstársai lesznek a mennyei kormányzat trónján. Ő az igazságosság új-világának s mindazok királya a földön, akik Istent félik, a Királyt

8

Teokratikus rend az üldözés folyamán

tisztelik, alárendelik magukat s követik a szervezeti utasításokat. Az Úrnak most a nyájába gyűjtött "más juhai" az Armageddont túlélők nagysokaságát fogják alkotni. Ezek most keresik Jehova Istent, mivel szeretik az igazságosságot. Meghallgatják a királyság üzenetét s Krisztushoz jönnek. Elfogadják Őt mint Királyt és megmentőt s szövetséget vagy ünnepélyes megállapodást kötnek Jehova szolgálatára. Ezt a szövetséget a vízkeresztség által szemléltetik. Ez egy szövetség az Isten akarata engedelmes cselekvésére.

³⁴ Mivel ezek a "más juhok" hűségesen megtartják szövetségüket és megőrzik tisztaságukat, megoltatlmaztatnak Armageddonon keresztül és örökre a földön maradnak békességben és jólétben. Armageddon végéig megőrzik tisztaságukat a nagy Ellenség nyomása és üldözése közepette, aki arra törekszik, hogy az egész emberi nemet eltérítse Istentől. Miután az armaggedoni csatában végigszemlélték Jehova fennségének, hatalmának és dicsőségének a megnyilatkozását s a minden idők legnagyobb katasztrófáját túlélik, továbbra is megőrzik tisztaságukat az áldott viszonyok között, Armageddon után is hűségesek maradnak mindörökké, miképpen azelőtt is voltak. Ezek a "más juhok" életet remélnek nyerni; hisz minden értelmes teremtmény élni szeretne Isten igazságos uralma folyamán és a Király, Krisztus Jézus, a Főpásztor alatti végtelen élet csodálatos áldás lesz s ezt elnyerhetik. Krisztus teste tagjai a mennyben vesznek részt Krisztussal a föld ügyei közigazgatásában, a [látható szervezeten keresztül, amelyet Ő létrehoz]. [Tehát nem puszta] feltételezés az, hogy a menyei királyi uralom alatt jól elrendezett intézmény van a földön. Az írás határozottan kimutatja, hogy "fejedelmek lesznek az egész földön", akik "jogszerint uralkodnak". - 45. zsoltár 2,17; Ézsaiás 32:1.

Alázatosság a Teokratikus rend alatt

³⁵ Isten kegyelméből a túlélők e "nagysokaságát" alkotók közül ma sokan ifjú emberek. Péter intése ma kétszeresen is érvényes: "Hasonlóképpen, ti fiatalok, engedelmeskedjetek a véneknek. Egymással való érintkezésetekben pedig mindnyájan öltsétek fel az alázatosságot, mert az Isten a kevélyeknek ellenáll, de az alázatosaknak kegyelmet ád." (I. Péter 5:5). Isten nem személyválogató. Akik az igazságosság iránti szeretetükben s az igazság Isten igéjében feljegyzett alapelvei szerint helyes szívállapotban vannak, mindannyian elnyerhetik a királyság alatti áldásokat és csatlakozhatnak a Jehova által korunkban felállított teokratikus szervezethez. A fiatalemberek könnyen hajlamosak, hogy e világ dolgaiban keveredjenek, ezért időszerű a figyelmeztetés, hogy a fiatalok rendeljék alá magukat az öregebbeknek, tehát azoknak akik érettebbek az Úr tanításai, előírásai és a szolgálat tekintetében. Ezek keressenek oktatást a szervezet régibb tagjainál! Ezt pedig a legjobban az "Őrtoronynak" erre a célra rendezett

rendszeres összejöveteleken való gondos tanulmányozása által nyerheti el.

³⁶ Az Úr szervezete útján most egy új intézmény szereztetett, ugyanis A Teokratikus szolgálati tanfolyam. Ez nem csak a fiatalok számára van szánva, hanem az idősebbek számára is, hogy mindannyian gyakorolhassák magukat s a királyság hirdetésére képesebb tanuk lehessenek. A tanfolyam most a teokratikus iskoláztatással Jehova tanúi összes csoportjaiban bevezetést nyer. Az összes fiatalabbak - szükségszerűen nem években fiatalok, hanem fiatalok az igazság ismeretében - jól teszik, ha "engedelmeskednek" a véneknek és a jó rend érdekében alárendelik magukat és alázatosságot öltenek fel. A világ iskolázás folytán egyesek jobban ki tudják fejezni magukat, mint mások. Ebben az esetben nem kevésbé öltsenek magukra alázatosságot és másokat ne vessenek meg, hanem szerényen, barátságosan, kíméletesen bánjanak a gyengébb testvérekkel s igyekezzenek segítségükre.

³⁷ A jövendölések szerint és Jehovának tanúi útján most végeztetett munkája által ma egy kiterjedt nevelő hadjárat van folyamatban. Az azon résztvevőknek az a kívánságuk, hogy az Isten Igéje tanulmányozása által szellemileg előhaladjanak és beszédjüket is megjavítsák, hogy értelmesen kifejezhessék magukat. Egyébként is elkövetkezhetik az idő, amikor olyan embereket oktathatnak, akik nem tudnak írni és olvasni. Erre szükség van, mivel a hierarchia megvakítja a közönséges nép értelmét, hogy sötétségben tarthassa s mivel a néptől még a legelemibb iskolázást is megtagadják. Az alázatos nyilvánvalóan képes oktatni másokat, akár fiatal, akár idősebb az illető. Jehova Isten segítségére van az alázatosaknak s a kegyelmében részesíti, hogy végrehajthassa a szolgálatát. Hogy érvényesülhessünk, sohase legyünk büszkék és felfuvalkodottak.

³⁸ Ma a külön megbízást élvező teljesítő-hírnököknek és a többi királyság hírnököknek is csodálatos alkalmuk van arra hogy kisebb városokba és falvakba menjenek, ott a becsületes embereknek segítségére legyenek s őket kioktassák a bibliai tanulmányozásban. Ennek megtevése végett a papok által uralt egyes országokban szükségessé válhat, hogy az igazságszerető embereket olvasni tanítsuk. Ily országokban a valláshierárchiának az volt a taktikája, hogy papjait, valamint az arisztokrata és vagyonos kegyeltjeit írni és olvasni tanítsa, a tömegeket ellenben tudatlanságban tartsa. Ez papi politika, de nem a nagy Pásztor teokratikus rendje. Ez elrendeli, hogy a vének tegyék a maguk feladatává a tanítványok szellemi szükségleteinek az ápolását, akik az Isten országát hirdetni igyekszenek, ne önmagukat magasztalják és ne tartsák meg önmaguknak az ismeretet és az ismeret megszerzésére szolgáló eszközöket. A tanítványok pedig a maguk részéről rendeljék alá magukat az érettebbeknek és tanuljanak tőlük.

³⁹ "Alázzátok meg tehát magatokat az Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak-

9

Teokratikus rend az üldözés folyamán

9

idején. Miden gondotokat ő rá vessétek, mert neki gondja van reátok." (I. Péter 5:6, 7). Jehova Isten nagy szeretettel érdeklődik mindazok iránt, akik szövetséges viszonyban vannak vele. A szövetség ráeső részét mindenkor megtartja és minden egyesről gondoskodik, amíg ezek alárendelik magukat az ő hatalmas kezének s alávetik magukat irányításának és vezetésének. Ez a hatalmas kéz meghatározott időben felmagasztalja az összes megalázkodottakat és hűségeseket. A maradék tagokat az áldott állásban magasztalja fel, hogy Krisztus Jézussal a dicsőség trónján ülhessenek. Az ókori hű embereket Ábeltől Keresztelő Jánosig, akik a halálban aludtak, Isten hatalmas keze felmagasztalja, amennyiben a halottak "jobb feltámadásában" részesíti és látható "fejedelmekké teszi meg őket az egész földön". Akármilyen helyet foglaljon el valaki az Úr elrendezésében, mindazáltal mindenkor felmagasztalt állást tölt be, mivel az ismeret és a nagy Teokrata szolgálata kegyelmében részesült és az élet útján tartózkodik. Az engedelmes "más juhokat", akik Armageddon végütközetéig megőrzik tisztaságukat, Isten a diadalban a gonosz elnyomók fölé magasztalja, biztosan átvezetve őket ezen a csatán és megbízást ad nekik, hogy a földet megtisztítsák és a láthatatlan Királyuk, Jézus Krisztus, az "örökkévaló Atyjuk" alatt igazságos utódokat hozzanak létre.

Az ordító oroszlán

⁴⁰ A Kr. u. 1914-ben kezdődő "mennyei harc" következtében Sátán és démonszervezete kivettetett a mennyből a földre. Ezért van most a föld és a tenger számára a jaj és szenvedés ideje. Különösen találóak most az apostol szavai: "Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az Ördög, mint ordító oroszlán jár körös körül, keresve, akit elnyeljen." (I. Péter 5:8). Józannak lenni jelenti állhatatosnak s azért megbízhatónak lenni, amennyiben az ember rendszerességre szokik és minden reábízott teokratikus ügyben nyugodt, eltökélt, komoly és éber. A józan nem engedi magát megrészegíteni vagy uralni e világ elhódító szórakozásai és behálózó, csábító dolgaival. Elméjét mindenkor szilárdan Jehova igazságaira és királyságára irányítva tartja.

⁴¹ Akik Istennel kötött szövetségük megtartására törekszenek, mindannyian elővigyázatosak, éberek és figyelmesek, hogy a veszélyeket meglássák, azok elől kitérjenek s a biztos, megbízható úton maradhassanak. Az ilyen figyel és óvatos. Az ilyen szellemi állapot abból az ismeretből fakad, hogy a fenyegetésekkel ordítozó ördög a felszentelteket megfélemlíteni és Isten szolgálatától eltéríteni igyekszik. Az ellenkező azt állította, hogy Jehova nem tud olyan embert teremteni a földön, aki a legnagyobb nyomás alatt is beigazolná feddhetetlenségét. Ennek a vádnak a hamis volta ismételten be lett igazolva kiváltképpen Krisztus Jézus által. Jóllehet ennek az állításnak a hamis voltát már mások beigazolták, ez még nem nyújt biztosítékot arra, hogy az ördög nem tudna téged is elejteni. Csak egyedül

az éberség és józanság által ismerhetjük fel a közeledő veszélyt és térhetünk ki előle. Korunkban a nagy veszély a keresztények számára abban áll, hogy az oroszlánszájjal rendelkező Ördög megfogja és elnyeli. Az nagyon ravaszul jár el. Olykor keresztényeknek ajánlatot tesznek, amely felületesen szemlélve, nem úgy néz ki, hogy el akar csábítani a királyság iránti engedelmességtől és ennek a szolgálatában élvezett kiváltságtól. Mielőtt azonban körülnéznénk, oda van a szabadságunk, a hét minden napján világi foglalkozásban járnak és elhanyagolják a királyságérdekeket, amelyek mint Jehova tanúira rájuk bízattak. Mivel az ilyen személyek nem őrködtek éberen a királyságérdekek felett, hanem az élet önző kívánságai és szórakozásai által elveszítve józanságukat, Sátán felfaló szervezetének sikerült elnyelni őket.

⁴² Pál apostol Korinthusban tartózkodva, egyszer rövid ideig sátorcsinálással foglalkozott, hogy pénzügyileg ne terheljen másokat: "És mert egyező volt a mesterségük, náluk vett szállást és ott dolgozott. Mert sátorcsinálás volt a mestersége. Szombatonként azután a zsinagógában prédikált és sikerült neki zsidókat és görögöket megnyernie". (Csel. 18:3, 4). Ha Pál apostol idejének egy részét arra is fordította, hogy sátorokat készítsen s amellett Akvillával és Priscillával együtt dolgozott, mindazáltal mégsem mulasztotta el szombatonként a zsidóknak a zsinagógákban a királyság evangéliumról beszélni és prédikálni, hogy a tanulnivágyókat meggyőzze Krisztus követése szükségességéről. Ma minden felszentelt királysághírnök tegyen hasonló erőfeszítéseket. Sohase engedd meg, hogy a kenyérkereseti foglalkozásod oly sok időt elvegyen tőled, hogy egészen távol tartson téged az Isten tényleges szolgálatátó. Hetenként fordítsunk valamennyi időt a keresztény tevékenységre. Tehát legyünk józanok és éberek, hogy az Ördögnek a szervezete útján propaganda-ordítozásaival ne sikerüljön rajtunk erőt venni és behálózni bennünket. Semmilyen munka nem oly fontos, hogy joggal megakadályozhatna bennünket a mindenható Istent megillető imádatunkban s a teokratikus uralom érdekében végzett szolgálatunkban.

⁴³ Aki ellenáll az ily túlkapásoknak s a hitben és hűségben szilárdan kitart, isteni erőben és bátorságban részesül; az ordító oroszlán részéről jövő minden szorongatás és szenvedés ellenére megszilárdul és megerősödik a tisztaságában. "Álljatok ellent neki erős hittel, tudva, hogy a világban levő atyafiságotokon ugyanezek a szenvedések mennek végbe." (I. Péter 5:9). Nincs biztosíték arra vonatkozólag, hogy elkerülheted a szenvedéseket, ha állhatatosan ellenállsz az Ördög és ragadozó szervezete támadásainak. Te üldöztetést fogsz szenvedni! Nagy gyalázat fog rád szakadni azok részéről, akik a múltban szerettek téged, mivel velük együtt voltál a világban. Az általad elfoglalt álláspontért ezúton gyűlölni fognak. Azonban ebben a szenvedésben nem vagy egyedül. Hű testvéreid hasonlóképpen szenvednek. Őrizd meg tehát hozzájuk hasonlóan Isten iránti hűségedet!

10

Teokratikus rend az üldözés folyamán

⁴⁴ Egyben bizonyos lehetsz: Nem fog több rád jönni, mint amennyi a Mesterünkre, Krisztus Jézusra jött! A reá hulló gyalázatok rá kell hulljanak az összes hű követőire, úgy a felkent maradéktagokra, mint a jonadábsereg tagjaira is. Azonfelül azok a gyalázatok amelyek rád szakadnak abban az országban, amelyben te laksz, egyáltalán nem mások és nem nagyobbak, mint amelyek a föld különböző részein élő többi testvéreidre hullanak. Akár egyedül, szétszórtan vagy csoportokban együtt vannak, ettől eltekintve ugyanazon szenvedéseken kell keresztül menjenek és Sátán ugyanazon kísértéseinek kell elenállniuk. Sátán az Isten országától és szolgálatától való eltérítésükre törekszik. Ez a gondolat szolgáljon vigasztalásodra és figyelmeztetésedre!

⁴⁵ A dolgok állása most rosszabb, mint a Péter idejében volt, azonban Isten nem enged nagyobb terhet rakni szolgájára, mint amilyet elhordozhat, sem nagyobbat, mint amilyet másokra raknak. A totális rendszer félénkséget és aggodalmat idéz elő s félelemre vezet. De engedelmeskedjél Istennek, féljed Őt s minden aggodalmadat helyezd Ő rá, mert "Ő gondoskodik rólatok". Jehova mélyen érdeklődik irántad, mint a neve és királysága hírnöke iránt, mivel megőrződ tisztaságodat és bebizonyítod, hogy az Ő nagy Ellenfele hazug. Az ő kegyelme lehetővé teszi, hogy testvéreid a világban szilárdan álljanak s megtartóztathassák magukat megalkuvástól, sohase engedve az Ördög részéről jövő nyomásoknak.

⁴⁶ Gondoljatok hű testvéreitekre Németországban, akik most a náci uralom alatti több mint 10 éves szenvedés után a démonok által uralt ellenségek útján kínoztatnak. Ezek az ellenség kezébe kerültek, de ismét talpra állanak. Isten hatalma teljesen megszabadítja őket, ha elérkezik meghatározott ideje, mégha ahhoz az armageddoni csatára lesz is szükség. Miután pedig Isten tiszteletére megőrizték tisztaságukat s az ő nevéért rájuk szakadt szenvedésekben kitartottak, Istentől Krisztus Jézus által örök életet és örök dicsőséget nyernek az újvilágban.

⁴⁷ "A minden kegyelem Istene pedig, aki az ő örök dicsőségére hívott el titeket a Krisztus Jézusban, rövid szenvedés után majd maga tesz titeket tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és álhatatosakká. Övé a dicsőség és hatalom örökkön-örökké. Ámen. (I. Péter 5:10,11). Az Istentől megengedett szenvedések nem hiábavalók. Azáltal engedelmességben "tökéletessé tétetsz", hogy Istennek készségesen és gyorsan engedelmeskedj. Megacélosodsz az ő szolgálatára s megerősödsz szeretetedben és odaadásodban az ő oldalán a világmindenség feletti uralomért való ősrégi vitakérdésben. Megszilárdulsz azon elhatározásodban, hogy sohasem fordulsz el Isten szolgálatától, hanem mindvégig az ő neve, Igéje és a Király, Krisztus Jézus alatti ország hírnöke maradsz. Elhatározott vagy ebben a fő vitakérdésben, hogy mindhalálig kitartasz a te alapodon, Krisztuson s hozzá hasonlóan hű és igaz maradsz a mindenható Istenhez, akármit tegyen is még

az ördög. Minden üldözés felett győzedelmeskedünk. Az általad így elszenvedett fenyítés megszentelődést idéz elő benned. (Zsidók 12:9, 10). Ily módon részesülsz Jehova dicsőséges neve igazolásán és az ő örökkévaló királyságában.

(W.T. 1943. június 1.)

(Folytatása következik.)

Kérdések

1 a) Milyen tényt nyilatkoztatnak ki a látható egek Jehovát, a Teremtőjüket illetőleg s azért mit kell felismerjenek azok a személyek, akik az ő akaratát óhajtják cselekedni? b) Miért mond csődöt és semmisül meg a tervezett új rend?

2 Mit mond nekünk Isten Igéje a láthatatlan egekbe levő szervezetéről? és milyen hatással volt rájuk Lucifer lázadása?

3 Hogyan kezdett Jehova a nemzetek közül népet választani a neve számára s mi kell történjen a rend Istene parancsa szerint közöttük?

4 Mi módon volt érvényes a teokratikus törvény Izráel népe tagjaira? és milyen szervezet létezett a tizenkét törzs között?

5 Milyen kapcsolatban állott Simon Péter ezzel a teokratikus törvénnyel és mit mondott a nagyobb Mózesről?

6 Hogyan volt az, hogy Péter az első levelét Babilonból írta? és kikhez intézte a levelét?

7 a) Milyen dolgot tárgyal Péter az ötödik fejezetben s kinek szól az ott nyújtott oktatás? b) Milyen megállapítás érdekli azért most az "Őrtorony" olvasóit? és miért ez?

8 Kik azok a vének, akikhez Péter szól s hogyan lettek ezek vének?

9 Milyen rangban volt Péter mint vén? Krisztus Jézus milyen kötelességet helyezett rá és a többi apostolokra?